AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(49)

                  AKI BELESZERETETT A TÓRÁBA...

  Ben Ázzáj szokta mondani: "Légy fürge a kevésbé súlyosnak látszó micvá teljesítésében is, és menekülj a vétek elől. Ugyanis az egyik érdem maga után vonja a másikat, míg az egyik vétek vonzza a másikat. A jó cselekedet jutalma, hogy másik jó cselekedet következik utána, míg a vétek  büntetése, hogy további vétkek erednek a nyomába".

(Atyák 4, 2)

    Ben Ázzáj, az előbb említett Ben Zoma kortársa és barátja volt. Akárcsak amaz, Ben Ázzáj sem volt felavatva, így élete végéig ő is tanítvány maradt, és csak apja nevén szerepelt. Mindenekelőtt Jósua tanítványa volt, később Akiba tanítványául szegődött, kinek végül egyenrangú társává vált. A talmudi hagyományok szerint Akiba lányát vette feleségül, de később elvált tőle, hogy minden energiáját a Tórának szentelhesse. Ben Ázzáj, miután elvált feleségétől, Akibától is eltávolodott, amit élete végéig sajnált. Mikor szemére vetették, hogy saját elvét, miszerint; "Ha egy zsidó nem teljesíti a »szaporodjatok és sokasodjatok« parancsát, az olybá vétetik, mintha vért ontott volna" (Jevámot, 63) nem tartja magára nézve kötelezőnek, azt válaszolta: "Mit tehetek, ha a lelkem beleszeretett a Tóra-tanulásba? A világ fennmaradhat mások által is."

 

   Ő is egyike volt azon négy Bölcsnek, akik "bementek a Kabbala gyümö1csöskertjébe", és tanulmányozták a titkos tanokat. Ő sem kerülhette el sorsát. A Talmud tanúsága szerint ő belehalt, miután "betekintett" a titkokba . Az egyetlen, aki a Kabbala tanulmányozását "megúszta", Akiba volt, aki "bement, és kijött békében". (Chágigá, 14)

 

   Ben Ázzáj a halachát nemcsak kreatívan értelmezte, hanem filozofikusan is szemlélte. A "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat" bibliai verset Akiba a "Tóra vezérelveként" értelmezte, míg Ben Ázzáj kiegészítette azzal, hogy "ez az emberiség története". Valószínűleg saját élete és sorsa tűnik ki abból a kissé szkeptikusan hangzó mondatból, amit a Talmud idéz Ben ÁzzájtóI: (Joma, 38) "A neveden fognak szólítani, és a helyedre ültetnek, a sajátodból adnak neked. Egyik ember sem nyúl ahhoz, ami embertársáé, és egy királyság sem veheti el azt a másiktól, ami nincs neki rendelve".

 

     Érdekes módon csak  a micváknál említi Ben Ázzáj a kevésbé súlyos, vagyis a "könnyű" jótéteményeket, míg a vétkeknél nem tesz erről említést, vagyis szerinte nincs enyhe vétek. Toszfot Jom Tov ezt úgy magyarázza, hogy minden vétek könnyű, hiszen a legtöbbjét az ember élvezettel csinálja. Ezzel szemben vannak könnyű micvák, amiknél az ember azt gondolhatja, hogy ezt nem lehet elszalasztani. Ezért figyelmeztet a tanaita, hogy mindenképpen legyen fürge, és ne bízza el magát.

                                      ****

   Mélyebb értelmet ad a dolognak Tiferet Jiszráél, aki azt állítja, hogy a micvák "könnyűsége" négyféleképpen magyarázható:

 

a) Vannak micvák, melyek semmiféle fizikai nehézséggel nem járnak, így könnyűszerrel teljesíthetők.

 b) Vannak micvák, melyek ugyan nem olyan könnyűek, de az ember szokásból már megtartja őket (pl. a napi imarend), ezért könnyűnek tűnnek.

 c) Vannak micvák, melyeket a józan ész is diktál (pl. a szülői tisztelet), és ezért nem nehéz betartani őket.

 d) Végül vannak olyan micvák, melyek betartása élvezettel jár (pl. a szombati lakoma), vagy pedig tiszteletet vált ki az iránt, aki betartja, mint a szép tálesz, etrog, mely nagy kóveddal jár, így megtartása aránylag könnyű.

   Az ilyen, ún. könnyű micvák betartásánál is ügyelni kell arra - mondja Ben Ázzáj -, hogy már a szándékban jusson kifejezésre, hogy az Örökkévaló parancsát akarja valaki teljesíteni, nem pedig saját érdekeit akarja szolgálni.

 "Az egyik érdem vonzza a másikat."

   Ennek persze az ellenkezője is igaz. Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy fegyelmezetten éljen, és betartsa az isteni parancsolatokat és az emberi törvényeket - akkor viselkedése példás lesz. Ha ennek az ellenkezője történik, akkor a bűnök követik egymást. Az erkölcs egy és oszthatatlan. A zsidó hit morálja nem tesz különbséget Isten és ember ellen elkövetett vétek között.