2014. február 25., kedd

A rebbe és én (26) 

RISKIN RABBI ÉS A VÖRÖS TEHÉN

  Slomó Riskin rabbi, a New York-i Lincoln Square-en található zsinagóga alapítója, később, lubavicsi küldöttként az izraeli Efrat település főrabbija volt. A Rebbéhez egy vasárnapi nyílt audencián fordult áldásért, mert komoly gondok merültek fel egyik gyermekük nevelése kapcsán. Ilyenkor a Rebbe röviden beszélt a hozzá fordulókkal és egy-egy dollárt adott nekik jótékony célokra. A Riskin család ekkoriban már Izraelben élt

„Nehézségeim voltak az egyik gyermekemmel. Zaklatott voltam és nagyon szerettem volna áldást. A Rebbe osztogatta az egydollárosokat a sorban. Ott voltam egy ilyen vasárnap, és beállítottak a sorba. Kértem áldást, hogy a fiam ’legyen a parancsolatokat teljesítő ember és a Tóra tudója’.” – emlékszik vissza a Rabbi arra a napra.

A Rebbe válaszul a rabbi kérésére azt mondta: „Legyen istenfélő…”, majd egyenként négy darab egydollárost adott át Riskin rabbinak: „Ezt érted, ezt pedig a fiadért, ezt pedig az egész családért. És az efráti helyemért. Legyenek jó híreid. Külön áldásra van szükséged ez ügyben, legyen sok éved a vezetésben!”

A problémák ekkor még nem szűntek meg, így egy másik alkalommal a Rebbe a következőket mondta az aggódó édesapának: „Folyton kérdezgetnek a vörös tehén hamvairól, mert az egy az értelmet meghaladó parancsolatnak tűnik – ugyanis a tisztátalant megtisztítja, a tisztát viszont tisztátalanná teszi. De valójában ez nem az értelmet meghaladó dolog benne. Ha a felebarátod elesik a sárban, és te fölemeled a sárból, piszkos leszel. Ha részt veszel a tisztátalan megtisztításában, a tisztátalanságból egy kevés rád rakódik. Ebben semmi különös nincs. Nem ez az értelmet meghaladó aspektusa a dolognak. Tudod, mi az, ami felülhaladja az értelmet ebben? Hogy aki hinti a hamut, az nem lesz tisztátalanná. Az, aki a legközvetlenebbül kapcsolatba kerül a tisztátalan személlyel, aki maga szórja rá a hamut, az nem lesz tisztátalanná. Ez a különleges áldása a sliáchoknak.” – majd elmosolyodva hozzá tette: „És rajtad is ott van ez az áldás. Ha te vagy az, aki kinyúl másokért, nincs mit aggódnod a gyermekeid miatt.”

„És, hála az Örökkévalónak,” – fejezi be történetét Risikin rabbi „igaza is lett… De akkoriban ez nekem nagyon sokat jelentett, és úgy vélem, ez az értelmezés csodálatos.”

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése