ZSIDÓ FOGALMAK ABC SZERINT(5)

 

BÁRUCH DÁJJÁN HÁEMET – (héber) áldásformula része. „Áldott vagy te Örökkévaló, a világ ura, az igazságos bíró.”  Akkor mondjuk, amikor egy halálesetről értesülünk. Eredete a Talmudban.

 

BÁRUCH SEPTÁRÁNI – (héber) „Áldott ....., aki felmentett ennek a büntetésétől.” Áldás, amit a fiú apja mond el a  Bár Micvá szertartás során, amivel kifejezi örömét afelett, hogy fia immár felnőtt zsidónak számít, és ő maga felelős cselekedeteiért, vagyis a neki járó (esetleges) büntetést nem az apja kapja helyette.

 

B’CHIRÁ CHOFSIT – (héber) szabad választás. A zsidó embernek szabad választása van jót vagy rosszat tenni, a Tóra csak tanácsolja: „És válaszd az életet” (5Mózes 30,19). A Talmud ezt úgy fogalmazza meg, hogy „aki azért jön, hogy tisztaságot terjesszen – segítenek neki, (míg ha valaki) azért jön, hogy tisztátalanságot terjesszen – ajtót nyitnak neki” (Joma 39,a). Vagyis mindkét esetben – pozitív vagy negatív cselekvés esetében – a választás az ember kezében van. Az ember nem egy bábu, akit dróton rángatnak, ő és kizárólag ő felelős tetteiért. Innen a jutalom és büntetés fogalmai. (Lásd: Száchár vöónes)

 

BCHOR (héber) elsőszülött. A Tóra szerint duplán jussol az apai örökségből. Az ókorban vezető szerepe volt a családban;Reuvénnek, Jákob elsőszülöttjének szánták a kohaniták szerepét, de azután ezt a leviták kapták. Az elsőszülött (ember és állat) a kohanita "tulajdona" és ezért ki kell váltani őt (Lsd Pidjon Hábén). Az elsőszülöttek Böjtjét – lásd Böjtök.

 

BEDECKEN – (német) befedés. Amikor a vőlegény, úton a Chupa (l. o.) felé befedi a menyasszony arcát egy fátyollal. Ezzel kinyilvánítja, hogy mostantól ő a felelős asszonya jólétéért. Feltételezhető alapja a bibliai elbeszélés, amelyben Rivka (Rebekka), a második ősanya, befedte arcát fátyollal, amikor a távolban meglátta vőlegényét, Izsákot, a második ősapát. (1Mózes 24,65)

 

BEN-BRIT – (héber) a „Szövetség Tagja” , vagyis körülmetélt, ami a közte és az Örökkévaló közötti Szövetség jele. Vagyis – zsidó. (l. o.)

 

BEN-NOÁCH – (héber) Noé fiai. (Lásd noachiták) A noachiták a világ népei, a bibliai Noé ivadékai; mindenki, aki nem zsidó. Halachikus fogalom, amely szerint míg a zsidókat 613 parancsolat kötelezi, addig más népek fiai, ha betartják a hét alapvető parancsolatot, akkor igaz embereknek minősülnek. A hét parancsolat, ami a noachitákat kötelezi: bálványimádás, istenkáromlás, fajtalankodás, vérontás, rablás, élő állat húsának élvezete (ezek mind tiltó micvák), és tevőleges parancs civilizált közigazgatás (bíróságok) létesítésére.

 

BENCSOLÁS – elmondani az asztali áldást egy olyan étkezés után, amelyben kenyeret is ettünk (lásd Birkát Hámázon).

 

B’DIKÁT CHÁMÉC – (héber) annak felülvizsgálása, rendben és alaposan kitakarították-e a kovászost (lásd cháméc) Peszách előtt. A Széder (l. o.) előtti estén végzik, gyertyafény mellett, de minden villanyt meggyújtanak, hogy jobban lássanak. Mivel ilyenkor a zsidó ház/lakás már alaposan ki van takarítva, és nem valószínű, hogy abban cháméc találtatik – szokás 10 kenyérdarabkát különböző helyen, papírba csomagolva elhelyezni, hogy a vizsgálatra elmondott áldás ne bizonyuljon feleslegesnek (Bráchá lövátálá – lásd ott). Másnap reggel elégetik a megmaradt kovászost, beleértve a „megtalált” 10 darabkát (Biur cháméc – lásd ott).

 

BÉCÁ – (héber) tojás, egy talmudi traktátus neve, valamint egy ókori űrmérték Egy közepes nagyságú tyúktojás tartalma..

 

BÉN KESZE LÖÁSZOR – (héber) Tisré hó elseje és tizedike közötti időszak, vagyis a Ros Hásáná és Jom Kippur közötti napok, amiket a bűnbánat tíz napjának is nevez a zsidó hagyomány.

 

 BÉT DIN (héber) zsidó biróság, minimum három birával. Az ókórban voltak 23 tagu járásbiróságok is és felettük a 71 tagu felsőbiróság (Synhedrion vagy Szánhedrin – l.o.). Ma Izraelben az állam égisze alatt müködő rabbinikus biróságok neve.

 

BÉT HÁCHÁJIM – (héber) eufémizmus: az élők (vagy az élet) háza, ami nem más, mint a temető. Lásd: Szági Náhor.

 

BÉT HÁKNESZET – (héber) zsidó templom, görög szóval zsinagóga, egy kis Szentély (Mikdás meát), ami a jeruzsálemi Szentélyt helyettesíti. Naponta háromszor imádkoznak benne közösségi imát (Sáchrit, Minchá és Árvit).

 

BÉT HÁMIDRÁS – (héber) a Tanház, amelyben nemcsak imádkoznak, hanem tanulnak is. Több szempontból más elbírálás alá esik, mint a Bét Hákneszet (l. o.) vagyis a zsinagóga, ahol csak imádkoznak.

    B. H. egyúttal egy újkori Midrás gyűjtemény neve is, amelyben Adolf (Áron) Jellinek (1821–1893) összegyűjtött több száz kis, ismeretlen midrási legendát.

 

BÉT HÁMIKDÁS – (héber) a Szentély Jeruzsálemben, a Templomhegyen. Az elsőt Salamon építtette i.e. kb. 950-ben, és 586-ban rombolták le Nebukodnecár babilóniai király hadai. A második Szentélyt a galutból visszatérő zsidók építették fel, Cirus perzsa király engedélyével, kb. 70 évvel később, i.e. 516-ban.

Bölcseink, a  Szentélyek pusztulásának szellemi okait keresvén, arra a konklúzióra jutottak, hogy míg „az első Szentély három okból érett meg a pusztulásra: bálványimádás, fajtalanság és vérontás, addig a második Szentélyt az oktalan gyűlölködés (Szin’át Chinám) rombolta le” (Joma 9,b). Ezzel kapcsolatban mesélik el Bölcseink a tragikus végű jeruzsálemi vendéglátás (Kámcá és Bár-Kámcá) tanmeséjét (Gittin, 56 -58).

A harmadik Szentély tervrajzát, a prófécia alapján, Ezékiel rajzolta meg és – Maimonides szerint – azt majd a Messiás fogja felépíteni.

 

BIBLIA – (latin) TáNáCh: Tóra, Neviim, Ktuvim, vagyis Mózes 5 könyve, a Próféták és a Szent Iratok – a zsidó Biblia, amelyet  a keresztények Ótestamentumnak neveznek. 24 könyvből áll.

 

BIBLIAI HANGJEGYEK – héberül: Táámé Hámikrá. Egyfajta hangjegyek, amelyek bizonyos írásjeleket helyettesítenek a bibliai szövegben, és jelzik a hangsúlyt, a mondat közepét és végét, valamint a dallamot. A Talmud szerint a B. H. ősrégiek és alapjuk a mózesi Halacha (l. o.).

 

BIKURIM – (héber) a zsengék hozatalának parancsolata. Sávuot, a Tóraadás ünnepe (l. o.) egyik neve Chág Hábikurim, a Zsengék Ünnepe. Napjainkban, mivel nincs Szentély – nem aktuális.

 

BIKUR CHOLIM – (héber) beteglátogatás, nagy micvének számít. A hagyomány szerint az Örökkévaló maga mutatott erre példát, amikor meglátogatta a lábadozó Ábrahámot, miután az, isteni parancsra, körülmetélte magát 99 éves korában. A Talmud szerint, aki beteget látogat, leveszi róla a betegség egy részét.

 

BIRKÁT HÁBÁNIM (héber) a gyermekek áldása. Az a szokás, hogy az apa, péntek este, valamint az ünnepek bejövetelekor, megálja gyermekeit. A fiuknak azt mondja: „Tegyen téged az Örökkévaló mint Efrájim és Menásse” (1Mózes , 48, 20) a lányoknak: „Tegyen téged az Örökkévaló, mint Sára, Rivka, Ráchel és Lea”, majd ezután elmondja a kohanita áldás hagyományos szövegét (l. o.).(Folyt.köv).