2014. március 6., csütörtök

 ZSIDÓ FOGALMAK ABC SZERINT(5)

 

BÁRUCH DÁJJÁN HÁEMET (héber) áldásformula része. „Áldott vagy te Örökkévaló, a világ ura, az igazságos bíró.”  Akkor mondjuk, amikor egy halálesetről értesülünk. Eredete a Talmudban.

 

BÁRUCH SEPTÁRÁNI – (héber) „Áldott ....., aki felmentett ennek a büntetésétől.” Áldás, amit a fiú apja mond el a  Bár Micvá szertartás során, amivel kifejezi örömét afelett, hogy fia immár felnőtt zsidónak számít, és ő maga felelős cselekedeteiért, vagyis a neki járó (esetleges) büntetést nem az apja kapja helyette.

 

B’CHIRÁ CHOFSIT – (héber) szabad választás. A zsidó embernek szabad választása van jót vagy rosszat tenni, a Tóra csak tanácsolja: „És válaszd az életet” (5Mózes 30,19). A Talmud ezt úgy fogalmazza meg, hogy „aki azért jön, hogy tisztaságot terjesszen – segítenek neki, (míg ha valaki) azért jön, hogy tisztátalanságot terjesszen – ajtót nyitnak neki” (Joma 39,a). Vagyis mindkét esetben – pozitív vagy negatív cselekvés esetében – a választás az ember kezében van. Az ember nem egy bábu, akit dróton rángatnak, ő és kizárólag ő felelős tetteiért. Innen a jutalom és büntetés fogalmai. (Lásd: Száchár vöónes)

 

BCHOR (héber) elsőszülött. A Tóra szerint duplán jussol az apai örökségből. Az ókorban vezető szerepe volt a családban;Reuvénnek, Jákob elsőszülöttjének szánták a kohaniták szerepét, de azután ezt a leviták kapták. Az elsőszülött (ember és állat) a kohanita "tulajdona" és ezért ki kell váltani őt (Lsd Pidjon Hábén). Az elsőszülöttek Böjtjét – lásd Böjtök.

 

BEDECKEN – (német) befedés. Amikor a vőlegény, úton a Chupa (l. o.) felé befedi a menyasszony arcát egy fátyollal. Ezzel kinyilvánítja, hogy mostantól ő a felelős asszonya jólétéért. Feltételezhető alapja a bibliai elbeszélés, amelyben Rivka (Rebekka), a második ősanya, befedte arcát fátyollal, amikor a távolban meglátta vőlegényét, Izsákot, a második ősapát. (1Mózes 24,65)

 

BEN-BRIT – (héber) a „Szövetség Tagja” , vagyis körülmetélt, ami a közte és az Örökkévaló közötti Szövetség jele. Vagyis – zsidó. (l. o.)

 

BEN-NOÁCH (héber) Noé fiai. (Lásd noachiták) A noachiták a világ népei, a bibliai Noé ivadékai; mindenki, aki nem zsidó. Halachikus fogalom, amely szerint míg a zsidókat 613 parancsolat kötelezi, addig más népek fiai, ha betartják a hét alapvető parancsolatot, akkor igaz embereknek minősülnek. A hét parancsolat, ami a noachitákat kötelezi: bálványimádás, istenkáromlás, fajtalankodás, vérontás, rablás, élő állat húsának élvezete (ezek mind tiltó micvák), és tevőleges parancs civilizált közigazgatás (bíróságok) létesítésére.

 

BENCSOLÁS elmondani az asztali áldást egy olyan étkezés után, amelyben kenyeret is ettünk (lásd Birkát Hámázon).

 

B’DIKÁT CHÁMÉC – (héber) annak felülvizsgálása, rendben és alaposan kitakarították-e a kovászost (lásd cháméc) Peszách előtt. A Széder (l. o.) előtti estén végzik, gyertyafény mellett, de minden villanyt meggyújtanak, hogy jobban lássanak. Mivel ilyenkor a zsidó ház/lakás már alaposan ki van takarítva, és nem valószínű, hogy abban cháméc találtatik – szokás 10 kenyérdarabkát különböző helyen, papírba csomagolva elhelyezni, hogy a vizsgálatra elmondott áldás ne bizonyuljon feleslegesnek (Bráchá lövátálá – lásd ott). Másnap reggel elégetik a megmaradt kovászost, beleértve a „megtalált” 10 darabkát (Biur cháméc – lásd ott).

 

BÉCÁ – (héber) tojás, egy talmudi traktátus neve, valamint egy ókori űrmérték Egy közepes nagyságú tyúktojás tartalma..

 

BÉN KESZE LÖÁSZOR – (héber) Tisré hó elseje és tizedike közötti időszak, vagyis a Ros Hásáná és Jom Kippur közötti napok, amiket a bűnbánat tíz napjának is nevez a zsidó hagyomány.

 

 BÉT DIN (héber) zsidó biróság, minimum három birával. Az ókórban voltak 23 tagu járásbiróságok is és felettük a 71 tagu felsőbiróság (Synhedrion vagy Szánhedrin – l.o.). Ma Izraelben az állam égisze alatt müködő rabbinikus biróságok neve.

 

BÉT HÁCHÁJIM (héber) eufémizmus: az élők (vagy az élet) háza, ami nem más, mint a temető. Lásd: Szági Náhor.

 

BÉT HÁKNESZET (héber) zsidó templom, görög szóval zsinagóga, egy kis Szentély (Mikdás meát), ami a jeruzsálemi Szentélyt helyettesíti. Naponta háromszor imádkoznak benne közösségi imát (Sáchrit, Minchá és Árvit).

 

BÉT HÁMIDRÁS – (héber) a Tanház, amelyben nemcsak imádkoznak, hanem tanulnak is. Több szempontból más elbírálás alá esik, mint a Bét Hákneszet (l. o.) vagyis a zsinagóga, ahol csak imádkoznak.

    B. H. egyúttal egy újkori Midrás gyűjtemény neve is, amelyben Adolf (Áron) Jellinek (1821–1893) összegyűjtött több száz kis, ismeretlen midrási legendát.

 

BÉT HÁMIKDÁS – (héber) a Szentély Jeruzsálemben, a Templomhegyen. Az elsőt Salamon építtette i.e. kb. 950-ben, és 586-ban rombolták le Nebukodnecár babilóniai király hadai. A második Szentélyt a galutból visszatérő zsidók építették fel, Cirus perzsa király engedélyével, kb. 70 évvel később, i.e. 516-ban.

Bölcseink, a  Szentélyek pusztulásának szellemi okait keresvén, arra a konklúzióra jutottak, hogy míg „az első Szentély három okból érett meg a pusztulásra: bálványimádás, fajtalanság és vérontás, addig a második Szentélyt az oktalan gyűlölködés (Szin’át Chinám) rombolta le” (Joma 9,b). Ezzel kapcsolatban mesélik el Bölcseink a tragikus végű jeruzsálemi vendéglátás (Kámcá és Bár-Kámcá) tanmeséjét (Gittin, 56 -58).

A harmadik Szentély tervrajzát, a prófécia alapján, Ezékiel rajzolta meg és – Maimonides szerint – azt majd a Messiás fogja felépíteni.

 

BIBLIA – (latin) TáNáCh: Tóra, Neviim, Ktuvim, vagyis Mózes 5 könyve, a Próféták és a Szent Iratok – a zsidó Biblia, amelyet  a keresztények Ótestamentumnak neveznek. 24 könyvből áll.

 

BIBLIAI HANGJEGYEK – héberül: Táámé Hámikrá. Egyfajta hangjegyek, amelyek bizonyos írásjeleket helyettesítenek a bibliai szövegben, és jelzik a hangsúlyt, a mondat közepét és végét, valamint a dallamot. A Talmud szerint a B. H. ősrégiek és alapjuk a mózesi Halacha (l. o.).

 

BIKURIM – (héber) a zsengék hozatalának parancsolata. Sávuot, a Tóraadás ünnepe (l. o.) egyik neve Chág Hábikurim, a Zsengék Ünnepe. Napjainkban, mivel nincs Szentély – nem aktuális.

 

BIKUR CHOLIM – (héber) beteglátogatás, nagy micvének számít. A hagyomány szerint az Örökkévaló maga mutatott erre példát, amikor meglátogatta a lábadozó Ábrahámot, miután az, isteni parancsra, körülmetélte magát 99 éves korában. A Talmud szerint, aki beteget látogat, leveszi róla a betegség egy részét.

 

BIRKÁT HÁBÁNIM (héber) a gyermekek áldása. Az a szokás, hogy az apa, péntek este, valamint az ünnepek bejövetelekor, megálja gyermekeit. A fiuknak azt mondja: „Tegyen téged az Örökkévaló mint Efrájim és Menásse” (1Mózes , 48, 20) a lányoknak: „Tegyen téged az Örökkévaló, mint Sára, Rivka, Ráchel és Lea”, majd ezután elmondja a kohanita áldás hagyományos szövegét (l. o.).(Folyt.köv).

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése