MAGYAR ZSIDÓ VALÓSÁG: ANTISZEMITIZMUS – VÉLT VAGY VALÓDI?

 

            BÁR MINDEN ZSIDÓ PRÓFÉTA LENNE...

    A sok valós vagy vélt választási antiszemitizmus után, vagy azzal párhuzamosan, végre egy pozitiv jelenség amit csak dicsérni lehet:"hazánk"ban (Emih) örvendetesen elszaporodott a Heti Szakasz, a Tóra hetenként felolvasott porciója.

 

  Mig a rendszerváltásig (millen jó volt addig:kiló kenyér 3.60) csupán kéthetenként jelent meg az UÉ.ben valami ezen a cimen, ami a népfront előnyeit ecsetelte, összehasonlitva a rabszolga zsidók helyzetével Micrájimban (az Egyiptom szót tilos volt leirni – Salgó főrabbi  közvetitette az ÁEH=ÁVH utasitását)  - most boldog-boldogtalan "úr ir", kezdve a kibicelő szinháztól, a református zsidó egyház

presbiteréig és az "apró gondolatok" plagizátorától a KDNP "bürger" zsidajáig – mindenki azaz mindenki.

 

És ez igy nagyon jól van. Amikor Jósua panaszkodott Mózesnek a két renitens prófétára (Eldád és Médád) és letartóztatásukat proponálta, Mózes azzal intette le, hogy "vajon féltékeny vagy (irigykedsz) miattam? Bár az Örökkévaló egész népe mind próféta lenne..."(4.Mózes, 11, 28.29) . Bár minden zsidó érdeklődne legalább gyökerei iránt, bár minden rabbi irna heti szidrát – olyant amilyent.

Hiszen a "Tóra a sarokban hever---" mindenki veheti, tanulmányozhatja, magyarázhatja – ahogy akarja és tudja (ahogy Jánáj királynak magyarázták amikor megsértődött a Bölcsektől – lásd (BT, Kiddusin 66a).

 

 Persze nem mindegy hogy és miként; a sok ocsutól nem látni a búzát, de valami elkezdődött. Itt ki kell emelni egy fiatal rabbit, D.I. a neve (zsidó nevét nem tudjuk de feltehetően van neki) aki kitünik a többi közül és a Bérkocsis utcában tanultakon túl képezi magát és  ez meglátszik irásain. Nem plagizál "apró gondolatokat" (ahogy a mószerek jelentik) de ha idéz - helyes lenne az angol nyelvü forrásokat feltüntetni.

 

       "MARHA SOK KÖNYV"

 

      Néha valaki(k) hozzállását valamihez egy kiragadott félmondat jobban jellemzi, illusztrálja, mint egy Dr-prof' legtudományosabb blab-lája.

    Igy a ma (tegnap) közölt cikkben az Or-zse elhanyagolt könyvtárát gondozó, gatyábarázó technikusa, aki  szavai szerint sem könyvtár-szakértő, fentidézett félmondata.

Hogy ki/mi a "marha" – nem a mi feladatunk eldönteni. Lehet hogy a riporter, aki leirta és lehet hogy a szerkesztő, aki nem törölte. "Marha nagy" és jellemző fiaskó.

 

        VALÓS VAGY VÉLT?

 

          Hogy mi az antiszemitizmus  - olyan mint a geográfia: attól függ hogy hol észleljük. Ha Indiában egy vendéglő kitesz disznek egy horogkeresztet, az mást jelent mintha Bécsben tenné ki. Ha Amerikában egy klub kiirja, hogy zsidóknak és kutyáknak tilos a bemenet – a zsidó csak legyint: ki akar oda bemenni?

 

 Ha az egész világsajt(ó) a magyarországi antival foglalkozik – egyszer és mindenkorra jó lenne tudni miről van? Valós vagy vélt antiszemitizmusról; pártcélokra szitott mesterséges a.-ról, vagy mikszáthyi a-ról (egy M-nek tulajdonitott mondás úgy szól, hogy antiszemita az, "aki a zsidókat a kelleténél jobban utálja". Erre annó az asszimiláns zsidó egy jót nevetett, mig a vallásos zsidó azt mondta hogy zág shon.

 

     A magyar nép mint olyan,  mármint a katólikus többség, mindig is fertőzött volt a potenciális antiszemitizmustól  - hála az egyház ezeréves uszitásának az "istengyilkosok" ellen. Ez nem mindig jelentett fizikai atrocitást – tény hogy Magyarországon kevesebb pogrom volt mint másutt – Európában. Ahol nem volt jelen a katólikus kereszténység (Ázsiában, Afrikában) "csupán" a hóditó iszlám gyilkolta a zsidókat, vad vallási fanatizmusból.

 

   Magyarországon – ottélő nempolitikus zsidók egybehangzó tanusága szerint – ma nincs intézményes antiszemitizmus, bár a vallásilag müködő zsidóellenesség létezik. Ma Magyaroszágon a "zsidó kártyát" két közeg játsza ki: A levitézlett volt kommunista=ma szocialista baloldal, amely ezen a szekéren akar a közelgő választásokon befutni – és a szélsőjobb, amelynek ez az egyetlen kártyája. Ha nem a nagy szegénység és a kilátástalan gazdasági helyzet (amiért a 8 éven át regnáló bal-lib oldal legalább annyira felelős mint a mai jobb-közép rezsim) – a Jobbik nem lépné át a parlamenti küszöböt.

 

    Ha valakit az utcán leköpnek – az kellemetlen de nem antiszemizmus hanem huligánság. A Holokauszt tagadást a szocik nem voltak hajlandók törvényesen betiltani, mivel az azóta ballétre szenderült Szdsz liberálisainak ez a szent (szólás)szabadság megszentségtelenitését jelentette volna.

 

    Hogy a sánta kutya szerepét betöltő  magyar baloldal megpróbálja a zsidó kártyát  ismét kijátszani – ez alantas, de érthető. De a világsajtó szerepe ebben érthetetlen. Lám a New York Times is időben észbe kapott és belátta hogy enyhén szólva beugratták ebbe a kérdőiv dologba.

  

Nem érdemes a falra festeni az ördögöt, mert még megjelenhet.

                                                                                                            NK

*

     Lehetnek más vélemények is.Nálunk a szólás szabadság nem szelektiv, nem csak akkor érvényes amikor nekünk adnak igazat.

Igy szivesen látunk intelligens hozzászólásokat, teljes névvel és cimmel ellátva, 500 szó erejéig, de egy feltétellel – nem pártpolitika, nem választási harc, nem egymás mocskolása.

    Az adott téma: a magyarországi antiszemitizmus – vélt vagy valódi?

                                                                                                                        A szerk.