NŐK A BIBLIÁBAN

ADA ÉS CILA Lemech feleségei

 

Ada és Cila visszavisznek bennünket a régi õskorba, Éva után ez a két nõ az elsõ, akiket a Tóra a nevükön említ,behatárolja idejüket, és mint (az elsõ) Lemech feleségeit,

családi keretbe helyezi õket.

 

Lemech Káinnak, az elsõ gyilkosnak, a leszármazottjavolt. A tény rányomta bélyegét családi viszonyaira is, amint

azt látni fogjuk. Õ az elsõ, akit a Biblia úgy említ, mint akinek

két felesége volt – Ada és Cila. Ada szülte neki Jávált és

Juvált, míg Cila is két gyereket szült, egy fiút és egy leányt,Tuvál-Káint és Náámát.

A Tóra Lemech három fiát az elsõ

szakmák és foglalkozások atyjaiként tünteti fel, de ez nem

témánk ebben a könyvben.

Adáról és Ciláról ennél nem sokkal többet árul el az Írás.

Férjük egy homályos „dalban" fordul hozzájuk, és kér tõlükvalamit, ami a Midrások segítsége nélkül teljesen érthetetlen.

A „dal", amely mint ilyen, elsõ a Tórában, így hangzik(több fordításban):

„És szólt Lemech feleségeihez:

Ada és Cila halljátok szavamat / Lemech nejei figyeljetek

beszédemre / Bizony férfit ölnék meg sebem miatt és ifjút

– sérülésem miatt. / Mert hétszeresen bosszultatik megKáin / Lemech pedig hetvenhétszeresen." (1Móz 4,23–24,Imit fordítás)

 

„És szólt Lemek feleségeihez:

Ada és Cila halljátok szavamat. / Lemek feleségei figyeljetek

beszédemre, / bizony embert öltem sebemért és / gyermeket

sérülésemért; / mert ha hétszer bosszultatik meg Káin,

/ Lemek bizony hetvenhétszer." (Hertz fordítás)

 

Egy modern magyar (nem zsidó) fordítás jövõ idõre fordítja Lemech ölési szándékát:

„Egyszer ezt mondta Lemech a feleségeinek:

Ada és Cila, hallgassatok szómra! / Lemech asszonyai, figyeljetek

/ mondásomra! / Meggyilkolom megsebzõmet, /

gyermeket is, ha megüt. / Ha hétszeres a bosszú Káinért, /hetvenhétszeres az Lemechért!"

Egy másik (nem zsidó fordításban) Lemech közli nejeivel

(múlt idõben) hogy „leütöttem egy embert sebemért, egy ifjút

sebhelyemért".

Majd egy közbeesõ zsidó fordítás a XX. század húszas éveibõl (Dr. Frenkel Bernát), jelen idõbe hozza Lemech ölési

hajlandóságát, amit itt közöl feleségeivel:

„Bizony férfit ölök sebemért / és ifjút sérülésemért…"

    

                                                                                      * * *

Mit tett – vagy tenne – ez a bizonyos Lemech, Mötusáél fia– amit közölni kell feleségeivel? A magyar fordításokban a múlt, jelen és jövõ idõ váltakozik, míg a héber – „hárágti" –

egyértelmûen múlt idõ. Kit ölt meg ez a Lemech, ha egyáltalán ölt?

Nem a fordítók a hibásak, a vers homályos, utal valamire,

de nem lehet tudni, mire.

Az általában szöveghû exegétáknak nehéz dolga van itt.Vannak, akik azt mondják, hogy miután Lemech volt az elsõ ember a földön, akinek két felesége volt, s akik sokat szekálták,

megkeserítették az életét, versengtek, vitatkoztak mindenen,

nagy zaj volt otthon, nem volt egy percnyi nyugta sem, és

Lemech „dalában" kifakadt: Miért jár nekem ez a büntetés?

Hát megöltem vagy megsebesítettem valakit?! (R' Joszéf Kara)

Mások azt mondják (a Midrás nyomdokain haladva),hogy Lemech feleségei nem akartak szülni, mert tudták,

hogy gyermekeik lesznek a hetedik nemzedék a gyilkos Káin után, és õk kapják majd a büntetést a testvérgyilkos õs

vétkéért. Lemech azzal vigasztalta õket, hogy lehetetlen,

hogy az Örökkévaló õket büntesse Káin vétkéért: Ha Káinnak

elnézte hét nemzedéken keresztül, akkor neki – az ártatlan

Lemechnek – hetvenhét nemzedéken át lesz bocsánat.

 

Mint gyakran, itt is sokkal logikusabb a Midrás legendának

tûnõ Psátja. Elõször is miért vett el Lemech két nõt feleségül?

Akkoriban az volt a szokás, hogy a „jobb emberek"

két feleséget vettek el. Az egyik reprezentációs célokat szolgált,

szépen kiöltözve, kikészítve, állandóan férje társaságában

flangált. Ezt a feleséget – mondja a Midrás – megitatták

egyfajta fogamzásgátlóval, hogy ne szüljön és… ne csúnyuljon

meg. A konkrét esetben ez volt Cila. A másik nõ volt a

szülõ-feleség, aki a gyerekeket hozta a világra. Ez volt Ada.

(Börésit rábbá 23,2)

 

Ezt a magyarázatot csak az kérdõjelezi meg, hogy itt mind

a ketten két-két gyereket szültek. A toszafisták meg is jegyzik,

hogy az az Írásvers „és Cila szintén szült" arra utal,hogy a terv szerint neki nem kellett volna szülnie, de vagy

nem használt a fogamzásgátló, vagy nem volt hajlandó

meginni, mert cádiká (vallásos, istenfélõ asszony) volt.

No de mit akart tõlük Lemech?

* * *

Itt két Midrásban két különbözõ magyarázatot találunk.Tanchuma szerint Lemech nagyon büszke volt egyik fiára,

aki feltalálta a kardot, dárdát és mindenféle fegyvert. Mivel

vak volt, egy kisfiú vezette és õ vadászott. Ez úgy történt, amikor a gyerek látott valamit, ami vadnak tûnt neki,

mondta Lemechnek, hogy oda célozzon az íjjal és lõjön. Egyszer látott messzirõl valamit, aminek szarva volt és azt hitte,

hogy ez vad. Lemech odalõtt és megölte Káint, az öregapját, akinek Isten, ismertetõjelként, szarvat adott a homlokára.

Amikor Lemech megtudta, hogy mi történt, fájdalmában

összecsapta tenyerét és megölte a gyereket. Ezért feleségei

megtagadták a házastársi kötelesség teljesítését, és õ próbálta

rábeszélni õket (Midrás tanchuma, Brésit, 11).

 

A Midrás rábbá szerint Lemech nem ölt meg senkit, hanem feleségei tudták, hogy rövidesen jön az özönvíz és nem

akartak „hiába" szülni, mondván, hogy az egész emberiség

halálra van ítélve, Káin hetedik nemzedéke halál fia (ezek az õ gyerekeik lesznek), és nem voltak hajlandók ehhez aszszisztálni.

Lemech gyõzködte õket, mondván, hogy nem õ ölte meg Ábelt, hanem ükapja (Brésit rábbá 23,4).

A tény, hogy az Írás egyáltalán megemlíti Ada és Cila nevét

– anélkül, hogy a néhány mondatos epizódban szájukat

egyáltalán kinyitnák – arra mutat, hogy a kétnejûség abban

az idõben, mint negatív jelenség, megérdemelte, hogy a Tóra

foglalkozzon vele. Mivel azonban a téma olyan, amelynekjó a hallgatás – a szöveg itt rébuszokban beszél, és csupán a fent említett találgatásokra hagyatkozhatunk.

Az egyik fantasztikus találgatást, egy ismeretlen Midrás

nevében, a toszafisták hozzák. Eszerint a Káin klánból származó Lemech elment Sét családjához (Sét Ádám harmadik fia volt), és onnan akart nõsülni. Azonban azok nem házasodtak Káin fiaival, mivel azokat gyilkos fajzatnak tartották,

és kihalásra voltak ítélve. Mit tett erre Lemech, aki nagy úr volt és hõs vitéz? Elvett

férjeiktõl két nõt, Adát és Cilát, az egyik férjét megölte, a

másikét súlyosan megsebesítette. Az így „szerzett" asszonyok

nem akartak együttmûködni vele, nem ismerték el õt

férjüknek, és el akartak menekülni. Lemech azt mondta nekik (említett dalában), hogy ha valaki el akarja õket venni

tõle – megöli, ahogy férjeiket megölte… (Toszfot Hásálém, r'Jákob Gelis, Rabbénu Efrájim és egy ismeretlen Midrás nevében;

1. kötet, Jeruzsálem, 1982).

Ez a verzió nem ismeri a fogamzásgátlás õskori módját és a két különbözõ feladatra rendelt feleséget. A tény, hogy Lemechnek mégis három fia és egy lánya született Adától és

Cilától arra mutat, hogy valóban „nagy úr" volt.

 

Egy másik midrási forrás Ádámot, az elsõ embert is belekeveri

Lemech vitájába feleségeivel. Ádám akkor már több mint 800 éves volt, és õ volt a nemzedék nagy örege, akihez vitás dolgaikban fordultak. Lemech is jött és panaszt tett feleségeire,

akik bojkottálják õt. Azok elmondták, hogy nem akarnak hiába fáradozni, jön az özönvíz és elvisz mindent…

Ádám azt mondta nekik: Ti ne avatkozzatok bele Isten dolgaiba! Ti tegyétek a dolgotokat és az Örökkévaló majd teszi, amit jónak lát. Erre a felvágott nyelvû nõk azt mondták

Ádámnak: No, nézzék csak, ki beszél! Doktor, gyógyítsd

meg elõbb magadat! Hiszen te magad már 130 évvel ezelõtt

különváltál Évától! Erre Ádám belátta, hogy igazuk van,

visszavette Évát és ezután született meg a harmadik fiuk,

Sét. (Tanchuma Brésit, 11).

                                                                 * * *

Eredeti magyarázatát adja Lemech dalának Jákov Zvi Mecklenburg, königsbergi rabbi (1785–1865), a Ktáv Vehákábálá címû exegetika szerzõje. Õ részben elfogadja a midrási koncepciót,

hogy Lemech fogamzásgátlót adott feleségeinek(!), de szerinte nem sokára rá megbánta tettét és megtért, mondván feleségeinek, hogy tette olyan, mintha embereket ölt

volna, mivel a fogamzás megakadályozása olyan, mint az emberölés! Szavaiból kihallani nemzedéke problémáit és így exegetikája morálprédikációvá válik és igy oldja meg

 egy nehéz textus problémáját. A kronológia problémáját úgy oldja meg, mint rendesen (Éjn mukdám), vagyis a lemechi monológ a gyerekek születése elõtt hangzott el. És  ha azt tetszik kérdezni, hogy hát nem itatott feleségével fogamzásgátlót?

De igen, de mivel megbánta és megtért, ez  ideiglenesnek bizonyult…

 

Ada és Cila azon bibliai hõsök közé tartoznak, akiktõl egy szó nem sok, annyit sem idéz a Tóra, de fiaik nevezetes szakmák és mesterségek, foglalkozások kezdeményezõi és feltalálói

voltak. Lemech leánya, Náámá, a Midrás szerint Noé felesége volt.