ZSIDÓ FOGALMAK ABC SZERINT(6)

BRIT MILÁ – (héber) a körülmetélés szövetsége Isten és Ábrahám között, amit fiai magukra vállaltak és teljesítik hűségesen a mai napig, nehéz körülmények között is. Az ággádá elmondja, hogy a 100 éves Ábrahám tanácskozott barátaival és szövetségeseivel, amikor az Örökkévaló felszólította: metélje körül magát. Ezek voltak a kánaánita Ánér, Eskol és Mámre. A két első figyelmeztette ne tegy ki magát idős korában ilyen „öncsonkításnak”, és ne jelölje meg magát ellenségei előtt. Mámre volt az, aki tanácsolta: tegye azt, amit istene mond neki. Eddig bíztál benne, és Ő megsegített – mondta a jó barát, és Ábrahám hallgatott rá. Ennek jutalmául jelent meg neki az Örökkévaló „Mámre ligetében” (1Mózes 18,1).

 

A B. M. nyolcnapos kortól kötelező, és ha a szülők nem tették meg, a felnőtt fiú köteles körülmetéltetni magát. A B. M. szeudát micvával – micva lakomával jár, és nem küldenek meghívókat, csak szóban közlik a helyet és az időpontot (mivel  nem illik, hogy akit meghívtak, be vegyen részt a micvában) A B. M. a betérésnek is egyik előfeltétele

B’RÓGEZ – (héber) harag, haragban lenni valakivel. Jiddisül: brajgesz. Alapja a héber gyök R.G. Z.

C

 

CÁÁR BÁLÉ CHÁJIM – (héber) állatkínzás. A Tóra tiltja (közvetve) az állatkínzást. Ha valaki lát egy terhe alatt görnyedező szamarat, köteles segíteni gazdájának. Vagy tilos bekötni a taposó ökör száját, hogy  ehessen. Maimonides szerint az állatkínzást maga a Tóra tiltja, és nemcsak Bölcseink rendelete (Dörábbánán).Habár nem szabad egy nemzsidónak mondani hogy tegyen olyan dolgot szombaton ami egy zsidónak tilos - szabad azt mondani, hogy fejje meg a tehenet szombaton, ha a tőgye tele van, mert ez  különben kínt okoz az állatnak.

CÁDDIK – (héber) Igaz ember. A fogalom koronként változik. A Biblia Nóét, míg a Talmud Józsefet említi az első cáddikként. Napjainkban a chaszid rebbéket vagy a nagyon jámbor embereket nevezik így. Ellentéte a rásá rossz, gonosz ember.(l. o.) 

CENE-RENE – (jiddis) Eredeti héber nevén: Cöéná úr’éná – „Jertek és lássátok” (Énekek 3,11 alapján). Népszerű, olvasmányos, főleg nőknek íródott vallásos könyv, a heti szidrák (l. o.) alapján, szerzője: rabbi Jákov Askenázi, Janov, Lengyelország. Az eredetileg jiddis nyelven írott könyvet több nyelvre, köztük magyarra is lefordították.

CHANUKA-GELD – (jiddis) zsebpénz, amit a zsidó gyerekek kapnak Chanukára.

CHASZID, CHASZIDIZMUS – (héber) Jiszráél Báál Sém Tov (l. o.) által a XVIII. században alapított népies mozgalom, zsidó szellemi irányzat. Lényege az örömön és életigenlésen alapuló istenszolgálat, amely felemeli a szegény, tanulatlan, de jámbor tömegeket az imádkozás, zsoltármondás, az egyszerű, nem szofisztikált hit és a micvák lelkes betartása által. A chaszid, eredeti héber értelmében jámbort jelent; illetve valaminek, valakinek hívét. A Talmudban az a chaszid, aki lemond törvényes jogáról és hajlandó kiegyezni. Napjainkban a chaszid a hasonló nevű szellemi irányzat egyik ágazatának a híve. A chaszidok kitűnnek vallásosságukkal, és minden zsidót a zsidósághoz közelebb hozó tevékenységükkel.

CHÁBÁD – (rövidítés, három héber szóból): Chochmá, Biná és Dáát. Hevenyészett fordításban, amely nem fejezi ki a filozófiai értelmet: Bölcsesség, Értelem és Tudás. Az elmúlt 200 évben egy dinamikus chaszid mozgalom elnevezése. Központja a fehéroroszországi  Lubavicsban volt, innen hívei elnevezése: lubavicsi chaszidok. Alapítója: a laddii Schnéur Zálmán, utódai felvették a Schnéurson nevet. Ma a világban több százezer hívő illetve szimpatizáns zsidó tartozik a mozgalom zászlaja alá. Utolsó vezetője, (rebbéje) Menáchém Schnéurson 1994-ben hunyt el.

CHÁBÁD MAGYARORSZÁGON – 1989 óta működik, a fősáliách (küldött) Oberlander Baruch rabbi vezetésével. CH. M. szóban és írásban terjeszti a zsidó valláskultúrát, lapokat és könyveket ad ki, szemináriumokat tart, valamint iskolát és óvodát üzemeltet – mindezt jelentős sikerrel. Két zsinagógát működtet Budapesten, és egy jesivát – főleg külföldről, 1-2 évre érkező bócherokkal. A rebbe halála után (1994), a tevékenység nem torpant meg, sőt növekedni látszik. Az utóbbi években, EMIH néven, egy hitközség is müködik, amely szellemi szinten a Chábád alapelveit vállalja - kokárdával. 

CHÁD GÁDJÁ – (arameus) egy gödölye. Kedves népdal, a pészachi Haggada (l. o.) végén jelenik meg. Konklúziója: a rossz elnyeri büntetését. Vannak, akik mély kabbalisztikus értelmet látnak benne.

CHÁLLÁ – (héber) tésztaáldozat, amit a kohanitának adnak. Egyike a zsidó nők három legfontosabb micvájának (a másik kettő: Nidá (l. o.) és a péntek esti, illetve ünnepi gyertyagyújtás (l. o.). Napjainkban a CH. micvája jelképes (mivel nincs kinek adni): ha az asszony otthon süt kenyeret vagy bárcheszt (melynek héber neve szintén Ch.) vagy bármilyen süteményt, és a felhasznált lisztmennyiség több mint 1.6 kilógramm – akkor levesz egy tojásnyi nagyságú tésztát, elmondja rá az áldást, és a tésztát elégeti. Szokás levenni Ch.-t – áldás nélkül –,már ha a liszt mennyisége meghaladja  1.230 kilógrammot, vagy annál több. Az áldás szövege – „Löháfris chállá min háiszá” – a jobb imakönyvekben megtalálható.

CHÁLICÁ – (héber) a sógorházasságtól (lásd jibum) felmentő aktus. A Tóra szerint, ha egy nős férfi gyermektelenül hal el, fivére köteles az özvegyét feleségül venni. Ha nem hajlandó – akkor jön a CH. Aktusa, amely felmenti őt a kötelesség alól. Ma már a jibum (l. o.) nem szokásos (kivéve egyes szfárádi közösségeket), de a Ch. kötelessége máig is érvényben van.

CHÁMÉC – (héber) kovászos, megerjedt . Jelentősége pészach (l. o.) nyolc napján van, amikor tilos Ch.-t fogyasztani, még kis mennyiségben sem. Ugyancsak tilos, hogy egy zsidó ember tulajdonában legyen pészachkor Ch., olyan, ami nem lett „eladva”egy nem zsidónak.

Mi a CH? Minden, amiben liszt és víz keveredik (kenyér, zsemle, keksz, nápolyi,     sőr ).Bármi más élelmiszer, ami nem felügyelet alatt készült, nincs rá megbízható hechser (l. o.) - gyanítható, hogy Ch.-t tartalmaz. Nem számít Ch.-nak az az élelmiszer, „amit a kutya nem eszik meg”.

CHÁMIN (héber) lásd Sólet.

CHÁNUKÁ – (héber) felavatás. Nyolcnapos téli ünnep annak tiszteletére, hogy az első Hasmóneusok legyőzték a görög megszállókat, és kisöprűzték a Szentélyből a megszállókat kiszolgáló hellénistákat. A megtisztított Szentélyben újra meggyújtották a menórát, és az egy napra elegendő tiszta olaj nyolc napig égett. A csoda emlékére gyújtunk máig is nyolc napon át gyertyákat – naponta eggyel többet –, mondunk Hállélt (l. o.) és toldjuk be imáinkba az Ál Hániszim (a csodákra) betoldást.

CHÁNUKIÁ – (héber) a chánukai menóra modern héber neve.Magyarosan: Menajre. 

CHÁROSZET – (héber) gyümölcs és füszerkeverék, a szédertál (l. o.) tartozéka, amely az egyiptomi elnyomás kényszermunkáját van hivatva megjeleníteni.

CHÁZÁL – (héber) rövidítés: Chácháménu, Zichronám Livráchá. (Bölcseink, emlékük legyen áldott!)

CHÁZÁN – (héber) kántor, előimádkozó, a közösség küldötte, képviselője. Korábban, a talmudi korban, más feladatokat is betöltött a Ch.

CHÁZIR – (héber) sertés. A tisztátalan állatok egyike, amely szimbólum lett a vallásos zsidók szemében. Hasított patájú, de nem kérődzik, és a Tóra hangsúlyozza tisztátalan voltát a tevével és a nyúllal együtt, amelyeknek szintén csak egy kósersági ismérvük van, a szükséges kettő helyett. A Midrás kiemeli: „Ne mondja valaki, hogy azért nem eszik disznóhúst, mert nem szereti, hanem azért, mert az Örökkévaló megtiltotta ezt neki”. (Szifrá, Ködosim 10) Voltak zsidók, akik a CH. nevét sem akarták kiejteni szájukon, hanem úgy nevezték: Dávár áchér (valami más).

CHESZED(héber) kegy, irgalom. Alapvető zsidó tulajdonság (lsd Gmilut Chászádim – Jótétemények gyakorlása).(Folyt.köv.)