| Nagy volt a várakozás, de Lázár János államtitkár és a zsidó szervezetek egyeztetése nem hozott számottevő eredményt. A Mazsihisz viszont csapdahelyzetbe került. A szervezet vasárnap tart rendkívüli közgyűlést arról, felmondja-e az együttműködést a kormánnyal. Orbán Viktor miniszterelnök azonban csak utána, a jövő héten válaszol a Mazsihisz által felvetett kérdésekre, például arra, ragaszkodik-e a Szabadság téri német megszállási emlékmű felállításához. Lázár János szerint a kormányfőtől olyan döntés várható, amely oldani fogja a feszültséget. A Mazsihisz korábban kilátásba helyezte, hogy távol marad a kormányzat által meghirdetett holokauszt-emlékév programjaitól, ha létrejön a német megszállási emlékmű, amely nemcsak idehaza, hanem külföldön is heves tiltakozást váltott ki. A Mazsihisz továbbá feltételül szabta, hogy a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálást idegenrendészeti eljárásnak minősítő Szakály Sándor távozzon a Veritas Történetkutató Intézet éléről, valamint azt, hogy a józsefvárosi Sorsok Házában történelmileg hiteles koncepció valósuljon meg. A német megszállási emlékművel kapcsolatban a miniszterelnök és a kormány más képviselői az elmúlt hetekben egyértelművé tették, hogy nem hajlandók eltekinteni a birodalmi sast és Gábriel arkangyalt ábrázoló szobor felállításától. Mégis, mintha valami változott volna: lapunk kedden úgy értesült, hogy a kormány a választások utánra halasztja a március 19-re tervezett szoboravatást. Bár információnkat név nélkül nyilatkozva hivatalos helyről is megerősítették, pár órával később Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kijelentette: ilyen terv szóba sem került. A zsidó közélet szereplői között akadtak, akik arra számítottak, hogy a szoboravatás elhalasztásáról szóló bejelentést majd Lázár János teszi meg csütörtökön: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár erre a napra hívta össze ugyanis a Zsidó Közösségi Kerekasztalt. A zsidó szervezetek képviselői vegyes érzelmekkel készültek a Parlamentben tartott konzultációra. „Bizakodunk, kompromisszumot akarunk, de vannak elvárásaink” – mondta egyikük. Hallottunk pesszimistább véleményt is: „Szerintem nem lesz egyezség. Persze minden attól függ, mivel áll elő a kormány.” A tanácskozást zárt ajtók mögött tartottak. A megbeszélés után elmaradt a közös sajtótájékoztató, Lázár János külön válaszolt az újságírók kérdéseire. – Orbán Viktor a jövő héten konkrét választ ad az egyeztetésen elhangzott kérdésekre – közölte az államtitkár. Elmondása szerint „korrekt, indulatoktól mentes vita” folyt a három fő kérdésről, miután a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékműve, Szakály Sándor és a Sorsok Háza ügyét. Lázár János a sajtótájékoztatón a 2014-es holokauszt-megemlékezések kapcsán hangsúlyozta, a kormány célja, hogy „a főhajtás” és a megemlékezés közös legyen. Ezért fontosnak tartják a tényfeltárást, amely közelebb visz a felelősség kérdéséhez. A Sorsok Háza kiállításáról azt mondta: értelmes, korrekt párbeszédet, a tartalomra koncentráló vitát szeretnének. Nincs értelme az emlékhelynek, ha annak szellemisége, koncepciója nem találkozik a zsidó szervezetek elképzeléseivel. Hiszen nem velük szemben, hanem a segítségükkel szeretnék létrehozni a kiállítást. A német megszállás emlékművével kapcsolatban Lázár János a kormány szándékát ismertette. Szerinte történelemhamisítás lenne azt állítani, hogy az 1944. március 19-i megszállással Magyarország nem vesztette el a szuverenitását, és úgy tenni, mintha a náci Németországnak nem lenne felelőssége a zsidók elhurcolásában. – Németország felelőssége vitathatatlan, ugyanakkor az ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek minket a magunk ellen elkövetett bűnök felelőssége alól – tette hozzá, elismerve, hogy a németek és a magyarok közösen vettek részt zsidó honfitársaink deportálásában. A német megszállási emlékműről folytatott hosszú vita rezüméjéről is tájékoztatja Lázár János a miniszterelnököt. Munkatársunk kérdésére, miszerint lehetséges megoldás lehet-e, hogy a sasos-arkangyalos szobor felállítását a kormány elhalasztja az április 6-i választás utánra, az államtitkár úgy válaszolt, „a miniszterelnök olyan felelős döntést hoz, amely nem növeli a feszültséget, hanem mérsékli”. Lázár János elmondása alapján az derült ki, hogy az államtitkár nem tárgyalt, hanem tájékozódott. Mindössze meghallgatta a zsidó szervezetek javaslatait, észrevételeit, kritikáit, de semmit sem ismertetett arra vonatkozóan, hogy a kormány mozgástere milyen széles, és a „forró pont”, a megszállási emlékmű esetében milyen megoldási javaslatnak van realitása. Tegnap délelőtt, még a tanácskozást megelőzően, egy a miniszterelnökhöz közel álló politikus azt mondta, „minimális az esélye, hogy elhalasszák a szobor felállítását”. Ha viszont felállítják, aligha marad esély a méltóságteljes, közös megemlékezésre. A zsidó szervezetek képviselői csalódottnak tűntek a találkozó után. – Hiányoltuk a konkrét nyilatkozatokat, a találkozó minimális eredménnyel járt” – állapította meg Heisler András, a Mazsihisz elnöke. A „minimális eredmény” így összegezhető: Kamenyec-Podolszkijjal kapcsolatban a kormányzat történészi vitát kezdeményez, a Sorsok Háza koncepciójának kialakításában pedig olyan szakértők is részt vehetnek majd, akiket a Mazsihisz javasolt. Többek elmondása szerint az egyik résztvevő a találkozón rákérdezett a szoboravatás elhalasztásáról szóló hírünkre, ám Lázár nem válaszolt. Ha a kormány időhúzásra játszik, akkor jó taktikát követ. A Mazsihisz abban bízott, hogy a Lázárral való találkozó után a vasárnapra meghirdetett rendkívüli közgyűlésnek elegendő információja lesz annak eldöntéséhez, felmondja-e az együttműködést a kormánnyal. Csakhogy semmivel sem lehet többet tudni, mint a találkozó előtt: Orbán Viktor a jövő héten ad választ a zsidó szervezetek problémáira. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között mi várható, a Mazsihisz vezetői milyen javaslatot tesznek majd, Heisler András elmondta: a Mazsihisz vezetősége a közgyűlés előtt, vasárnap reggel tanácskozik. Akkor dől el, milyen indítvány kerül a közgyűlés elé. – Az államtitkári találkozó nem sokat segített abban, hogy megoldódjanak a problémáink – jegyezte meg a Mazsihisz elnöke. Az EMIH vezetője nem ment el Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nem volt jelen a megbeszélésen. A rabbi levélben tájékoztatta távolmaradásáról az államtitkárt. Megismételte, hogy a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy „a ki nem beszélt történelem egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen”. A történelmi felelősséggel való őszinte szembesítés és az ebből leszűrhető össztársadalmi trauma megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány alkudozásává silányul – írta a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét „a német megszállás emlékművével” kapcsolatban.(F orrás:Népszabadság) | 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése