"A miniszterelnöknek írt levél a közgyűlési határozat érvényesítése"

 

HEISLER  A VÁDASKODÁSOKRA: "CHÁZÁK  VÖEMÁC"!

 

Kedves BarátaimI

"Legyetek erősek, a neheze most következik" - ezzel a mondattal zártam a Mazsihisz vasárnapi közgyűlését.

 

És elkezdődött. Csúsztatások, inkorrekt, hazug információk segítségéveI próbálnak minket a sajtón keresztül

lejáratni. Soha nem volt a magyar zsidóság ilyen elszánt, ilyen egységes, ezért megpróbálnak minket egymás ellen fordítani. Barátaink egy része keményen kritlzálta a levelet, annak stílusát, de én nem kenyértörést akarok a miniszterelnökkel, hanem eredményt.

 

Eltökéltségünk sziklaszilárd, akkor is, ha udvarias formában közöljük. Közgyűlési határozatunk minden

''I'

betűjéhez ragaszkodunk és mindent megteszünk. hogya kormánya holokauszt emlékezetével és

feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán változtatnl tudjon.

 

A MAZSIHISZ a józsefvárosi projekt (Sorsok Háza) leállítását kéri. levelünk ennél tovább lép, és egy társadalmi konszenzussal megvalósuló, új projektre tesz javaslatot.

 

A MAZSIHISZ az emlékmű leállítását kéri. levelünk ugyan igen finom formában, de ugyanezt fejezi ki. Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogya szobrot ne állítsák fel. A német megszállás történelmi tényéről lehet és kell az egész magyar nemzet érdekében széles körű társadalmi párbeszédet folytatni.

 

A határozat kéri Szakály Sándor felmentését. Erre vonatkozóan nem tettünk a kormányfő felé kiegészítő javaslatot.

A miniszterelnöknek írt levél a közgyűlési határozatunk érvényesítésének módja. Nem hősökké akarunk válni, hanem hatékony érdekérvényesítő szervezetté.

Kérlek Benneteket, kezeljétek bizalmasan jelen soraimat. Vessünk véget a médián keresztüli üzengetésnek. Óriási a

támogatottságunk, itthon és kűlföldön. Történelmi lehetősége van a magyar zsidóságnak, éljűnk vele.

 

Hazak ve'emac! (LÉGY ERŐS ÉS BÁTOR!)

 

Heisler  András elnök

Budapest, 2014. február 11.

 

 

Felkérésre írtak levelet a Mazsihisz vezetői. Információink szerint a Mazsihisz vezetői kormányzati ösztökélésre írtak levelet Orbán Viktornak, remélve, hogy így sikerül megelőzni egy „elfogadhatatlan válasz” érkezését. Czene Gábor| NOL| A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése vasárnap – mint arról beszámoltunk – úgy döntött, hogy a szervezet jelen körülmények között nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjaiban. Az elsöprő többséggel elfogadott közgyűlési határozat szerint a Mazsihisz a Szabadság téri megszállási emlékmű és a józsefvárosi Sorsok Háza létesítésének leállítását szeretné elérni, valamint Szakály Sándor menesztését a Veritas intézet éléről. Pár nappal a közgyűlés előtt zsidó szervezetek képviselői Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral egyeztettek. Lázár csak annyit ígért, hogy a felvetett problémákat továbbítja a kormányfőnek. Heisler András, a Mazsihisz elnöke még a bojkottról döntő közgyűlés után is látott esélyt a megállapodásra, mondván: a miniszterelnök kedvező válasza esetén a Mazsihisz újabb rendkívüli közgyűlést tart. Akkor azonban még szó sem volt arról, hogy a Mazsihisz vezetői „Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr!” megszólítással alternatív javaslatokat tartalmazó levelet írnak Orbánnak. De megtették. A levelet, amely történetesen kikerült a kormányzati portálra is, a Mazsihisz vezetői ezzel a kísérőszöveggel küldték szét a közgyűlés tagjainak: „Ezúton tájékoztatunk, felkérést kaptunk arra, hogy a közgyűlés által felvetett problémák megoldására javaslatot tegyünk a miniszterelnök úr felé. A közgyűlési határozat által meghatározott szempontok szerint a csatolt levelet küldtük Orbán Viktor miniszterelnöknek.” A szövegből egyértelműnek látszik, de többen meg is erősítették lapunknak: a zsidó közéletben nagy felzúdulást keltő, keményen bírált levél megírására a kormányzat egyik képviselője kérte a Mazsihisz vezetőit. Ami a levélben lévő konkrétumokat illeti: a Mazsihisz az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) korábbi tervét támogatva javasolta, hogy a holokauszttal foglalkozó Sorsok Háza helyett az Együttélés Háza valósuljon meg, amely a magyar–zsidó együttélést, a magyar és zsidó kultúra szimbiózisát mutatja be. Az intézménynek nem a volt Józsefvárosi pályaudvar, hanem az emlékév keretében amúgy is felújítandó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adna otthont. A megszállási emlékművel kapcsolatban a levélben csak annyi olvasható, hogy a Mazsihisz szeretne párbeszédet kezdeményezni. A harmadik követelés, Szakály menesztése egyáltalán nem kerül szóba. Az egyik hitközségi vezető elmondása szerint azért nem, mert a Mazsihisz erről nem hajlandó tárgyalni, ragaszkodik Szakály távozásához. Talán így van, de a levél – azzal, hogy kerüli a témát – ennek éppen az ellenkezőjét sugallja. Gerő András történész, aki tanácsadóként részt vesz a Sorsok Háza létrehozásában, lapunknak megismételte a Klubrádiónak adott nyilatkozatát. „Elképesztően problematikusnak” tartja a Mazsihisz ötletét az Együttélés Házáról: szerinte a „tisztázatlan, hajánál fogva előrángatott” elképzelés két entitást tételez fel, származási alapon elkülöníti a „magyart” és a „zsidót”. Gerő úgy véli, a javaslat pont azt a logikát erősíti, amely alapján a holokauszt lezajlott. A közelmúltban amúgy egy vitafórumon Gerő kijelentette: bárki bármit mond, „fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen”, hogy a Sorsok Házában a kormány által szabott határidőre, április közepére elkészüljön a kiállítás. Állítását változatlanul fenntartja. A Mazsihisz közgyűlési határozata személy szerint is bírálta a Sorsok Háza vezetőjét, Schmidt Máriát, amiért érdemben nem működik együtt a szervezettel. Az Együttélés Házát – ha megvalósul egyáltalán – a Mazsihisz nem az ő irányításával képzeli el. Próbáltuk Schmidt Máriát is megkérdezni, de munkatársával csak annyit üzent: nem kíván nyilatkozni.

 

SUCHMAN TAMÁS A BIBLIÁT IDÉZI

ÉS  LEVÁLTJA AZ ELNÖKSÉGET ...

 

Tisztelt Hittestvéreim, Kedves Barátaim!

Az elmúlt években mindannyian megdöbbenve tapasztaljuk, hogy

Magyarországon újabb-és újabb szélsőjobboldali társaság születik és

erősödik meg, s akadálytalanul terjed, gyűjti követőit. Ennél is

nagyobb veszélyt rejt magában az, hogy Európa-szerte láthatjuk a

hitleri eszmék, a fasizmus fellángolását.

Az EU politikai vezetőivel szemben a magyar Kormány ellentmondásosan

cselekszik. Látjuk az elvben pozitív törvényalkotási folyamatokat, de

ugyanakkor tapasztaljuk, hogy gárdák, seregek, fajgyűlölő csapatok

szerveződnek, masíroznak, rémisztő szlogent írnak választási plakátra,

mindannyiunkat, s különösen is a Holocaust túlélő testvéreinket

megfélemlítve ezzel, és senki nem állja útját ennek a médiában, a

Parlamentben, sőt, a belügyminiszter kijelenti: Rend van az országban.

Hittem benne, s tudom, ezzel nem vagyok egyedül, hogy talán most,  70

évvel később, ez a nagyszabású keretek között celebrált emlékév

lehetőséget ad az elszenvedett szörnyűségek és fájdalmak enyhítésére,

a bocsánatkérésre és megbocsátásra, a kiengesztelődésre. Bíztunk

abban, hogy a magyar zsidó közösség egységet alkotva békét talál e

rendezvényeken.

Ugyanakkor már szeptember-október tájt voltak bizonyos információink,

amely szerint a jelenlegi kormányzó párt egyetlen célja, hogy

funkciójában megerősödjön, s ennek érdekében a szélsőjobboldallal is

készek egyezkedni a színfalak mögött. Ezen információimat megosztottam

sokakkal közületek, beleértve a MAZSIHISZ vezetőségét is. Igyekeztem

tájékoztatni őket, hogy vigyázzunk, mert érzékelhető az a kormányzati

törekvés, hogy a 2014-es emlékév rendezvénysorozatának megvalósítása a

magyar zsidóság számára elfogadhatatlan lesz. Helyes lett volna, ha az

elnökség a tárgyalások folyamán fegyelmezetten őrizte volna a

hatmillió európai, 463 ezer magyar zsidó honfitársunk, s különösen is

a 117 ezer elpusztított magyar zsidó kisgyermek emlékét, hiszen

mindannyiunknak úgy kell élnünk az elkövetkezendő évek, évtizedek és

évszázadok során, hogy ne felejtsük el a pusztítást! A történelmet, a

családok történetét s a túlélők életét mi mindnyájan ismerjük, benne

élünk. Becsüljük a 80-90 éves rokonainkat, társainkat. És becsüljük az

elpusztítottainkat, mikor rájuk emlékezünk.

Az elmúlt hetek történései mást is jelentenek nekünk. A Holokauszt

Emlékév során csak olyan döntések születhetnek Magyarországon, amely a

mi világunkkal, békességünkkel és hitünkkel összeegyeztethető! Ebből

semmiképpen, semmilyen áron sem lehet engednünk! Erről szólt a

vasárnapi közgyűlés, erre, és csak erre adott mandátumot az

elnökségnek.

Nem építhetnek Magyarországon, Budapesten a Szabadság téren

megszállási emlékművet, mely megjelenésében az akkori magyar

közigazgatást ártatlannak, leigázottnak ábrázolja, s közös nevezőre

hozza az áldozatot és a bűnöst! Nem lehet olyan emlékművet építeni,

mely ellen Németország hangosan tiltakozik! Nem lehet, hogy a Sorsok

Házát a zsidóság maximális bevonása, a velünk történő együttműködés

nélkül valósítsanak meg! Nem lehet, hogy a vélemény szabadságára

hivatkozva, a Kormány által kinevezve és védve vezető pozícióba

maradjon olyan történész, aki idegenrendészeti eljárásnak definiálja

ó, hány ezer testvérünk halálát?! Nem lehet, hogy ezen témákat a

Kormány a magyar zsidóság együttműködése nélkül, sőt, kifejezett

tiltakozása ellenére megvalósítsa! Nem lehet, mert 2014-et írunk, s

tanultunk az 1920-as, '30-as, s végül a '40-es évekből! Vasárnap a

közgyűlésen ebben állapodtunk meg, s arra kapott az elnökség

meghatalmazást, hogy a magyar zsidóság egységes, gyakorlatilag

egyhangú álláspontját képviselje a Kormánynál, s jogot szerezzen rá,

ha kell, akár az egész rendezvénysorozat bojkottálásával is!  A

zsidóság elszenvedett szörnyűségei miatt a Holocaust megemlékezését

nem lehet a zsidóság ellen, rajtunk kívül eldönteni és megszervezni.

De ezen túl meggyőződésem az is, hogy igazi, társadalmi konszenzusra

épülő Holocaust megemlékezést és ünnepi évet a Kormányzatnak nemcsak a

zsidósággal, hanem velünk együtt, a másik három, történelmi

keresztény-keresztyén egyház püspökeivel is egyeztetnie kellett volna,

ha a célja valóban a társadalmi kiengesztelődés.

Vasárnap, mikor vázoltam előttetek fenti álláspontomat, s kértem a

Közgyűlést, hogy egységesen támogasson, néztem az arcotokat,

szemeteket, s úgy éreztem, hogy boldog évek és tisztességes döntések

várnak ránk, s hittem örökös múltunkban, s történelmünkben. Abban,

hogy nem volt teljesen hiábavaló a XX. század rengeteg szenvedése és

áldozata.

Néhány órával később azonban kiderült, hogy az elnökség, a MAZSIHISZ

vezetői hazudnak. Becsapnak bennünket.  Visszaélnek az őket

felhatalmazó, gyakorlatilag egységes többség, a magyar zsidóság

megbízásával. Elárulták a megbízóikat, méltatlanná váltak a

tisztségükre. Nincs módosítás, csak együtt. Nincs változtatás, csak

együtt a magyar zsidósággal. Ezért követelem, hogy a 33/2014-es

iktatószámú levelet jegyző MAZSIHISZ vezetők haladéktalanul mondjanak

le tisztségükről, mert a Miniszterelnöknek írt levél tartalma nem

egyezik meg azzal, amire felhatalmazást kaptak!

Egyben üzenem, és kérem társaimat, hogy csatlakozzanak jelen

kezdeményezésemhez, s rövid időn belül hívjuk össze a MAZSIHISZ

közgyűlését, a zsidó közösség akaratát, s válasszunk tisztességes,

dinamikus, a közösséget szolgálni akaró tisztségviselőket, akik nem

ássák alá a magyar zsidóság tekintélyét. Ha ezt nem tesszük meg,

tartok tőle, hogy újra 1944-ben találjuk magunkat, amikor is sajnos

nem volt erőnk, hogy megvédjük a magyar zsidóságot. A meggyilkolt a

463 ezer hittestvérünk leszármazottai ma már több, mint egy millióval

gyarapítanák hazánk lakosságát, élne, építené az országot, segítené a

világ zsidóságának tekintélyét.

A magam részéről, mint már sokszor hangsúlyoztam, most is leszögezem,

semmilyen vezető pozíció betöltését nem vállalom el. Ellenben

szeretném segíteni a jól képzett, művelt, tehetséges magyar zsidókat.

Ennek érdekében kérem, hogy a legidősebb négy tagunkat, tiszteletet

adva a kornak és mindannak, amit át kellett szenvedniük, hogy álljanak

össze, és javasolják a közgyűlés megtartását! Az érvényben lévő belső

szabályaink alapján tegyenek személyi javaslatot az elnök, és a

helyettesek, valamint az ügyvezető igazgató posztjának betöltésére, az

elnökség tagjaira, s hosszú idő után végre döntsünk arról is, hogy a

kiemelkedő tudású és áldozatkész rabbijaink közül újra töltsük be az

országos főrabbi posztját is, ezzel is erősítve a magyar zsidóság

képviseletét!

Őszinte tisztelettel és barátsággal:

Suchman Tamás

PS.: Ezt a levelet most éjszaka írom és küldöm Nektek. A következő

gondolat jut az eszembe: "Azt mondta ere Mózes és Áron Izrael

valamennyi fiának: >>Estére megtudjátok, hogy az Örökkévaló hozott ki

titeket Egyiptom földjéről, reggel pedig meglátjátok az Örökkévaló

dicsőségét.<<" (Mózes II. könyve 16. fejezet 6-7. vers)