NŐK A BIBLIÁBAN  -purimra

    V Á S T I:  A KIVÉGZETT  KIRÁLYNÉ

A purimi sztori egyik  alakja Achasvéros felesége. Vásti királynő.Iigy nézett ki Vásti, kinek helyét a "mi" Eszterünk foglalta el

Eszter elődje és könyvének egyik jelentéktelen mellékszereplőja volt Vásti királyné, Achasvéros tragikus sorsu felesége.

 

    Királyi férje,  Perzsia és Média uralkodója, kivégeztette feleségét, amikor az ellentmondott neki és nem volt hajlandó hivó szavára megjelenni a királyi  lakomán. Ennek következtében került sor az uj királyné kiválasztására és igy került Eszter  a királyi palotába.

 

Eddig szól a hivatalos jelentés Eszter könyvében, vagyis a Megillában. Ennyit tudnánk Vástiról, ha nem a Talmud és a Midrások, amelyek részletezik és kiszinezik szürke, jelentéktelen alakját.

 

Az emlitett forrásokból megtudjuk, hogy "a gonosz  Vásti a gonosz Nebuchadnecár unokája volt". (Megilla 10,b).

 

Hogyan lett Achasvéros felesége és ki volt Achasvéros?

 

    Ezt a Jálkutból tudjuk:

 

Vásti Bélsácár lánya volt. Azon az éjelen amikor meggyilkolták Bélsácárt és királlyá koronázták (első) Dáriust, Áchásvéros ott volt a közelben, ahol a királyt megölték. Nagy zűrzavar volt a házban, ezek gyilkolnak, amazok fosztogatnak. Vásti fiatal lány volt és ott szaladgált az emberek között -- - Dárius megkönyörült rajta és férjhez adta fiához, Achasvéroshoz..." (Jálkut Eszter, 1049).

 

   Amikor Achasvéros a nagy lakomát rendezte – ahová susáni zsidókat is meghivta – Vásti párhuzamosan lakomát csapott a nőknek. Itt ismét a Midrásnak kell hogy átadjuk a szót:

 

Amikor a zsidók esznek-isznak, utána Tóra magyarázatokat tartanak. Nem igy a perzsák: alighogy lerészegedtek – ez már a lakoma hetedik napján volt – elkezdtek frivol dolgokat beszélni (maguk között voltak, férfitársaság, miután a nők Vásti lakomáján voltak. Vitáztak is egy "fontos" kérdésről:

 

     "Ezek mondják: a perzsa nők a legszebbek, amazok meg hogy a médiai nők a legszemrevalóbbak. Achasvéros, aki már jócskán spicces volt, csak annyit mondott, hogy nincs szebb mint Vásti a királynő és nem azért mert királyi korona van a fején...

 

Mondták erre a korhelyek: jó, lássuk, jöjjön de ruha nélkül, hadd lássuk, valóban szép-e, mert ruha teszi az embert. Legott megüzente Vástinak, hogy jöjjön és mutassa meg magát meztelenül, de az nem volt hajlandó, hanem lehülyézte a királyt és visszaüzente neki, hogy nagyapja istállómestere jobban birta az italt mint ő ,aki már egy kevés italtól lerészegedett...

 

                                                            * * *

          A Talmud bölcsek nem értik miért nem akart Vásti hallgatni a hivó szóra? Talán olyan szemérmes volt? Dehogyis, mondják, csak éppen poklos lett és ennek látványa nem előnyös ruha nélkül- - -

 

    És miért kapta ezt a büntetést? Azért, mert zsidó lányokat dolgoztatott szombaton – meztelenül és igy a büntetés arányban állott vétkével ( B.T.Megilla 12b).

 

Persze lehet hogy Vásti önérzete nem engedte hogy megjelenjen a hivó szóra és mutogassa magát a részegségében fetrengő férfitársaság előtt. A Midrás hozzáteszi, hogy sorsát azzal érdemelte ki Vásti, hogy visszatartotta nem túl okos és könnyen befolyásolható férjét attól, hogy engedélyezze a jeruzsálemi Szentély felépitését. "Mi az, amit őseim leromboltak (Nebuchadnecár) azt akarod te felépitettni? – mondta férjének, aki meghátrált.

 

     Egy másik Midrás szerint logikus érveléssel próbált Vásti hatni férjére, hogy hagyjon fel őrült tervével, már ami meztelen megjelenését illeti. "Azt üzente neki: nem válik javadra ez a dolog. Ugyanis, ha  szépnek találnak engem, akkor téged megölnek és rajtam marakodnak. Ha pedig nem találnak szépnek – akkor felsülsz otromba dicsekedéseddel. Mire jó ez neked?" - próbált a lelkére beszélni de a részeg király nem hallgatott rá (Eszter rábbá, 3, 14).

 

           A Megilla hivatalos szövegében nincs részlezetezve, mi lett Vásti sorsa. A részeg király tanácskozik vezirjeivel, akik közül a legkisebbb, Memuchán, adja a tónust: az apró perpatvart elsőrendü államüggyé fujja fel, ugyanis Vásti tette, illetve vonakodása megjelenni a király hivó szavára, egy veszedelmes női feminista lázadás lehetőségét vetiti elő: mi lesz ha a nők meghallják mi történt, ha a királlyal igy lehet packázni- a birodalom asszonyai nevetség tárgyává teszik férjeiket.

 

    Ezért, mondja, Vástit meg jell fosztani királynői rangjától és helyette találni egy "jobb" királynét. A bolond királynak tetszik az ötlet és ugyancsak tetszik a vezireknek, akiknek nem egyike ezuton szeretne megszabadulni feleségétől. Bölcseink szerint ezzel nem elégedtek meg, hanem a kor szokásainak megfelelően Vástit kivégezték.

 

   A Midrás tudja hogy Achasvéros először a jelenlevő zsidó bölcsekkel tanácskozott: Mi legyen Vástival? Azok összedugták a fejüket, de nem tudtak semmi okosat kitalálni. "Ha azt mondjuk neki hogy cserélje le és ölesse meg – holnap kijózanodik és rajtunk fogja keresni. Ha azt mondjuk, hogy hagyja békén, ne vegye a szivére, erre azt mondhatják, hogy nem respektáljuk kellően a királyságot".

 

 Azt mondták tehát a királynak, hogy "mióta galutban vagyunk, nincs kapacitásunk itélkezni ilyen fontos ügyekben és inkább forduljon őfelsége azokhoz, akik erre illetékesek... (Megilla, 12b).

 

                                                       * * *

          Valóban úgy történt, ahogy a zsidó bölcsek ezt előre látták, A kijózanodott Achasvéros emlékezett Vástira és megbánta amit tett vele, de ami megtörtént, visszavonhatatlan volt. Ekkor kerestek helyette egy más királynőt és igy került Eszter a királyi udvarba. Mindez Hámán gyilkos tervet előtt, mivel "az Örökkévaló megteremti az orvosságot, mielőtt a betegséget hozná..." ( Megilla 13, b).

          A királynőválasztás mechaniznusával kapcsolatban a Midrás megjegyzi, hogy Vásti képe a király ágya felett függöt, és amikor hoztak neki egy "jelöltet" a sokszázból – a falon függő képpen hasonlitotta össze. Amikor Eszter jött – levetette Vásti képét a falról és Eszterét tette helyette (Eszter rábbá, 6, 11).