Mi vár az ukrán zsidókra?

ÚJ FIATAL PÁR – CHÁBÁD

SÁLIÁCH ÉRKEZETT KIJEVBE

 

Bár lassan elcsitulnak az ukrajnai indulatok, a helyi zsidóság még nem lélegezhet fel. „Nincs információnk róla, hogy zsidók célponttá váltak volna, mindazonáltal továbbra is fenáll a veszély” – nyilatkozta Yaakov Bleich főrabbi a Jerusalem Postnak. „Nem tapasztaltunk támadásokat, és reméljük, az embereket alapvetően a jog és a rend érdekli, nem pedig a zavargás.” – elmondta, hogy továbbra is aggódnak a közösségek biztonsága miatt ezért mindenkit óvatosságra intenek.

 

Korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kijevi zsidó intézmények biztonságát megerősítették. Vasárnap a Szochnut bejelentette, hogy sürgősségi segélyt nyújt az ukrán zsidóknak a biztonsági intézkedések magas költségének fedezésére.

A múlt héten tetőző kijevi tüntetések leverésére kirendelt csapatok áldozatai között van egy zsidó férfi is. Egy név nélkül nyilatkozó ukrán zsidó nő a Jerusalem Post kérdésére elmondta, hogy nagy a bizonytalanság a kijevi zsidók között, és nem érzik magukat biztonságban. Hillel Cohen, az Ukrajnai Hatzalah segélyszervezet képviselője elmondta: a Maidan téren járva „láthatóan zsidóként öltözve” sem érzett fenyegetettséget, de véleménye szerint a közeljövőben óvatosnak és figyelmesnek kell lennie a zsidóknak. 

Az ukrajnai chábád közösség még ebben az időszakban is rendkívül aktív volt, sőt tovább növelte tagjainak a számát. Röviddel esküvőjük után sliáchként érkezett a városba Smuli Zejger rabbi és felesége, Malka, aki a helyi chábád küldöttek lánya. Az esküvő után sokan kérdezték az ifjú párt, miért költöznek a zavargások közepette Kijevbe: „Izraelben és az Egyesült Államokban nincs ránk szükség, de Ukrajnában pozitív változást hozhatunk az emberek életébe – ezért vagyunk itt.” – mondta Zejger rabbi.

 

Ukrajna zsidósága –akkor és most

 

A mai Ukrajna területén már a 11. században jelentős közösség élt mind a Kijevi Nagyfejedelmségben, mind Galíciában és a Lengyel királyság területén.

A régió egyik legnagyobb számú kisebbségeként a zsidók gyakorta voltak célpontjai pogromoknak. Leghírhedtebb ezek közül Hmelnyickij kozákjainak mészárlása, melynek során a több, mint ötvenezer főt számláló zsidóság legalább 1/3-át kiirtották vagy fogságba ejtették, elpusztítva ezzel becslések szerint háromszáz közösséget. Az ezt követő időszakban lépett színre a Báál Sém Tov és indult világhódító útjára a hászidizmus. Számos hászid irányzat gyökerezik az ukrán zsidóságban.

A régió zsidóságának története igen hányattatott: az éppen aktuális kirekesztő és kiutasító rendeleteket követve hol itt, hol ott telepedtek meg. A 19. században Odessza lett az ukrajnai zsidóság egyik fontos központja, ahol az antiszemita támadások és a kirekesztő törvények ellenére a lakosság 37 százaléka zsidó volt. Az Orosz Birodalom ukrán kormányzóságaiban és Galíciában élt a század első felében a kelet-európai zsidóság 40 százaléka, mintegy 870 ezer ember.

A 19. század alkonyán Ukrajnában a harmadik legnagyobb nemzetiség volt a zsidó: másfél millióan éltek ott és léteztek szinte kizárólag zsidók lakta városok, mint például Berdicsev. Az Ukrán Népköztársaság kikiáltása idején kitört pogromokban mintegy 100 ezer zsidót gyilkoltak meg, míg a Holokauszt alatt több, mint egy milliót.

A Szovjetunió összeomlásakor közel fél millió zsidó élt Ukrajnában, akiket még a ‘90-es években is komoly diszkrimináció sújtott. Ebben az időszakban majdnem 300 ezren hagyták el az országot. A 21. század hajnalán alig több, mint 100 ezer zsidó élt Ukrajnában, körülbelül a felük Kijevben. Őket számos, politikailag megosztott zsidó szervezet képviselte.

2007-ben az ukrán állam 700, a szovjet időkben elrabolt Tóratekercset adott vissza a zsidó közösségnek. 2008-ban azzal a céllal alakult meg az Ukrán Zsidók Tanácsa, hogy egységes érdekvédelmi szervként lépjen fel a helyi zsidó közösségek képviseletében. A zsidó közösség számának csökkenésével nem csökkent az antiszemitizmus, amely napjainkban is folyamatos és komoly kihívás elé állítja az erősen asszimilálódott ukrán zsidóságot

(Gut Sábesz, Budapest)