A SAJT-ÜGYVÉD MEGY AZ EU- PARLAMENTBE MELYNEK KIDOBTA   ZÁSZLAJÁT

 

A MÜK TITKOSITOTT ANTISZEMITÁJA

Markó Beáta írása (168 ÓRA)

 

„Ön zsidó származású?” – hangzott az ügyvéd kérdése a bírónőhöz egy földrajzilag Európa közepén található ország bírósági tárgyalásán 2003 decemberében. A kérdés a magyar politika egén hajdanában tündöklő csillag, Grespik László szájából hangzott el. Ő az akkori neonáci párt, a MIÉP csapatát erősítette, és mellékesen a Közigazgatási Hivatalt vezette. Ő alkalmazta először ezt a magyar ügyvédi fogást azon a tárgyaláson, ahol fajgyűlölő skinheadek védelmét látta el. A plafon nem szakadt le, a bírónő – bár megtehette volna – nem szabott ki rá pénzbírságot, nem rekesztette be a tárgyalást, a teremőrökkel nem vezettette ki a tárgyalóteremből, hanem megszeppenve bizonygatta becsületes árja voltát. 

„Ön zsidó származású?” – hangzott az ügyvéd kérdése a bírónőhöz egy földrajzilag Európa közepén található ország bírósági tárgyalásán 2013 novemberében. A plafon nem szakadt le. A bírónő – bár megtehette volna – nem szabott ki pénzbírságot az ügyvédre, de neki legalább volt annyi velő a gerincében, hogy a kérdést visszautasította. 

A tíz évvel korábban megkezdett hagyományt és jogászi módszert folytató ügyvéd Gaudi-Nagy Tamás, aki mellékállásban a magyar parlament, közkedvelt nevén a Tisztelt Ház szélsőséges pártja, a Jobbik jeles képviselője volt. Ha ugyanezt a kérdést a Lajtán túl tenné fel egy ügyvéd a bírónak, fél órán belül nem lenne az ottani ügyvédi kamara tagja, működési engedélyét bevonnák, de minimum igen szigorú figyelmeztetésben részesülne, és a kollégái kiközösítenék. Magunkra erőltetett türelemmel vártunk egy napot, kettőt, hármat, és nem történt semmi. A földrajzilag Európa közepén található ország közvéleménye oda se rándított, egymondatos hír volt csupán a kevesekhez eljutó ellenzéki médiában. Nem horkant fel senki, nem tiltakozott senki, ügyvéd kollégái is mély hallgatásba burkolóztak. 

Öt nap – feltehetőleg – keserves tipródás után színre lépett a magyar ügyvédi kar becsületének megmentője Réti László személyében, a Budapesti Ügyvédi Kamara képviseletében. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában december 2-án jelentette be, hogy a kamara fegyelmi eljárást fog lefolytatni Gaudi-Nagy ügyében, amelynek a végén ő „büntetés kiszabását várja” harminc napon belül. 

Teltek-múltak a napok, karácsonyi készülődés töltötte meg a szíveket. Nem is hallottunk Gaudi-Nagyról, mígnem a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren történt vele – stílszerűen szólva – egy kis malőr. A szeretteinek vásárolt francia sajtokat a biztonsági szolgálat nem akarta felengedni a gépre, mire a Magyar Ügyvédi Kamara jeles tagja hatalmas patáliát csapott, diplomata-útlevelét lengetve, trágár szavakkal durván sértegette a francia reptéri alkalmazottat, ezzel már külföldön is öregbítve a magyar ügyvédi kar – stílszerűen szólva – renoméját. Valószínűleg összetévesztette a párizsi repülőteret egy magyar bírósági tárgyalóteremmel. Ám a tájékozatlan francia hatósági személy nem tudta, hogy a híres magyar antiszemita sztárügyvéddel áll szemben. Gaudi-Nagyot feltartóztatták, és végül csak magyar konzuli segítséggel térhetett haza a rákövetkező nap. Sajttal vagy anélkül, erről nem szól a fáma. (Csak zárójelben jegyezzük meg: érthetetlen, miért nem a CBA-ban vásárol magyar terméket, ahol ráadásul áfamentesen vehetne ízig-vérig magyar sajtot...)

E rövid intermezzo után folytattuk a napok számlálását, és érdeklődve vártuk, mire jut az ügyvédi kamara Gaudi-Nagy szakmai munkáját, a tárgyalóteremben tanúsított viselkedését illetően. 

Réti László – többszöri megkeresésünk ellenére – érdemi választ nem adott. Végül két és fél hónap vajúdás után a MÜK főtitkára levelében egy jogszabályra hivatkozva – miszerint „a fegyelmi eljárás személyes adat, ezért nem nyilvános” – elutasította a válaszadást. Tehát, ha jól értjük, a zsidózás lehet nyilvános, de az utózöngéje – ha egyáltalán folytattak fegyelmi eljárást – nem nyilvános. Ez semmiképp sem értelmezhető másképp, mint hogy a kamarát egy cseppet sem zavarja, hogy egy nyíltan antiszemita tag működik a szervezetükben, sőt az oltalmuk és védőszárnyuk alatt. Mindez tökéletesen illeszkedik a Magyarországon egyre gyorsabb ütemben zajló ideológiai vonalba: a zuglói Wass Albert tér, Horthy-szobrok a fővárosban és számos vidéki településen, Nyirő József újratemetése, Tormay Cécile oktatása, a német „megszállás” emlékműve, vitéz Szakály „idegenrendészeti eljárás” Sándor kinevezése a Veritas történelemkutató intézmény élére, a cinikusan Sorsok Házának elnevezett leendő holokauszt-emlékhely Schmidt Mária rendezésében és... és... mi jön még?

S végül, Gaudi-Nagy ügyvéd jobbikos képviselőként is kitesz magáért. Mielőtt elindulna képviselőjelöltként a májusi Európa Parlament-választáson, a magyar Országgyűlés záróülésén búcsúzóul még gyorsan kihajította az EU-s zászlókat az ablakon, le az utcára, a földre. Annak a szervezetnek a zászlaját, amelybe képviselőnek jelölteti magát! Ezzel a bátor cselekedetével és masszív támogatással a háta mögött, euróban is tisztes havi fizetésért, várhatóan belülről kezdi majd bomlasztani az uniót. Fogunk még hallani róla.

De ne búsuljunk a hiánya miatt! Itt hagyja nekünk kivételes jogászi módszereit és az egzotikus szakmai fogását, amelyet  hamarosan oktatni fognak az egyetemek jogtudományi karán. Igazi hungarikum lesz!