CSAKHOGY TUDJUK MIRŐL VAN SZÓ

 

A SOÁ ÓTA (1945 – 2014) NEM ZSINAGÓGA AZ ESZTERGOMI;

AKIK ELHAGYTÁK AKKOR – MIÉRT TÜNTETNEK MOST?

NE CSINÁLJON A POLITIKA BALOLDALA VÁLASZTÁSI

PROPAGANDÁT EGY ELKÓTYAVETYÉLT TEMPLOMBÓL!

 

  Nem tudtuk mi a helyzet az esztergomi zsidó templommal, soha nem voltunk ott. Hirtelen egy politikai tüntetés szinhelyévé vált. Megérdeklődtük mi a helyzet, kiderült hogy már majdnem 70 éve az épület nem szolgál zsinagógaként; a zsidók, az akkori rosszemlékü Miok, elhagyták/eladták/elkótyvetyélték – ma már nincs kit kérdezni. Azóta művelődési ház és boldog-boldogtalan használja.

 

Ime mit ir róla a Wikipédia:

 

Esztergomi zsinagóga

Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, 2006-ban pedig az önkormányzat vette meg. Azóta kulturális intézmények költöztek oda, rendszeres konferencia helyszín.]

A városban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak.^[1] Ezt igazolja, hogy két, Oroszországból a városba érkező regensburgi zsidó kereskedő a zsinagóga előtt találkozott hittársaival.^[2] A reformkorban Esztergom befogadott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a voltSzenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Kereken harminc évvel később Lechner Ödön építész egy munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. A zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel.^[3]A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga bombatalálatot kapott, és erősen megrongálódott. A zsidóság nagy részét – mintegy ötszáz főt – elhurcolták, azóta sincs számottevő közösségük a városban. Azóta az épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet.

Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások. A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és a berendezést. 1980–1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, amely 2006-ig konferencia-központként üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között. Gyakran tartották itt politikusok előadásaikat körútjaik során. 2006-ban a városi önkormányzat 70 millió forintért megvette a Technika Házát. Ez után rövid ideig itt működött az Ister-Granum Eurorégió irodája, ami 2008-ban a Bottyán János utcai megyeháza épületbe költözött.

 És ezt irja a politikai tüntetésről R.S. a Népszabadságban:

Nekem is nagyon fáj, hogy a mai nácik a régi nácik miatt elárvult egykori esztergomi zsinagógában pöffeszkednek. De ettől még, mi több, éppen ezért, nagyon is fontos, hogy megvizsgáljuk, kinek milyen alapja van a tiltakozásra. Tétényi Éva polgármesternek például semmilyen morális alapja nincs rá. És azoknak a pártoknak sincs, amelyek a Jobbikkal összefogva támogatták őt 2010-ben. Olyan nincs, hogy valaki elfogad egy pártot az őt támogató konzorcium tagjaként, aztán nyílt levélben sürgeti, hogy az őt támogató egyik pártot minősítsék szalonképtelennek, és ne engedjék ott gyűlésezni, ahol az őt támogató többi pártot engedik. Az összes ellenzéki párt összes országos pártközpontjának egyetértésével fogadták be az ellenzéki összefogásba, tehát legitimálták és szalonképesítették a Jobbikot. Vele hangolták össze a parlamenti tiltakozást is a gyalázatos „lex Tétényi” ellen. Így enyészik el az antifasizmus hitele: bárkit szalonképesnek tekintek, amikor úgy jó nekem, aztán szalonképtelennek minősítem, amikor úgy jó nekem. Antall József is ezt tette, Orbán Viktor is ezt teszi. Szép pragmatista hagyomány. Elég kevesen vagyunk, akik a Jobbikkal való esztergomi összefogás ellen tiltakoztunk, ezért volna a tiltakozásra morális alapunk most is. Lehet joguk tiltakozni a nácik szalonképesítése ellen azoknak, akik ebben bűntársak voltak, legfeljebb hitelük nem lesz hozzá. Vagy, ha lesz, a közamnéziának köszönhetik. Mint a Fidesz a magáét. Mi is lehetne itt a tiltakozás jogi és tárgyi alapja? A művelődési ház vezetőjének a parlamentáris normák szerint úgy kellett döntenie, ahogy döntött. De hogy úgy kellett – az szörnyű. A Bajor Ágost Művelődési Ház nagyterme nem zsinagóga. Nem csupán formálisan, lényegileg sem az, nem az Örökkévalóval kommunikálnak benne, és jelen formájában természetesen nem felel meg a zsidó hitélet követelményeinek. Aki tiszteli ezeket a követelményeket, nem zsinagógázza le azt, ami nem az. Viszont az volt, és ez fontos tény. Mementó. De ez nem jogi és nem normatív hivatkozási alap. Ha egy közintézmény vezetője politikailag semlegesen, minden önkényesség lehetőségét kizárva, normatív módon kívánja az intézményét a közélet szolgálatába állítani, akkor törvényesen bejegyzett parlamenti pártok között különbséget nem tehet. Akkor sem, ha mindenki tudja, hogy ami formailag ugyanaz, tartalmilag nem ugyanaz. Ami ellen igazából tiltakozni kell, az az, hogy a Jobbik törvényesen bejegyzett párt, és ilyenként tarthat igényt egyenlő elbánásra és tarthat lakossági fórumot bárhol. A Jobbik az a gárda és a Kuruc.info. A Kuruc.info címlapján legfelül Vona Gábor fogad minket, rá van írva, hogy ő kell a hazának, és közvetlenül a Jobbik melletti regisztrációhoz irányítanak bennünket. A Kuruc.info a legvadabb nyilasterror tömeggyilkosait, Szálasival az élükön, nemzetünk hőseiként és vértanúiként ünnepli. A gárdák közül a Jobbikkal szövetséges, éppúgy, mint a többi, a lehető legközvetlenebbül fenyegeti polgártársainkat. A náci párttal egybeforrt Kuruc.info pedig kifejezetten népirtásra buzdít („golyót nekik, ne jogokat”, „minden tíz halott cigányért egy zöldkártya jár” stb.). A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint ez még csak nem is izgatás! A magyar állam pedig képtelen ezt a náci konglomerátumot jogilag azonosítani, megragadni és törvényen kívül helyezni. Ez itt a baj. Amire viszont a magyar állam képtelen, azt nem lehet egy közintézmény vezetőjétől megkövetelni. RÉVÉSZ SÁNDOR (Népszabadság)