ZSIDÓ FOGALMAK ABC SZERINT(7)

CHESZED SEL EMET – (héber) Az igazi jótétemény. A temetést hívja így a zsidó hagyomány, mert a szívességért, amit a halottal tesznek – hogy megadják neki a végtisztességet –, nem várható semmi ellenszolgáltatás. A Chevra kádisák (l. o.) rendszerint nevükben hordják ezt a kifejezést. Alapja bibliai: Jákob ősapánk kérte fiát, Józsefet, tegyen neki egy „igazi szívességet”, és ne temesse őt el Egyiptomban (1Mózes 47,29).

 

CHEVRA KÁDISÁ – (arameus-héber) szó szerint „szent egylet”, amely temetkezéssel és a temetők fenntartásával foglalkozik. A legrégibb voluntáris zsidó egyesületek egyike. Másik elnevezése az „ igazi önzetlen jótétemények” egyesülete, mivel a halottaktól kétségtelenül nem lehet köszönetet várni. Izraelben az aktiv CH. K.-knak köszönhető, hogy a lakosság 99 százaléka halachikus zsidó temetést kap. Világszerte a Ch. K. működése rendszerint az azt felügyelő rabbin múlik. Egy vallásos Ch. K. nem engedi meg, hogy temetőjében nem zsidót hantoljanak el, vagy halottégetés után – amit a Halacha szigorúan ellenez – az urnát temetőjében helyezzék el. A jobb módu Ch. K.- k más téren is kitűnnek: cödákát (l. o.) adnak a nélkülözőknek, és támogatják az elhunytak rászorúló rokonait. A Ch. K. tagjai „miszászekolnak” a halottal (l. o.).

 

CHÉDER – (héber) szó szerint szoba. Hagyományos zsidó óvoda, ahol a gyerekek hároméves kortól a betűvetést és az imákat játszi könnyedséggel elsajátítják. Ötéves korban már chumást (l. o.) tanulnak. A Ch.nek köszsönhetően nem voltak a zsidóknál analfabéták a legnehezebb időkben sem (Lsd Chinuch – zsidó nevelés). Aki a Ch-ben tanit – az a meláméd

(tanitó – l.o.).

 

CHÉLEV – (héber) faggyú. Ellentétben a belső zsiradékkal (sumán), a levágott állat belsejében levő faggyú nem kóser, és azt el kell távolítani, ki kell zsigerelni (reinigolni – l. o.).

 

CHILUL HÁSÉM – (héber) Isten nevének meggyalázása (megszentségtelenítése) egy zsidó ember helytelen viselkedése által – az egyik legnagyobb vétek egyike. Ellentéte a Kiddus Hásém (l. o.) mindannyiunk kötelessége.

 

CHINUCH – (héber) zsidó  nevelés. A legfontosabb fogalmak egyike a zsidó felfogásban, köztudatban: ezen áll vagy bukik a zsidóság léte – a zsidó nevelésen. Zsidó emberek minden korban életüket és vagyonukat áldozták, hogy gyerekeiket zsidó nevelésben részesítsék. Ugyancsak ezen a néven ismeretes Áháron Hálévi, a barcelonai alapvető könyve, amelyben a 613 parancsolatot taglalja, értelmezi és magyarázza.                                                                                                    

 

CHOL HÁMOÉD – (héber) félünnep vagy szó szerint az ünnep hétköznapja. Kétszer egy évben találkozunk vele: Pészachkor és Szukkotkor, mikor is az első és utolsó napi (fő)ünnep közötti napok félünnepnek számítanak. Viselkedési normáiban a Ch. H. alapvetően az ünnep jellemzőihez igazodik: Pészachkor ugyanúgy tilos a Cháméc (l. o.) és Szukkotkor ugyanúgy kötelező az ünnepi sátorban enni, mint az ünnepen, csak éppen nincs totális munkaszünet és bizonyos munkákat, amelyek nem tűrnek halasztást, vagy amelyek az étkezést vannak hivatva biztosítani – szabad elvégezni. CH. H. napjaiban csupán az askenáz rítusban imádkozó zsidók légolnak tfillint (l. o.).

 

CHOSEN MISPÁT – (héber) a Sulchán Áruch egyik része, amely a magánjoggal foglalkozik. Szó szerinti értelmében egy bibliai kifejezés (2Mózes,28,16   ) „A jog mellvértje”, vagyis egy ruhadarab, amit a főpap viselt.

 

CHUKÁT HÁGOJ – (héber) nem zsidó törvények vagy törvényerejű szokások. Arra a tórai versre rímel, hogy „törvényeik szerint ne járjatok (el)” (3Mózes 18,3), ami alatt a Midrás beidegződőtt erkölcstelen szokásokat ért. (lsd Dárché Háemori).

 

CHUMÁS – (héber) ötöd. Mózes öt könyvének népies elnevezése.

 

CHUPÁ – (héber) esküvői baldachin. Ez alatt házasodnak a halacha szerint élő zsidó párok, az askenázok -  Isten szabad ege alatt.

 

CHURBÁN – (héber) pusztulás, katasztrófa. Az első és második Szentély lerombolása okozta valamint  Bétár eleste. A holokauszt is ebbe a kategóriába tartozik.

 

CICIT – (héber) szemlélőszálak, rojtok, melyeket a négyszögletű ruhadarad széleire erősítünk (4 x 8 db), és ima közben, ahol a C. említve van – megcsókoljuk. (Lsd árbá kánfot).

CIDUK HÁDIN – (héber) megnyugvás Isten ítéletében, haláleset hallatán. Rendszerint a „Báruch Dájján Háemet”, (Áldott az igazságos bíró) áldást mondjuk vagy azt a jóbi verset recitáljuk, mely úgy szól, hogy „Az Isten adta, és az Isten vette el, legyen áldott az Ő neve” (Jób 1,21).

 

CNIUT – (héber) szemérmesség, visszafogottság, szerénység. Micha próféta az Örökkévalóval szembeni C.-ról beszélt, ami ott alázatosságot is jelent. A Talmud és nyomában napjainkig a posttalmudi, moralizáló irodalom a szeméremre teszi a hangsúlyt – főleg a női szeméremre, öltözködésre. Nagy általánosságban minden csúnyától, undorítótól való tartózkodást jelent, és Bőlcseink jelszóba adták: „Tartsd távol magad az undorító dolgoktól, és ami ahhoz hasonló” (Chulin, 44, b). A gyakorlatban tevékeny micvá latrinákat létesíteni a katonai táborokban, valamint tilalom a másik nem ruháit viselni, vagy férfinak női módon piperészkedni. Az amorita ráv Chiszda C.-ra oktatta lányait (Sábbát 140).

CÖDÁKÁ – (héber) jótékonyság. „A C. megment a haláltól” – írja a Példabeszédek szerzője, (10,2), a hagyomány szerint bölcs Salamon. Egyéni vagy közösségi formában jelentkezik, a Talmud szerint a zsidó nép egyik ismertetőjele. Van, amikor egy – időben adott – konstruktív kölcsön megmenthet egy embert attól, hogy rászoruljon a C.-ra. A Halacha pontosan szabályozza a C. módozatait, ki veheti igénybe és kinek tilos ez, mennyit köteles egy ember vagyonából erre áldozni (egy ötöd), hogy ő maga ne jusson koldusbotra. Maimonides (l. o.) nyolc fokozatát ismerteti; a legnemesebb, ha az, aki adja, nem tudja, kinek adja, és aki kapja, nem tudja, kitől kapja. Lásd Gmilut cheszed és Máászér.

 

COM GEDÁLJÁ (héber) A Gedáljá ben Áchikám (l.o.) meggyilkolására elrendelt böjt. (Lsd Böjtök).

 

CÖDUKIM – (szadduceusok) zsidó politikai párt a második Szentély idejében, a Hasmóneus királyok kormánypártja. Szekuláris, a Tórát önkényesen értelmező, az uralkodó osztály érdekeinek és kényelmének megfelelően. Ellenfeleik voltak a prusim (farizeusok), (lásd ott) a hagyományosan hithű zsidók a halacha művelői. A Talmud (l. o.) sok helyütt gúnyolja és kipellengérezi a szadduceus „rabbik” tudatlanságát. Mivel a Tórát gyakran szó szerint értelmezték, voltak, akik karaita beütéseket véltek felfedezni a C.-nál, bár a hivatalos

 

CSODARABBI – (a német wunderrabbiner nyomán) a chaszid rebbe régies magyar elnevezése.(folyt.köv.)