ETI SZAKASZ(3) TÁZRIÁ; HÁFTÁRÁ- P. HÁCHODES

                A Harmadik Templom víziója

"Az ország egész népe járuljon hozzá ehhez az adományhoz, amely   I ZRAEL fejedelmét illeti. A fejedelem kötelessége pedig az lesz, hogy égöáldozatokat ételáldozatot és italáldozatot vigyen az ünnepeken, újholdkor és szombatonként meg Izrael házának valamennyi ünnepén ... hogy engesztelést nyerjene­nek Izrael házáért." (Ezékiel , 45:16-17.]

Jechezkél próféta, akiről már tudjuk, hogy fiatalkorában kerűlt Babi1óniába, a Kbár-folyó partján, Tel-Aviv városában, a leendő Harmadik Templomról vizionál. Leírja az új Jeruzsálem elrendezését, a papság feladatát, a Templom tervrajzát. Sok részletben annyira eltér a Tóraleírásától, hogy egyes magyarázói szerint arról a Harmadik Szentélyről beszél, amely a  messiási időkben fog felépűlni, sőt - bizonyos aggadikus vélemény szerint, egyenesen az  égből alászállni.

 

A Talmud bölcsei is észrevették ezeket az eltéréseket, és azt mondták hogy Jechezkél könyvét ki akarták hagyni a Szent Iratokból, vagyis a, Bibliából, "mivel szavai [itt-ott] ellentétben vannak a Tórában foglaltakkal". A Talmud hozzáteszi, hogy "köszönet jár Chánánjá ben Chizkijának, aki - a padlásán tartott tudós-összejövetelen – kimagyarázta a próféta szavai és a Tóra között felmerült ellentmondásokat" (Chágigá 13, . Sábát 13. és Menáchot 45.). Ezek az ellentétek főleg ezen háftárá verseiből, az ­ünnepi áldozatok leírásaiból olvashatók ki.

* * *

Chánánjá ben Chizkijá személye sokat foglalkoztatta a kutatókat. Neves tudós volt, aki Hi1léllel és Sámmájjal egy időben élt. Házának padlása amolyan tudományos "szalon" volt, ahol a kor bölcsei összejöveteleket tartottak, vitákat rendeztek és sorsdöntő határozatokat hoztak. Mint láttuk, ez a társaság mentette meg Jechezkél könyvét a süllyesztőbe kerü­léstől.

Chánánjá ben Chizkijá ben Gurion szerkesztette a Megilát Táánit cimű könyvet. Ez volt a Szóbeli Tan első leírása, amolyan történelmi olvasó­könyv, amelyben több évszázad eseményeit gyűjtötték össze, főként a Második Szentély korából. A Talmud "Chánánját és társait" dicséri, tehát nyilvánvalóan összeforrott közösségről, munkacsoportról lehetett szó.

* * *

A háftárában a próféta leírja, mi fog történni az idők végeztével, amikor Izrael országában újból együtt lesz az egész zsidó nép, újra felosztják a földet a tizenkét törzs között, és a király - akit itt fejedelemnek titulálnak - a Szentély letéteményese, mondhatni, képviselője lesz, és az lesz a feladata, hogy igazságot tegyen. Hatalma pontosan körvonalazott lesz, és az általa bemutatandó áldozatok költségét magánvagyonából kell majd fedeznie.

 

A háftárá kapcsolata a heti szidrával nem teljesen egyértelmű. Ez a negyedik különleges szombat, a Pársát HáChodes, vagyis "a hónap fejeze­tének" szombatja: a niszán hó elsejét megelőző szombat. Az ezzel kapcso­latos Tóra-részlet általában az egyiptomi peszácháldozattal és Peszách - "húsvét" - ünnepének előírásaival foglalkozik. Ennyiben párhuzamos az újjáépítendő Szentélyben érvényes peszáchi törvényekkel.

 

Az ország felosztása ezúttal nemcsak a tizenkét törzs között történik. A földet ugyanis tizenhárom részre kell osztani: a tizenharmadik rész a kohanitákat és a fejedelmet illeti meg, aki ennek jövedelméből fogja fedezni a feladata ellátásával járó kiadásokat. A próféta figyelmeztet: "A nép tulajdonából azonban nem vehet el a fejedelem, hogy ki ne szorítsa őket birtokukból ... nehogy elszéledjen népem a maga birtokáról." (Uo. 18.) A fejedelemre ugyanúgy vonatkoznak a törvények, mint alattvalóira. Nincs joga ... a nép birtokait lefoglalni. Nábót szőlőjének esete nem ismétlődhetett meg ...

* * *

Jechezkél próféciájának ez a része igen nehezen érthető, mert nyelvezete nehézkes; és itt-ott rébuszokban beszél - talán mert a vizionális jelleghez alkalmazza a stílust. Kommentátorai közül sokan a 40. fejezet után fel- hagynak a kilátástalan próbálkozással. Rási - Slomo Jicháki, a legna-= gyobb Biblia~magyarázó - végigkommentálja ugyan Jechezkél könyvét, de több helyen kijelenti, hogy nem érti, miről van szó. Végül pedig, mintegy zárójelben, megjegyzi: "Nekem pedig sem rabbim, sem segítőm[tanítóm) nem volt, ami a Ház építésének tervrajzát illeti, hanem csak ahogy az égből mutatták nekem [úgy magyaráztam)."

 Kimchi (Rádák),Málbim és Heller (Toszáfot Jom Tov ) próbálták érthetőbbekké tenni a nehéz passzusokat. Ezen a téren úttörő munkát végzett Y.Z. Moskovits ( zl) a Dáát Mikrá   sorozatban,   ahol vázlatok es mérnőki számitások segittsegével hozza emberközelbe és teszi érthetővé a próféta vízióját a Szentélyről.

(A témáról lásd még könyvünket: Az Ósi Forrás(20): Ezékiél – a Harmadik Szentély viziója, Budapest,  2011, Wesley kiadás).