|
Kurucz Árpád Nápszabadság
Ha nem is derült égből, de villámcsapásként érkezett a hír szilveszterkor: a kormány „társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára, 2014. március 19. napjára megvalósuljon a megszállásnak emléket állító emlékmű”. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. A kormány a Szabadság téren akarja felállítani az emlékművet, a projektet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos viszi. A zökkenőmentes végrehajtás érdekében a kormány felkérte (értsd: utasította) az V. kerületi önkormányzatot, hogy az emlékmű elhelyezése érdekében hozza meg a szükséges döntéseket. A részleteket homály fedi. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményben tiltakozott: fájó és szomorú üzenetnek tekinti a kezdeményezést, amely a hazai és a nemzetközi zsidó közösségben egyaránt kétségeket, komoly aggodalmat kelt. A szervezet felszólította a felelős döntéshozókat, hogy a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását helyezzék előtérbe. Elvégre emlékműállításnak nem a társadalmi párbeszéd kezdeténél, hanem annak lezárásakor lehet helye. Állásfoglalását a Mazsihisz elküldte Rogán Antal V. kerületi polgármesternek, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének is azzal a „határozott kéréssel”, hogy ne járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Rogán Antaltól eddig nem érkezett válasz – közölte kérdésünkre Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Hangsúlyozta: ahogyan mások, ő is csak a híradásokból értesült az emlékmű tervéről. „Lehet, hogy nem könnyű elhinni, de még most, másfél hét elteltével sem tudok többet annál, mint ami a Magyar Közlöny december 31-i számában megjelent” – mondta. Bár a Kormányzati Információs Központ közleményben reagált a Mazsihisz tiltakozására, sokkal okosabbak nem lettünk. A kormány értetlenül áll a Mazsihisz tiltakozása előtt. A közlemény az alaptörvényre hivatkozva kitér arra, hogy hazánk 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését, amit csak 1990 májusában, az első szabad választások révén nyert vissza. A kormány a múlhatatlanul szükséges „lelki és szellemi megújulás” miatt döntött arról, hogy emlékévet tart a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából, valamint arról, hogy felállítja a tragikus német megszállás emlékművét. Ezen lépéseivel – így a közlemény – a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét. Nehezen értelmezhető azonban, hogy ehhez milyen formában kíván hozzájárulni a tervezett Szabadság téri emlékmű. Heisler András szerint a holokauszt emlékéve csak még kényesebbé teszi az ügyet. A Mazsihisz elnökének meggyőződése, hogy a német megszállás emlékműve súlyosan sértené Magyarország érdekeit. „Félek attól, hogy nemzetközi botrány lesz: ezt szeretnénk megelőzni” – indokolta a Mazsihisz fellépését. Érzékeny pont a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesítendő Sorsok Háza is. A Mazsihisz még december elején levelet írt Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, akit a kormányzat a rohamtempóban épülő józsefvárosi emlékközpont vezetésével is megbízott. A levélben húsz, a Mazsihisz számára hiteles szakértőt soroltak fel, kérve Schmidt Máriát, hogy válasszon ki közülük öt személyt, aki közreműködik a Sorsok Háza „által közvetített történelem hitelességének” megőrzésében. Sehol a világon nem fordult még elő, hogy egy ilyen intézmény a zsidó közösséggel való szoros együttműködés nélkül jöjjön létre – ismételte meg többször hangoztatott véleményét Heisler András. (A Schmidt Mária által életre hívott nemzetközi tanácsadó testület munkája fontos lehet, de Heisler szerint nem képes a „projekt megvalósulásának ütemét folyamatában követni”.) A Mazsihisz azt szeretné, ha a Sorsok Háza a népirtáshoz vezető utat is bemutatná, és nem alakulna ki olyan látszat, mintha a holokauszt minden előzmény nélkül, a német megszállással kezdődött volna. Mivel Schmidt Máriától hetek múltán sem jött válasz, a Mazsihisz nemrégiben a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz fordult. Érdemben még Lázár János sem reagált, de a Mazsihisz elnöke biztosra veszi: az emlékév előkészítésével és megvalósításával foglalkozó bizottság következő ülése, amit az államtitkár ígérete szerint még ebben a hónapban megtartanak a Parlamentben, jó alkalom lesz a vitás kérdések tisztázására. * A MAZSIHISZ TILTAKOZIK: "A KISEBBSÉGEK MELLETT"!
Tisztelt Barátaink! A magyarországi zsidóság úgy érzi, hogy egész Európában erősödik a rasszizmus és az antiszemitizmus. Hívunk és várunk ezért minden jóakaratú embert a Budapesti gettó felszabadulásának megemlékezésére, 2014. január 17-én (péntek) 10:00 órakor a Dohány utcai zsinagógában.
Örülnénk, ha zsidók és nem zsidók együttes jelenlétükkel kiállnának közös emberi értékeink mellett. A szavak mellett tettekre is szükség van! A megemlékezésen való részvétel a kisebbségek melletti szolidaritást fogja kifejezni.
Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke; Tordai Péter, a BZSH elnöke, Zoltai Gusztáv, a MAZSHISZ és a BZSH ügyvezető igazgatója
| 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése