195O:VAS, ACÉL, KULÁKOK ÉS EGY DISSZIDENS SZTAHANOVISTA

AKI 1O EZRES FIZETÉSÉBŐL CSAK

5OO FT. BÉKEKÖLCSÖNT JEGYZETT

Szerző: Szegő Iván Miklós  EGY KIS TÖRTÉNELEM

Az ötéves terv indulására ébredt Magyarország 1950. január elsején. Előző nap, szilveszterkor a gyárakban ünnepi beszédeket kellett hallgatniuk az embereknek a tervgazdálkodásról. Vidéken kulákokat vittek börtönbe - Rákosi elvtárs pedig még mindig Sztálin 1949. december 21-ei születésnapját ünnepelte Moszkvában.

"Vidám hangulatban búcsúztatták az óévet országszerte" - adta 1950. január elsejei cikkének címéül a Magyar Nemzet, de csak a harmadik oldalán. Talán azért nem a címoldalon hozták a hírt, mert nem is volt annyira biztos, hogy olyan vidáman telt ez a nap - de lehet, hogy éppen csak a cenzúra nem tartotta fontosnak a szilveszterezést.

A tudósításból kiderül: "Budapesten kitűnő hangulat, vidámság, bőség jellemezte az óesztendő utolsó napját, utolsó óráit. A Községi Élelmezési NV minden vendéglője, büfféje, üzeme hatfajta vacsorát készíttetett, éjfél utánra pedig háromfajta levest. A szilveszterező vendégek nagy örömmel fogadták, hogy az étlapokon nem jelentek meg felemelt árak. Mindenütt köznapi árakon szolgálták ki a vendégeket."

Ha a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat háromfajta levese nem lett volna elég, akkor igazi újdonságot is hozott az 1949/50-es évforduló: "Idén a gyárakban és üzemekben is tartottak szilveszterestéket. Általában mindenütt ünnepi beszéddel kezdődött a műsor. A szónokok a hároméves terv sikerét és az ötéves terv indulását méltatták." (Az ötéves terv 1950. január elsején kezdődött. A hírhedt "vas és acél országa" jelszóról vált ismertté később, és példátlan gazdasági, társadalmi problémákat okozott.)

Szabotáló kulákok

A Magyar Nemzet ezek után mindössze egyetlen mondatot ír arról, hogy mi történt az ország más részeiben: "Vidéki jelentések arról számolnak be, hogy az egész országban vidám hangulatban búcsúztatták az óévet és köszöntötték az új esztendőt."

Hogy ez a mondat miért ilyen rövid, azt a negyedik oldalon lévő hír - "Szabotáló kulákok" - jobban megvilágítja. Eszerint: "Újabb súlyos kulákszabotázsokat lepleztek le. Kardos József apátfalvi gazda 300 mázsa kukoricát szándékosan nedves földön raktározott el, kukoricaszárral takarta le, hogy az így megrothadjon. Az egész mennyiség megpenészedett. Kardos Józsefet őrizetbe vették és a szegedi ügyészségre szállították."

Még rémisztőbben hangzik egy "tárgyilagos" híradás: "Kürtös Anna kiskunfélegyházi kuláklány kukoricával feketézett. Letartóztatták."

Harácsoló hentesek

Kicsit többet tudhatunk meg két "harácsoló hentesről" és egy kulákról: "Pércsi Árpád és Bogár Károly földesi hentesek engedély nélkül vágtak sertést és nagymennyiségű fehérárut vontak el a közellátástól, amivel jelentős vagyont harácsoltak össze. Kiss József 80 holdas földesi kulák juhokat vágott engedély nélkül. Mindhármukat letartóztatták."
 
Az elképesztő bűneseteknek azonban még nincs végük: "Hadházi László hajdúhadházi kulák ősszel nem végezte el a tarlóhántást, amiért egyhónapi fogházra és 3000 forint pénzbüntetésre ítélték. Bati Béla villányi kulák egyévi fogházat kapott, mert a sertésvágásokkal kapcsolatban valótlan híreket terjesztett."

Egy sztahanovista felemelkedése és bukása

Háromezer forint akkor több havi keresetnek felelt meg. Bár nem mindenkinek: a már említett ötéves terv 1949 decemberi parlamenti "vitájában" Apró Antal szakszervezeti vezető így szólt: "Muszka Imrét - a WM-gépgyár esztergályosát - ma már az egész ország ismeri, 2 ezer százalékot ért el, és abban a megtisztelő jutalomban részesült, hogy a magyar népnek Sztálinhoz küldött ajándékát Muszka Imre fogja átadni. Muszka Imre nemcsak magas teljesítményt ért el, hanem keresete jelentékenyen megnövekedett. A legutóbbi heti keresete 3000 forint."

Mindehhez csak annyit érdemes hozzáfűzni, hogy hét évvel később sem érte el az 1500 forintot egy ipari munkás átlagos havi keresete Magyarországon, heti szinten Muszka ennek a nyolcszorosát kereste sztahanovistaként. Ráadásul Kossuth-díjat kapott 1950-ben, sőt, egy villát is. Ám a túl sok pénz nem tett jót: Pünkösti Árpád írja róla, hogy a tízezres fizetéséből csak 500 forint békekölcsönt jegyzett! Muszka disszidált, ezért azon kevés ember közé tartozik - Mérei Ferenccel, Méray Tiborral,Háy Gyulával, Déry Tiborral és Zelk Zoltánnal együtt -, akiktől vissza akarták vonni a Kossuth-díjat. Tőle alighanem joggal, hiszen Pünkösti szerint nem kizárt, hogy lányok futtatásából élt később nyugaton.

Egy másik verzió Muszkáról

Eltérő képet rajzol Muszkáról Majtényi György K-vonal című könyvében. Majtényi más megvilágításba helyezi Pünkösti megjegyzését a békekölcsönről; szerinte a sztahanovisták többségét kiemelték a fizikai munkakörből, jobb egzisztenciát biztosítva nekik. Muszka viszont éppen amiatt lett kegyvesztett, mert visszautasította a kiemelkedés lehetőségét. Karinthy Ferenc erről szóló riportját idézi Majtényi. Muszka ugyanis azt mondta a pártvezetőknek: „Köszönöm, engem nem fogtok kiemelni. Énbelőlem nem csináltok jegyszedőt a fatelepen.”

Muszkának ezután nem engedték, hogy magas bérért szériadarabokat esztergáljon. A sajtóban azt híresztelték, hogy nem jegyzett békekölcsönt, nem adta át munkamódszerét, nem versenyzett más sztahanovistákkal. Rákosi Mátyás is kritizálta őt később - írja Majtényi. A K-vonal szerzője a Muszkáról szóló pletykák között megemlíti, hogy 1957-ben Jugoszláviába disszidálva besúgó lehetett, 1956-ban pufajkásként is látta valaki - de ezt dokumentummal eddig senki sem bizonyította -, később pedig lányok tarthatták el Nyugaton. 

Pünkösti, Majtényi és több más forrás sem egyértelmű azonban arról az 1956-os halálesetről szólva, amikor agyonverték Muszka váltótársát, a szintén sztahanovista Bordás Andrást Csepelen: állítólag összekeverték Muszkával.(HVG)