A BÁÁL SÉM TOV – A CHASZIDIZMUS MEGALAPITÓJA(10)

NAFTALI KRAUS ÚJ KÖNYVE (ŐSI 23) - FOLYTATÁSOKBAN

Ebben az időben a Báál Sém Tov sokat utazott, bejárta az egész közeli és távoli környéket, és látható célja volt egy olyan tanítványgárdát összegyűjteni, amely idővel segítheti és vezetheti a zsidó népet. Ez volt az ún. Társaság vagy Szent Társaság (Chevrájá Kádisá), akik által a Báál Sém Tov még életében sok csodát tett, és rájuk ruházott sokat szellemi képességeiből.

A Báál Sém Tov már ebben az időben haszid központokat létesített különböző helyeken, melyek élén egy-egy neves tanítványa állott. Legnevesebb tanítványa és utódja a mezricsi mágid Dov Ber rabbi volt, ahogy ezt majd a továbbiakban látni fogjuk.

 8. fejezet

Családja, fia és unokái

Már említettük (a 4. fejezet végén), hogy a Báál Sém Tovnak egy fia és egy lánya volt. Családjáról, életkörülményeiről nagyon kevesen tudunk. Fia, reb Cvi, szerény, visszafogott ember volt, egész életében nagyon szerény körülmények között, szegényesen élt.

A Báál Sém Tov körül kialakult irodalom születéstől fogva szentként tartja nyilván reb Cvit, aki az utódlást nem igényelte és az első adandó alkalommal át is adta annak, aki – szerinte – erre megfelelőbb volt. Ez volt a mezricsi mágid, Dov Ber rabbi, a Báál Sém Tov egyik legnagyobb tanítványa.

Azt rebesgették róla, hogy messzire ellátott: a szemével 40 mérföldnyire, míg szellemi „látása” felölelte az egész világot.

Apjánál tanult, és a Báál Sém Tov vezette be a kabbala rejtelmeibe. Nagybátya, a kitovi Ávráhám Gerson rabbi is foglalkozott vele és Erecből írott levelében is említi, hogy tanuljon, amíg „nincs malomkő a nyakán” (talmudi eufémizmus arra, hogy valaki nős, és el kell tartania a családot).

Reb Cvi egy pinszki zsidó lányát vette feleségül, és letelepedett ebben a városban, ahol élete végéig élt. Szegényesen élt, sok tartozása volt, mert kölcsönöket vett fel, hogy cödókó ügyleteit és a foglyok kiváltását – amivel főleg foglalkozott – finanszírozni tudja. Erről a haszid legenda tudni véli, hogy reb Cvi is foglalkozott, apja nyomdokain, a zsidókat sújtó végzetek (gzérot) elhárításával.

Egyszer reb Cvi látta apját álmában, éppen egy olyan időben, amikor nagy nehézségei voltak tartozásai kiegyenlítésében. A Báál Sém Tov azt mondta neki, hogy tud erről, mert Ábrahám, Izsák és Jákob elmondták neki („akik az országutakat járják, hogy tudják és megtapasztalják a zsidók szenvedéseit”), de a Báál Sém Tov „nem ért rá beszélni fiával”, mert azzal volt elfoglalva, hogy elhárítsa azokat a végzetes veszedelmeket, melyeket a rablógyilkos hajdamákok okoztak a zsidóknak.

A Sivché háBáál Sém Tov idézi reb Cvit: „Ez kb. három héttel peszách előtt történt. Akkoriban volt egy vérvád a városban, több zsidót letartóztattak és kérték a rabbit, imádkozzon érettük. És ő nagy örömben imádkozott (elő) és énekelt, és az apósa azt mondta, hogy látta az asztalnál, hogy az isteni sugallat nyugodott rajta. Azt mondta, biztos abban, hogy elhárult a baj, és így is lett”.

Apja halálakor nyugodtan aludt szobájában, mert „nem hitte el, hogy apja (a Báál Sém Tov) meg fog halni”. Amikor jelen volt apja utolsó perceiben – keserves sírásban tört ki. A haszid legenda szerint apja az utolsó percekben megtanította egy „névre”, mondván: „gondolj erősen és koncentrálj erre a névre, és én megjelenek előtted és tanulok veled”.

A legenda elmondja, hogy halála után is megjelent a Báál Sém Tov a fia előtt (talán álmában), és kérdésére válaszolva („hogyan kell Istent szolgálni?”), mutatott neki egy magas hegyet és előtte egy meredek lejtőt. A Báál Sém Tov leugrott a hegyről, mutatván ezzel fiának az istenszolgálat „meredek útját”.

ß ß ß

Haszidok mesélik: egyszer reb Cvi felkereste apja sírját (mellette volt édesanyja sírja is). Miután elmondta, mi hiányzik neki, és mire volna szüksége szellemiekben, hozzátette, hogy anyagi helyzete is nagyon rossz.

Éjszaka megjelent anyja álmában, és azt mondta neki: „amíg a szellemi szükségleteidről beszéltél – apád figyelt szavaidra. Azonban, amint anyagiakról kezdtél el beszélni, apád eltávozott, miközben csodálkozásának adott kifejezést, hogy ilyen „világi” dolgokkal foglalkozol. „Én az anyád vagyok – mondta neki jiddisül – és meg kellett hallgassalak. De a továbbiakban ne tedd ezt!”

Reb Cvi három fiúgyereket hagyott maga után: Áron rabbi Titi-ovból, Dávid rabbi Ulanovból és Jiszráél rabbi, akit nagyapja után neveztek el. A haszid legenda tudni véli, hogy a Báál Sém Tov meghagyta fiának halála előtt, hogy ne nevezzen el róla senkit, de amikor a harmadik gyereket várták, a Báál Sém Tov megjelent reb Cvi álmában és megengedte neki, hogy harmadik fiát róla nevezze el.

Reb Cvi a teremtés 5545. évében hunyt el (228 évvel ezelőtt). A Chábád hagyomány szerint egy évig cipelte apja nehéz örökét, de az év letelte után levette a vezetés „köpenyét” és ráadta a mezricsi mágidra, Dov Ber rabbira.

9. fejezet

A Báál Sém Tov lánya és családja

A haszidok nagyon nagyra tartották Ádelt, a Báál Sém Tov egyetlen lányát. Az egyik haszid hagyomány szerint a Báál Sém Tov a lánya nevét a Tórából fejtette ki: ÁDeL, melynek a kezdőbetűi az És Dát Lámo (a hit tüze neki) versből (5Mózes 33:2.) állnak össze, és egyébként egy ismert jiddis lánynév is.

Ádel már kiskorában haszid módra viselkedett. Egy haszid legenda elmondja, hogy a Báál Sém Tov nem kezdett bele a sófárfúvásba Ros Hásánákor, amíg a kislány nem volt a templomban. Keresték, keresték, míg megtalálták otthon, ahol ágyában aludt. A Báál Sém Tov felkeltette és megkérdezte tőle: „Hát nem tudod, hogy Ros Hásánákor nem szokás aludni?” A kislány az anyját idézte, aki azt szokta neki mondani, hogy az alvó gyereknek megőrzik a legjobb falatokat”. A Báál Sém Tov megvárta, amíg a kis Ádel a templomba jött, és csak azután fogott bele a sófár fúvásába.

Ádel férjhez ment reb Jechiél Askenázihoz, aki titokzatos egyéniség volt. Haszid legenda szerint, amit fentebb idéztünk, a Báál Sém Tov elküldte hozzá egy tanítványát, hogy kipuhatolja, mit tud a vőlegényjelölt, de Askenázi azt mondta, hogy nem tud semmit, és nem volt hajlandó „vizsgázni”. Ez éppenséggel tetszett a Báál Sém Tovnak, és elfogadta egyetlen lánya vőlegényének. Egy másik haszid forrás szerint a vőlegényjelölt kántorként funkcionált Medzibusban.

Ádel asszony mindenben segítségére volt apja „szent társaságának”, akik nála töltötték a szombatot és az ünnepnapokat. Egyszer valamelyiküknek elszakadt a cipője a vad táncban, és Ádel hozott neki egy pár új cipőt, azzal a feltétellel, hogy az megáldja, hogy egy éven belül fia szülessen. Ez meg is történt: egy éven belül megszületett Báruch rabbi, aki Medzibusban volt a Báál Sém Tov utódja.

ß ß ß

Ádel elsőszülött fia, reb Mose Chájim Efrájim, Szedlikovból, 12 éves koráig a Báál Sém Tovnál nevelkedett, és hallott nagyapjától sok haszid mondást, melyeket később megörökített Degel Máchne Efrájim című könyvében. Egész életében nagy szegénységben élt, mint Szedlikov (egy kisváros) rabbija. Könyvében elmondja, hogy egyszer álmot látott, amelyben nagyapja, a Báál Sém Tov, jött és leborotválta a fejét. Ebben ő jelet látott, hogy Isten segítségével „nagy jövő vár rá”. Egy későbbi álmában a Báál Sém Tov azt mondta neki, hogy „engem és téged meg fog ismerni az egész világ”.

Ádel másik fia, reb Báruch, csak rövid ideig nevelkedett a Báál Sém Tov keze alatt, mivel nagyapja elhalálozott, amikor hétéves volt. A haszid legenda csodálatos értelmességet tulajdonít neki már kisgyerekkorában: amikor nagyapja megkérdezte tőle, miért nem akar a chéderbe menni, azt válaszolta: „én attól akarok tanulni, akitől nagyapa tanult”, vagyis Áchijá Hásiloni prófétától...

Amikor hároméves lett, nagyapja karjaiba vette és kivitte a szabad ég alá, amikor megszentelik a holdat (kidus löváná) egyszer havonta. Amikor a Báál Sém Tov látta, hogy környezete csodálkozik ezen, megkérdezte a gyereket, tudja-e, hogy mit jelent a löváná (szó szerint hold)? A hároméves gyerek azt válaszolta, hogy ez a rövidítése a „32 út a bölcsességhez” (Lámed bét nötivot hechochmá).

Amikor elkezdte tanulni a Bává kámá traktátust (és még nem volt hétéves!), nagyapja ismét megkérdezte tőle, mit jelentenek ezek a szavak (szó szerint az első kapu – arameus), a gyerek egy lefordíthatatlan szójátékkal válaszolt, amelyben saját magát, mint „szent születésénél fogva” titulálta.

ß ß ß

Az alatt a rövid idő alatt, amíg nagyapjánál nevelkedett, az unoka – reb Báruch – kapott a Báál Sém Tovtól egy nagy adag haszid behatást, és beletanult a Báál Sém Tov-i vezetés kabbalisztikus fortélyaiba.

Így aztán alig telt el néhány év a Báál Sém Tov halála óta, amikor tömegek kezdtek özönleni reb Báruchhoz, akik a Báál Sém Tov unokájában látták szellemi vezetőjüket.

(FOLYT.KÖV.)