Atyák bölcs mondásai(47)

       A KENYÉR És A KOMPÓT

 

Elázár ben Hiszma rabbi mondotta: "A galambáldozatra és a női tisztulásra vonatkozó előírások a zsidó törvények lényeges részei, míg a csillagászat és a geometria csak segédeszközök a tudományban." (Atyák, 3, 18).

  Furcsa és nehezen magyarázható mondás. Szerzője, Elázár a második Szentély lerombolása utáni korszakban élt (Rabban Gamliél és Jósua rabbi, később Akiba tanítványa volt), aki - Tóra ismeretein kívül - a természettudományokban is jártas volt, különösen a matematikában, földmérésben és a csillagászatban.

 Mestere, Jósua meg is jegyezte róla, hogy még arra is képes, hogy kiszámítsa, hány csepp víz van a tengerben.

 Ugyanakkor olyan szegény volt, hogy gyakran éhezett. Gamliél, a Fejedelem, mikor megtudta ezt, igyekezett rajta segíteni, oly módon, hogy felelős állásba akarta helyezni. Többször küldetett érte, míg Elázár hajlandó volt a hívásra elmenni, s mikor végre találkoztak, azt mondta neki a Fejedelem: "Hát te azt hiszed, hogy kóvedot [uraskodást] adok neked? Én szolgaságot adok neked...!" (Horajot, 10).

 Meiri szerint Elázár azt akarta  fenti mondásával kifejezni, hogy a zsidó ember addig ne kezdjen a természettudományokkal foglalkozni, amíg "meg nem tömte a hasát" (ez egy talmudi mondás) zsidó tudománnyal, aminek a legutolsó részében találhatók a fent említett előírások [a galambáldozat a Kodásim traktátus végén, a tisztulási (niddá) törvények pedig a Táhárot traktátus végén]. Így biztosítsa magát, hogy előbb foglalkozik a zsidó tudományokkal és később egyéb ismeretekkel.

                                                                   ***

  A "segédeszközei a tudománynak" misnai kifejezés (héberül: párpöárot), kompótot, desszertet is jelent. Így, mondja Meiri, az ember előbb lakjon jól hússal és főzelékkel - ami alatt a Tórát kell

érteni -, és csak utána fogyasszon, ha egyáltalán, desszertet, ami (itt) a világi tudományokat jelenti.

 

Tifefet Jiszráél Maimonides nyomán (Jöszodé Hátorá, 4) hasonlóképpen magyarázza a kenyér és a desszert viszonyát.

Eszerint a Tóra a kenyér, amitől a zsidó ember lelke jóllakik. A kenyér azonban jobban ízlik, ha arra valami édes dolgot teszünk. Ha viszont az édességet csak önmagában fogyasztjuk, hamar eltelik vele az ember, míg a kenyeret nem lehet megunni.

  (PIRKÉ ÁVOT 3. FEJEZET VÉGE)