2014. február 3., hétfő

QUO VADIS MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK(1)

 

A VÁLASZTÁSOK TÉTJE – HORTHY?

 

Ha valaki, napjainkban, visszapillantó tükrőt tartana egy magyar-zsidó, vagy zsidó-magyar elé – az mit látna? Valószinüleg semmit. Ha jobban odafigyelne és hallaná is a hangokat – talán látná a borzalmas multat és a sivár jelent.

 

Jövöt nem látna, mert jövő – nincs.A zsidó embernek nincs jövője Magyarországon – de ezt ő még nem tudja. Gyakran azzal sincs tisztában hogy ő zsidó és szivesen el is felejtené, ha a szomszédok nem juttatnának eszébe. Zsidósága, sajnos, abból áll, hogy  a szomszédok és a politika időnként eszébe juttatják, hogy ő bizony "berekesztett", vagyis egy olyan láthatatlan karámkerités van körülötte, amelyben a kivül állók ujjal mutogatnak a "zsidóra", akinek fogalma nincs miről is van szó. Vannak akik az iskolában tudták meg, vannak akik csak az egyetemen. Vannak akiknek az egyik szüleje kikotyogta véletlenül és vannak akik régi iratok és sárguló fényképek között matatva, találtak  rá egy szakállas dédnagyapára.

  Az ilyen fiatal ebben a fázisban meghasonlik, a tükörbe néz és kérdezi magától: Ééééén? Hogy-hogy és miért? Csináltam valami rosszat?

Ha ilyenkor betéved egy még müködö, roskatag zsinagógába, ahol ismeretlen öreg emberek gyanakodva méregetik – adva van az összehasonlitás az egyszeri plébániával, ahová egyszer-egyszer barátnőjével betért, aki letérdepelt valami szentantal előtt és pénzt dobott perselybe .

Ez nem téma nálunk – nyugtatta meg a lány és ő megnyugodott. Hát persze, biztos tévedés ez a nagyi és a mama sem nagyon tudja mit beszél.

   Ha megmakacsolta magát és utána akart járni - megszerezhette valahol a Sip utca 12

cimét. Ott eljutott a portásig, aki hajlandó volt eladni neki egy friss Új Életet. Köszi nem kért, ez van a barátnőjénél is (kis tévedés nem a világ; ott Új Ember van) majd megkérdezte a portás bácsit mit jelenthet az hogy ő.... szégyenkezve mondta ki --- zsidó? Az már látta kivel van dolga, átpasszolta a szomszédos Wesselényi utcába. Ott majd megmondják – nyugtatta meg.

                                                                 ***

     Mivel paradoxon paradoxont szül, igy áll elő az a helyzet, hogy mig a hivatalos zsidók 80 – 100 ezer zsidóról beszélnek, ami alatt persze valami homályos származást kell érteni, addig a legutóbbi népszámláláson alig 10 ezer vallotta magát zsidónak.

  Ha valóban van százezer – ezek nagy része, több mint 70%, idős, megtört ember, bár csak kb 10% közülök aktiv Sóá túlélő. Ezeket lehet a "nyilasok visszatértével" riogatni, lehet 30 ezer forinttal kiszúrni a szemüket egy-egy ausvitzi halottért;lehet nekik a sok bút és bajt, amit a 20.században megértek – a németekre kenni.

 

  Mindent lehet.

  Bár a 40 éves kommunista elnyomás szellemi nyomorékká tette őket – ők nem élvezik a mostani "szabadságot". Nekik a 3.60-as kenyér jobb volt, mint a mostani 30 vetélkedő párt. Nagy részük vegyesházasságban él, ahol a nemzsidó fél a domináns; sok un. "rabbi"nak is idegen felesége van, akiket instant betéritettek az emlitett Sip utcában, tudatlan, ignorens "rabbik". Amit meghagyott a  80 esztendős képmutató neológia, azt fel vagy elemésztette a negyven éves ateista diktatura. Ma a "rabbik" gyerekei sem követik apjuk "vallásosságát"; nagy részük, a rendszerváltás óta eltelt 23 évben sem jártak a müködő zsidó iskolákba   és igy ma krónikus rabbihiány van .

 

Kinek "hiányzanak" a rabbik? A második legnagyobb városban, Debrecenben, évek óta egy izraeli rabbi müködött. Nemrég hazament és most nincs rabbi. Nem is kell.

 

      Másik paradoxon: a zsidóság hanyatlásával, sorvadásával szinte egyidejüleg vált az utobbi években játéklabdává a politikai pártok között. Nincs olyan politikai párt, amely ne játszaná ki a "zsidó kártyát". Nem hiszem hogy a dörzsölt pártboncok elhinnének hogy a zsidóknak, számarányuknál fogva, jelentőségük lehet egy választás eldöntésében. Ami valószinübb – hogy az előráncigált zsidó "ügy" – kitünő figyelemelterelő szerepet játszhat.

  Kit érdekel, hogy a balliberális oldal, sokéves uralkodása alatt nem volt hajlandó betiltani a Holokauszt-tagadást, mert az sértette a szólásszabadság, illetve az uszitás szabadság "szent" elvét. És az azt megelőző kommunista diktatúrák alatt Ausvitz tabu volt és a keletnémetek mind hétpróbás "demokraták" voltak, mig a nácik mind nyugaton gyülekeztek.----

                                                                ***

 

             Kár lenne tagadni, hogy azok a zsidószármazásu emberek, akik 45' illetve 56' után Magyarországon maradtak – több mint 90%-ban fertőzöttek voltak, akár akaratlanul is, a kommunista eszmékkel. Ezeknek, akik soha életükben nem éltek demokratikus rendszerben – kivéve talán Károlyi Mihály 3 hónapját, vagy a fiatalabbak a 45-47 közötti demokratikus kisérletet, amit  a zsidó Rákosiék fojtottak vérbe  - nem hiányzott, sem  a demokrácia, a többpártrendszer, sem a vallásszabadság.

    Ez utóbbi meglepetésszerüen pottyant az ölükbe és nem tudtak mit kezdeni vele. Biznisz – az igen. Privatizáció – nagyon jó. Ebben kivették a részüket, nem tudni hogy számarányukon alul vagy felül – mert nem ismerjük számarányukat.

 

Politika – az is jó. Az egyik rabbi még képviselő is lett az egyik legjellemtelenebb pártban (ami aztán el is tünt, hál Istennek). Izrael is jó – lehet oda ingyen utazni, a Szochnut költségén, "körülnézni", aztán jövőre ujra utazni, nem rossz buli egyáltalán. Eleinte, volt évi 300 főnyi allija, amiből 80 % azonnal hazament, miután a befogadási kosarat felvette és megette. A Szochnut, felismerve a céget, a minimumra csökkentette  pesti irodáját és megszüntette a sáliách rangját, mivel az "elszáradt ág"ban erre nem volt szükség. Most sincs.

 

   Ebben a helyzetben és ebben a légkörben jönnek most az áprilisi választások. Az ország valós helyzete, amihez a béka feneke is egy magaslati hely – senkit nem érdekel. Mindkét fél elterelő politikát folytat – az ellenzék sem csinálná jobban, az lop aki csak tud és ha a szenteknek maguk felé hajlik a keze – mit szóljanak az álszentek. A helyzet úgy rossz ahogy van, jobb nem beszélni róla – és itt jön a zsidó kártya: Itt jön a Horthy korszak, jó volt, vagy rossz volt a zsidóknak? A magyarok nem számitanak – csak a zsidók.

 

  El lehet képzelni hogy a közelgő választásokon Horthy Miklós lesz a tét?

 

    Miért ne? Hiszen ha világ Isten kalapja – kétségtelen hogy Magyarország a bokréta rajta. (Folyt.köv.)

                                               

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése