Orbán: a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája

 

A  HOLOKAUSZT A PÁVA UTCÁBAN

InfoRádió / MTI

A holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája - írta Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak emléknapjára írt levelében, amelyet a Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezés olvastak föl. Az emléknapon Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszttagadás, s a történtek eltorzítása ellen emelt szót.

Az ellenzéki pártok ugyancsak a "történelemhamisítás" ellen, s a belvárosba tervezett német megszállás emlékműve ellen tiltakoztak. Áder János köztársasági elnök felhívására országszerte elnémultak a televíziók és rádiók: este 7 órakor hetven másodpercre megszakították műsorukat.

 

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést és megemlékezést rendeztek, ahol felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök emléknapi üzenetét. Ebben a miniszterelnök azt hangsúlyozta: "nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját."

Orbán Viktor levelében úgy fogalmazott: a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogy a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész nemzet tragédiájának. Utalt arra: az emlékbizottságot azért hozták létre, hogy ébren tartsák az emberek emlékezetét. Szólt arról is, hogy a magyarországi tragédia 70. évfordulóján a kormány számos programot szervez.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen tragédiának nevezte, hogy "magyarok lőttek magyarokra", ami "nem fogható fel józan ésszel". A holokauszt emléknapja nem csak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is - állapította meg.

Az államtitkár kiemelte: soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből.

Este főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok Emlékfalánál.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete az emléknapon hangsúlyozta, a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában. Ha bárki bármilyen okból megkísérli átírni vagy újraértelmezni a holokauszt történelmi tényeit politikai vagy ideológiai céllal, akkor részesévé válik annak a szánalomra méltó kísérletnek, hogy tagadni próbálják a holokausztot - tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közleményében azt írta, hisznek abban, hogy az igazi védelmet az ordas eszmék és az antiszemitizmus ellen is a hiteles kereszténység képes nyújtani, amely önmagából fakadóan nem tűri a kirekesztést és mások megalázását. A KDNP rámutatott: arra az időszakra tekintenek most vissza, amelyben semmibe vették az emberi jogokat, és elemi létében fenyegettek mindenkit akár származása, akár véleménye miatt.

Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője azt írta: a történelem tényszerű tudása a legfontosabb eszköz arra, hogy a holokauszt mögött álló ember- és nemzetellenes eszmék és azok képviselői ne bújhassanak a feledés függönye mögé, bűneikre soha, semmilyen formában ne kaphassanak felmentést.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt emelte ki: a kormány ma sem a 70 évvel ezelőtt történtekkel való szembenézést segíti, inkább az alaptörvény preambulumában próbálja kitörölni a magyar történelemből ezeket az éveket, és olyan emlékművet készül állítani a Szabadság téren, amelyben összemosódik az áldozatok és a bűnösök emléke.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról írt: a Demokratikus Koalíció (DK) Auschwitz-Birkenau felszabadulásának napján emlékezik és figyelmeztet: emlékeznek a nácizmusra, a gyilkosokra, és figyelmeztetnek, soha többé olyan demokráciát, amely nem képes megvédeni magát.

A Magyar Liberális Párt közleményében arra kérte a kormányt, "hallja meg a hazai és külföldi bírálatokat, fontolja meg azokat és vonja vissza a tervezett német megszállási emlékmű felállítását".

A Szabadság térre tervezett emlékműről Rétvári Bencét is kérdezték a Holokauszt Emlékközpontban. Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője, a szervezők engedélye nélkül tett felszólalására az államtitkár úgy reagált: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Ez az emlékmű senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani - hangsúlyozta.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) közleményében azt írta: "mély fájdalommal emlékeznek a náci haláltáborok áldozataira, különösen arra a közel félmillió honfitársunkra, akiket Magyarországról hurcoltak el".

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

 

        "NEM KELL EMKÉKEZTETŐ!"

 „A Német Szövetségi Köztársaság mindig vállalta a felelősséget a nácik tetteiért Magyarország vonatkozásában is, beleértve a magyar zsidók és mások ellen elkövetett bűnöket. A magyar kormánynak természetesen szuverén joga emlékművek felállításáról dönteni, de véleményünk szerint emlékeztetőre nekünk nincs szükségünk.” Ezzel válaszolt a 168 Óra munkatársának a Szabadság térre tervezett „német megszállási emlékmű” német megítélésével kapcsolatos kérdésére Hartmut Koschyk, a kitelepítettekért és a nemzeti kisebbségekért felelős német szövetségi kormánybiztos.

 

Koschyk hangsúlyozta: teljesen egyetért Matei Hoffmann budapesti német nagykövet álláspontjával. (A nagykövetség közleményét a múlt héten ismertettük). Célszerű volt, hogy a kormány képviselői korábban nagykövetekkel, köztük a némettel egyeztettek a magyarországi holokauszt-emlékévről, és jó lett volna, ha az emlékmű felállítása is része lett volna ennek a dialógusnak, így nem kavart volna az ügy ilyen vitákat bel- és külföldön, valamint a német médiában is.

Koschyk, a Bundestag befolyásos képviselője volt pártja, a CSU parlamenti ügyvezetője, majd a pénzügyminisztérium államtitkára. Régóta foglalkozik a magyarországi német kisebbség kérdéseivel, most tárgyalt annak vezetőivel és a kormányzat illetékeseivel