Tfillin párásák a kumráni leletekben
Fantasztikus felfedezésről számolhatott be egy izraeli régész, miután bibliai szövegeket sikerült azonosítania három, még az ötvenes években a kumráni barlangokban feltárt zsidó imaszíj tokjában.
MULT-KOR
| hirdetés |
Az imaszíj (tefillin) egy szijakkal ellátott két bőrtok, amelyekben pergamen tekercsek vannak, rajtuk a Tórából fejezetekkel. Az egyiket a balkarra szíjazzák, a másikat pedig a homlokra veszik fel.
A három tefillint még 1952-ben, a 4. és 5. számú kumráni barlangban találta meg Roland de Vaux francia régész, de Jonathan Adlernek csak most sikerült azonosítani a bennük található összesen kilenc darab apró, kétezer éves kéziratot az Izraeli Régiségügyi Hatóság szakemberei által végzett multispektrális képalkotó eljárásnak köszönhetően. "Nem mindennap fedez fel az ember új kéziratot, ez rendkívül izgalmas" - fogalmazott Adler, az izraeli Ariel Egyetem kutatója.
Az i. e. 3. és az i. sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket i. sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre. 1947 és 1956 között összesen 900 tekercset tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a korabeli zsidó közösség életébe.
***
Amikor annak idején Jigaél Jádin professzor,a világhirü izraeli archeológus (és anno a második izraeli vezérkari fönök)a macadai ásatások során talált hasonló Tfillin tokokat és bennük a belevaló bibliai fejezeteket – megállapitotta és publikálta, hogy azok mind a Rási, mind az unokája által követett sorrendben voltak a tokokban (vagyis a négy Tóra-fejezet más-más sorendben jött). Ez azt jelenti hogy a máig is tartó halachikus vita, amely Rási és Rabbénu Tám között fennáll – ősi eredetü. Vallásos, chaszid zsidók a mai napig is naponta két pár Tfillint vesznek fel a reggeli ima során: egyik a Rási, mig a másik R"T ritusa szerint. A szerk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése