A  HOLOKAUSZT A MAGYAR VÁLASZTÁSI HARC KÖZPONTJÁBAN

HEISLER: A JÖVŐ HÉTEN DÖNTÜNK A BOJKOTTRÓL;

KÖVES: NEKEM   SEM   ESIK JÓL * A NÉPSZAVA ÖSSZEFOGLALÓJA

    Nem csitul a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű és Szakály Sándor kijelentése körüli vita, a Mazsihisz mégis kivár; Heisler András elnök szerint csak jövő héten döntenek arról, hogy az emlékmű mellett kiálló Orbán Viktornak a holokauszt emlékév "bojkottjával" válaszolnak-e. Eközben az Európa Tanács emberi jogi biztosa bírálta Magyarországot az antiszemitizmus erősödése miatt, Bajnai Gordon pedig történelemhamisítással vádolta a kormányfőt. Az izraeli nagykövetség a holokauszttagadás veszélyére figyelmeztetett.

hirdetés

A kétharmados hatalom kormányra kerülése óta hamisítja a történelmet, hogy uralkodhasson egy megosztott ország felett - írta blogján Bajnai Gordon, aki szerint Orbán Viktor is osztja Orwell megállapítását az 1984-ből: "Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is." Az Együtt-PM vezetője a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű botrányáról megjegyezte, a vészkorszak, a magyar holokauszt emlékezete kapcsán is hamisít a kormány, a Kádár-rendszer hazugságát viszi tovább, amikor azt sugallja, hogy hatszázezer magyar megölése csupán a gonosz németek bűne, ahhoz a magyar államnak nem volt köze. Ezzel szemben történelmi tény, hogy a magyar állam saját polgárait árulta el - emlékeztetett Bajnai, aki szerint "erre csak a gyalázatra csak a szembenézés a válasz, az nem, hogy az alaptörvényben töröljük ki a történelmünkből ezeket az éveket, az pedig pláne nem, hogy 70 évvel később az áldozatokat és a bűnösöket összemosó emlékművet építünk".

Aligha véletlen az időzítése az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa tegnapi blogbejegyzésének, amelyben Nils Muiznieks az antiszemitizmus európai erősödéséről írt. A 47 tagállamot tömörítő, strasbourgi székhelyű szervezet lett biztosa külön kiemelte, hogy tavaly a magyar parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a "nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő" zsidók összeírásáról beszélt, ami Muiznieksben "a nácizmus kísértő emlékét idézte fel". Az ET-biztos kifejtette, az állami szerveknek nem szabad tűrniük, hogy az ilyen megnyilvánulások megszokottá váljanak, továbbá a "tagállamok politikai vezetőinek határozottan el kell ítélniük minden antiszemita megnyilvánulást".

Közvetve a vitatott emlékmű tervére, illetve a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor botrányt kavart - az első magyarországi deportálást "idegenrendészeti kérdésnek" minősítő - szavaira adott reakcióként értelmezhető, egy az Izrael állam budapesti nagykövetségének honlapján még szerdán megjelent bejegyzés - szúrta ki az Index. A bejegyzés a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség "holokauszttagadással és -torzítás jogilag kötelező érvényű munkadefiníciójához" irányít: eszerint az a holokauszttagadó, aki kétségbe vonja a gyilkosságok "történelmi valóságát és mértékét", illetve valamilyen összeesküvés-elmélettel a felelősséget a zsidókra hárítja át.

Egyértelműen a mintegy 270 millió forintba kerülő és rohamtempóban, az 1944-es megszállás évfordulójának előestéjére, március 18-ára elkészülő emlékművet kritizálta az MSZP roma tagozatának elnöke. Balogh Artúr szerint félelmet és haragot sugall a cigány hit- és hiedelemvilág jelképrendszere alapján a tervezett emlékmű, ami így tovább gátolja a cigánygyilkosságok által is mélyített történelmi roma sebek begyógyulását. Az emlékmű egyik alakjában megörökített birodalmi sast viselő nemzetiszocialisták a II. világháború során több tízezer magyarországi cigányt deportáltak, gettókba zártak, kivégeztek, a másik figura, Gábriel arkangyal pedig részt vett Szodoma és Gomorra elpusztításában - írta Balogh, hozzátéve: a sas és az arkangyal társítása így a romák számára azt az üzenetet hordozza, hogy a holokausztot isteni elrendeltetés okozta, nem pedig Hitler és az akkori magyar állam.

Mire vár Erzsébetváros?

Hiába nyerte a fideszes vezetésű erzsébetvárosi önkormányzat vagyonkezelő cége a 2014-es holokauszt-emlékév civil pályázatán a legtöbb pénzt a "Zsidó Helytörténeti Tár" létrehozására, a helyszínnek kiszemelt Csányi utca 5. szám alatti, üresen álló önkormányzati épületben nincs jele annak, hogy gőzerővel dolgoznának a megvalósításon. Pedig 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott erre a kerület, ami az összesen mintegy 1,5 milliárdos kereten osztozó 1071 támogatott projekt között a legnagyobb összeg. Ráadásul információink szerint ezen kívül más forrásból további jelentős pályázati pénzhez is juthatattak. Megírtuk, a pályázatról szóló előterjesztés az év végi hajrában viszonylag gyorsan "ment át" az erzsébetvárosi tesület ülésén. A tervekről nem sokat tudni, csak annyit, hogy az épületet olyan bútorokkal és tárgyakkal rendeznék be, amelyek a kerületben a vészkorszak előtt élt zsidó polgárokhoz kötődnek.

A botrány ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek a szobor mellett kiálló szerdai levele után tegnap a fideszes L. Simon László is megvédte az emlékművet és visszautasította azokat a vádakat, miszerint az akkori állami szervek, illetve a magyar vezetés felelősségének csökkentését célozzák a kormányzati szándékok, és áttétetelesen ez jelenik meg az emlékmű szimbolikájában is.

"Többet morzsolna le mint hozna"

A politikus állította: "se elkenni, se eltagadni nem akarjuk a felelősséget, de a folyamatos önmarcangolás sem segít." A vita jelentős része L. Simon szerint mindenesetre "álvita", és visszautasította a vádakat a felelősség elmosásáról és a német államra tolásáról. Szerinte Orbán levele is azt bizonyítja, hogy a magyar állam érzi, tudja a felelősségét. Cáfolta továbbá azt is, hogy a szélsőjobb irányába tett lépés lenne a szobor létrehozása, szerinte ennek nem is lenne értelme, mert egy ilyen lépés több szavazót "morzsolna le középről", mint amennyit hozna jobbról a Fidesznek - erre korábban szerinte zárt körben többször felhívta a Fidesz-frakció figyelmét Orbán Viktor.

Orbán levelére egyelőre hivatalosan nem reagált a Mazsihisz. A kormányfő nyomatékosította, hogy az emlékmű megépül a március 19-i, 70. évfordulóra, méghozzá abban a formában és módon, melyet a Mazsihisz kifogásolt. Pedig a szervezet levelében megfogalmazott három követelés közül az első az volt, hogy ne épüljön meg a vitatott szimbolikájú szoborkompozíció.

A másik kettőre - Szakály Sándort váltsák le, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzítás mentesen mutatja majd be a holokausztot - Orbán már nem is reagált. Megírtuk: noha a Mazsihisz vezetői szerint nem adtak ultimátumot, kilátásba helyezték, hogy ha a feltételek nem teljesülnek és a párbeszéd nem tér vissza a megfelelő mederbe, a Mazsihisz kivonulhat az idei holokauszt emlékév rendezvényeiből. Heisler András elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató is jelezte: azt várják, hogy Orbán Viktor váltsa be a tavaly nyár elején a budapesti Zsidó Világkongresszuson az antiszemitizmussal szemben ígért nulla toleranciát.

Ehhez képest tegnap lapunknak Heisler visszafogottan nyilatkozott. Azt mondta, hogy a szervezet hivatalos álláspontját csak a jövő héten összeülő vezetőségi ülésen alakítja ki, addig nem kommentálná a kormányfői választ. Pedig Orbán kiállása, és az a tény, hogy aznap a papírforma - és a kormány elvárása - szerint az V. kerületi önkormányzat kormánypárti többségű képviselő-testülete megadta az engedélyt az emlékműhöz, azt mutatja, hogy a döntéshozók nem vették komolyan a zsidó szervezet aggályait.

Köves: nekem sem esik jól

 "Egy ilyen emlékmű nagyon rosszul esik sokunknak, nekem sem esik jól, mert félreérthető és félreértelmezhető" - mondta tegnap az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is. Köves Slomó a Hír TV-nek hozzátette: a megszállás emlékművének felállítása helyett az ezeréves magyar-zsidó együttélésről nyitna kiállítást.

"Szakály Sándort személyesen is ismerem, kiváló történész és elkötelezett demokrata, akitől távol áll az antiszemitizmus" - ezt L. Simon László mondta tegnap az ATV Start című műsorában. Ezzel az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke védelmébe vette a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét, akit az utóbbi héten súlyos kritika ért, mert a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítette az MTI-nek. A Mazsihisz és tucatnyi más zsidó szervezet mellett az ellenzék is élesen bírálta Szakályt, aki utóbb bocsánatot kért, mondván: "nem sértegetni akartam, azt használtam, ami az akkori időszakban szakkifejezés volt".

A jelek szerint az alapító kormányt képviselő Lázár János - Miniszterelnökséget vezető államtitkár - annak ellenére sem kéri fel lemondásra és nem menti fel Szakályt az idén több százmillió forint közpénzből gazdálkodó intézet éléről, hogy azt az ATV-ben L. Simon is megjegyezte: aki csak kicsit ismeri a történelmet és olvasott már a Horthy-korszakról az tudja, hogy a magyar vezetésnek, Horthynak is megvolt a maga felelőssége. Ez alapján nehezen érthető, hogy egy "kiváló történész" miként vezethet történetkutató intézetet úgy, hogy L. Simon szerint is "rosszul fogalmazott, a történelmi tények egy részét figyelmen kívül hagyva."

"Megkövezés a pontos szóhasználatért"

Megírtuk: a Demokratikus Koalíció holokauszttagadás miatt nemcsak feljelentést tett Szakály ellen, de egy Orbán Viktornak címzett írásbeli kérdésben is leváltását követelte. Azt írták: "Egy miniszterelnöktől nem elég, ha nem antiszemita (...) fel kell lépnie a kétértelmű mondatok ellen, és ha valaki meggyalázza a holokauszt áldozatainak emlékét". Szakály ezután a Népszabadságban ismét mentegetőzött, és a feljelentésre úgy reagált: "nem követtem el, amivel vádolnak". Hozzátette: nem vonta kétségbe a történteket, "de a jelek szerint a pontos szóhasználatért megkövezés jár". Karsai László történész szerint az "etnikai tisztogatást" csak a tettesek, a "tömeggyilkosok" mondták "idegenrendészeti kérdésnek".

Érdekes, hogy Szakály kijelentése csak most kavart botrányt, ugyanis már csaknem egy éve ugyanezeket a szavakat használta. Nemcsak Gellért Ádám történész emlékezett így, tegnap az ATV Egyenes beszéd című műsorában - ahol az MSZP-s Hiller István volt a vendég - le is játszották Szakály 2013 márciusában egy Horthyról szóló rendezvényen elhangzott szavait a Kamenyec-Podolszki eseményekről.

Az Index által felrajzolt Szakály-portré szerint a történész nemcsak Horthy Miklós születésének 141. évfordulójára rendezett konferencián, illetve egy Jobbik által szervezett Gömbös Gyula esten tartott előadást, de ő avatta fel 2002-ben Gömbös új síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Már a kilencvenes években rendszeres előadója volt a MIÉP Bocskai Akadémiájának, a közelmúltban pedig részt vett az MTA elhíresült utcanév-bizottságában, mely úgy döntött, hogy nem viselheti közterület például Károlyi Mihály, Erdei Ferenc vagy Gorkij nevét. Szakály mindeközben "vitéz": tagja a Horthy-kultuszt ápoló Vitézi Rendnek. Ennek egykori tagjai 1944-ben részt vettek a nyilas rezsim működtetésében.

"A zsidóüldözés dicstelen éllovasa"

Nemcsak a hazai politikai- és közéletet, hanem a nemzetközi sajtót is foglalkoztatja az emlékmű-botrány. Tegnap több német lap, így a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), és a Die Welt is írt a Szabadság térre tervezett szoborról.

A FAZ Sötét sas és szenvedő angyal címmel közölt írást, bírálva, hogy az emlékműterv "ártatlan angyalként" mutatja be Magyarországot, amely a zsidóüldözés "dicstelen éllovasa" volt. Az írás kitért arra is, hogy bár a kormány soha nem vitatta, hogy Magyarország is felelősséget visel a holokausztért, mindezt ellenpontozza az a törekvés, hogy "az államot távol tartsák ettől a felelősségtől". A történelem "átpolitizáltsága" a FAZ szerint arra is visszavezethető, hogy alkotmánytól az iskolai tankönyveken át a vitatott emlékműig mindenütt "tántoríthatatlanul érvényesítik a Fidesz történelemszemléletét".

A Die Welt online kiadásában közölt cikket Magyarország kizárólag Hitler áldozatának akarja látni magát címmel. A szerző kiemelte, hogy a tervezett emlékmű "Magyarország áldozat szerepére" emlékeztet majd. A történelmi hátteret és az emlékműterv körüli vitában képviselt álláspontokat ismertetve úgy vélekedett, hogy az alkotás jelképisége a Fidesz történelemértelmezését követi, amellyel "Magyarország elutasította, hogy felelősséget visel a holokausztért". A kormányzat a bírálatokra azzal válaszol, hogy az alkotás valamennyi áldozatnak emléket állít, ugyanakkor az emlékmű "nem vesz tudomást az összes tettesről" - olvasható a cikkben.

Lengyel Tibor(Népszava)