A BÁÁL SÉM TOV – A CHASZIDIZMUS MEGALAPITÓJA (1)

NAFTALI KRAUS ÚJ KÖNYVE (ŐSI 23) - FOLYTATÁSOKBAN

B Á S T - A "JÓNEVŰ" ÉS A CHASZID MOZGALOM

                                SYN0PSIS

 

     A zsidó felfogás egyik alaptétele, hogy az Őrökkévaló nem hoz

bajt az emberekre – akik alatt itt mi a zsidókat értjük – amig meg nem teremti a

betegség ellenszerét, gyógyszerét. Mákdim röfuá lömáká – mondjuk héberül.

 

   Igy amikor 200- 250 évvel ezelőtt az un, "hászkálá", vagyis a Berlinből

importált istentelen  "felvilágosodás" kezdte szedni áldozatait a nagy orosz-

lengyel zsidó tömegek között – a cári kormányzat "szives" támogatásával –

már kicsirázott az ellenszer amely hivatva volt gátat emelni a monstreus

zsidótlanodás elé.

 

Ez volt a chaszid mozgalom, amelynek élén Jiszráél Báál Sém Tov állt.

 

                                                          *

    Hosszu és keserves volt az út amit a chaszid mozgalom bejárt, amig eljutott

 oda ahol ma van. Félreismerések, üldöztetés, feljelentés és besúgás – minden

 fegyver legitim volt ellene azok részéről, akik azt hitték hogy a mozgalom ujit –

 pedig csak  a megszentelt hagyományt jött megvédeni olyan eszközökkel,

amilyeneket az uj helyzet megkivánt.

 

Ha egy mondatba akarnánk süriteni: a Bást mozgalma a kisembereket jött

megvédeni az elkallódástól, azokat akik nem tartoztak a kiváltságos, tanult

  osztályokhoz, akik nem ismerték az "apró betüket"; akik csak a zsoltárokat

tudták mormolni, de vallásos, istenfélő zsidók voltak és azok is akartak maradni.

A Bástnak nem derogált foglalkozni a "kantonistákkal" – az erőszakkal

szüleiktől elragadott zsidó katonákkal, akiket gyakran kényszeritettek hogy

elhagyják apáik ősi hitét – a Bást egy alapelvet hirdetett és ez a zsidóság szeretete

–        ÁHÁVÁT JISZRÁÉL – volt. Minden zsidót, mindig, minden helyzetben.

 

                                                             *

   Hosszu távon ez lett a a hitromboló hászkálá biztos ellenszere. A Bást chaszid mozgalma kiállta az idők vasfogát és ma – a népirtó Holokaust után, amely a zsidó nép egy harmadát megsemmisitette – a chaszid gócok azok, amelyek világszerte világitó fáklyaként jelzik hogy a zsidó nép él – ám jiszráél cháj.

 

      Ez a könyv, amely a chaszidizmus történetét dolgozza fel, elöször magyarul - röviden, dióhéjban – nem a Bást biográfiája, bár rajta keresztül mutatkozik meg és be – a chaszid mozgalom arculata, feladata, teljesitménye – hanem inkább monográfia.  Fejezeteiben a Bást és az általa életre hivott chaszid mozgalom – történetekben mutatkozik meg – a chaszid történet, á chászidise májsze – az ami a mozgalmat és alapitóját jellemzi.

 

    E sorok irója az elmult 22 évben több mint 2 tucat könyvet irt magyarul, chalachikus vagy biblikus zsidó támákról. Ezek közül ismert az "Ősi Forrás" sorozat, melynek 22. kötete  nemrég látott napvilágot. A Bást monográfiával a szerző régi igéretét,  hadd ne mondjam fogadalmát teljesiti.

 

              Naftali Kraus

   Rechovot, Erec Jiszráél

Ros Hásáná és Jom Kippur között

      5773 - 2012

                                                               *

A SZERZŐ ELŐSZAVA

 

                          A „Jó név” kötelez   avagy

                                A FOGADALOM – TELJESÍTVE!

   Itt nem a szerző „jó nevéről” van szó, hanem a könyv hőséről, a Bás'tról, a chaszidizmus  életre hivójáról. Nem reb Jiszráél ben Eliezer és Sára (Báál Sém Tov – a Jónevü), kezdőbetüiből álló elnevezés etimológiájáról olvashatunk ebben  könyvben, hanem  a jelenség meteorszerű megjelenéséről, és a Bás't  cselekedeteiről, amelyek forradalmasították a korabeli zsidóságot, mentőövet nyújtottak a kallódóknak, és megvetették az alapját a fönnmaradás lehetőségének.

 

Mit újított Báál Sém Tov, anélkül, hogy jottányit változtatott volna a zsidóság hagyományos  elkötelezettségéből  a Sulchán Áruch négy részének szigorú  betartatásából?  Ennek bemutatása - e könyv egyik célja. Hogyan transzformálta a Zohár és a Kabbala mély értelmű, illetve sokak számára érthetetlen, téziseit a mindennapi élet mindennapi kis zsidói számára – akik chaszidizmusában éltető oxigénre találtak –  ennek ismertetése -a könyv másik célja.

 

 A harmadik cél – last, not least – egy fogadalom teljesítése. A szerző, kb. harminc évvel ezelőtt, amikor elkezdte ezen sorozat írását, megfeledkezett, vagy eltekintett a Prédikátor figyelmeztetésétől, aki óva int a teljesítetlen fogadalmaktól: „Jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted” (Prédikátor 5,4).

                                                       ***

 Így aztán  a szerző fogadalmat tett (bli néder!), hogy elkötelezi magát egy  Bás't monográfia megírására, melynek célja a Bás't és a chaszidizmus bemutatása a magyar  zsidók számára..

 

Egyhamar persze kiderült, hogy a célközönséget, a Magyarországon rekedt és vészesen asszimilált zsidókat, előbb az álef-bészre, a Smá Jiszróélre, a szombat szentségére, stb. kell megtanítani, de még ezelőtt az érdeklődését kell felkelteni a zsidóság mibenléte iránt.

 

   Jöttek a könyvek – mind fontosabbnak tűnt, mint a fogadalom tárgya  - a Bás't monográfia.

 

 „Fiatal voltam, meg is öregedtem …” – idézzük naponta többször, az asztali áldásban, a zsoltárköltő találó szavait. Szakállam kifehéredett, dédunokák születettek, és elérkezett az ideje átadni a stafétabotot másnak. De mi lesz a fogadalommal?

  

 Hol  marad a Bás"t?

 

   Kedves olvasóim: itt  van a Bás't! Jónával, a prófétával mondom:

„… amit megfogadtam,- teljesítem …” (Jóna 2,10)

 

   Ezzel tartoztam olvasóimnak.

 

***

         Természetes, nemcsak illendő, hogy ezt a „szakkönyvet” a chaszidszakos Chábád kiadó adja ki. Az ő, vagyis a mi szakkönyvünk ez, a Tánjával és egyéb chaszid alapkönyvekkel együtt, amelyek egy célt,  a Bás't célját szolgálják: terjeszteni a hitet, a zsidóságot, a bás'ti tanításokat, ahogy a messiás mondta  reb Jiszróélnak, amikor valahol Fent találkoztak.

 

Köszönet a kiadónak, a fősáliáchnak, Oberlander Baruch barátomnak, aki Magyarországon bizonyítja sikeresen az ősi chaszid tételt: egy kevés világosság nagy sötétséget képes eloszlatni.

   Köszönöm, hogy meghallgattak, ahogy a rutinos szónokok mondják.

 

    Naftali ben Dvora Kraus

    Rechovot, Israel

   A Teremtés 5773. évének végén (2013)

                                       *

A kiadó előszava

A haszidizmus lelke

„A haszidizmus teste a haszid filozófia, a haszidizmus lelke a haszid történetek.” – így jellemezte a haszid mesék kiemelkedő mestere, Joszéf Jichák Schneersohn rabbi, a hatodik lubavicsi rebbe, a haszid történeteknek a mozgalom tanításában elfoglalt helyét (lásd Széfer Hászichot 5701 88. oldal).

Bizony lélek nélkül a test csak egy halott hústömeg, és a test nélküli lélek is csak egy megfoghatatlan spirituális energia. A haszid tanítás, amely kezdetektől fogva a Tóra és a zsidó hagyományok minél nagyobb átélését, élettel és vitalitással teli megtartását tekinti legfontosabb célkitűzésének, egyaránt tevődik össze a lehető legmélyebb kabbalisztikus tanításokat érthető nyelven kifejtő diskurzusokból, és a tanításokat a gyakorlati szintre hozó tanulságokkal teli történetekből.

A haszid filozófia mély tanai, melyek a Báál Sém Tov-i rövid tanításoktól, az éveken át folytatásokban elmondott, megírt és megjelent Chábád diskurzusokig növekedtek, a hit, a vallás, az élet és a lelki fejlődés legnagyobb kérdéseire adják meg a választ. A Tánja, amely a Chábád haszid filozófia alapműve például egyaránt foglalkozik a Teremtés, az egyistenhit, a lelki fejlődés és a megtérés kérdéseivel, mind kabbalisztikus, mind talmudi és háláchikus irodalomra építve. De a Tánjában felvázolt „alapfogalmakat” a megjelenése óta eltelt 200 évben sok száz könyvnyi irodalom fejti ki egy teljes külön zsidó filozófiai műfajt alkotva.

A Báál Sém Tovot követő nemzedék haszid mesterei sokféle irányzatra szakadtak, és a különböző haszid irányzatok más-más módon vitték tovább a Báál Sém Tov-i tanítást. Az egyik meghatározó irányzatot, a Chábádot a híres ljadii Snéor Zálmán rabbi alapította. Ő úgy vélte, hogy a haszidizmus célját, vagyis a Tóra és a parancsolatok valóban teljes átérzéssel való megélését csakis a mély filozófia tanulmányozása, a kabbalisztikus elmélkedés és meditáció által lehet elérni. Ezáltal töltődhet meg az ima, és minden parancsolat mély értelemmel és meghittséggel. Míg más haszid vezetők úgy vélték, hogy a zsidó misztika mély tanait csak a vezetők, a rebbék feladata tanulmányozni, Snéor Zálmán rabbi azt hirdette, hogy ez mindenkinek személyes feladata. Ez a gondolat az általa alapított irányzat nevében is benne van: CHáBáD, a három intellektussal kapcsolatos kabbalisztikus szféra, a CHochmá (bölcsesség), Biná (értelem) és a Dáát (tudás) mozaik szava, rövidítése. Snéor Zálmán rabbi alapművében a Tánjában az „egyszerű” ember számára is érthető módon magyarázta el a kabbala és a zsidó filozófia alapfogalmait, így például a világ teremtésének kontinuitását, a parancsolatok jelentőségét, az emberi lélek isteni mivoltát. A Tánjá szerzőjének utódai, a Chábád rebbék öt nemzedéken át egy kis fehérorosz faluban, Lubavicsban tevékenykedtek, de több tízezer hívük a világ minden zsidó közösségében fellelhető volt.

A magyar olvasó számára is elérhető ebből az irodalomból – részben a jelen könyv szerzője jóvoltából – egy-két zamatos ízelítő. Ilyen például magának a Tánjának az első pár fejezete, vagy a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének tankönyveiben megjelent különböző haszid diskurzusok.

A haszidizmusnak azonban mindez csak a „teste”. A lelkét kétségtelenül azok a történetek teszik ki, melyek a gyakorlati élet szintjén mutatják meg a haszid filozófiai életviteli tanulságait. Így a csodarabbikról szóló történetek lényege nem is a legendákban felvázolt csoda, hanem az a tanulság, amelyet az adott elbeszélésből magunkévá tudunk tenni.

A haszid történetek világában kiemelkedő szerepű a haszidizmus megalapítójának legendáriuma. A Báál Sem Tov történetek a haszid világ alfája és omegája. Ezért is különleges jelentőségű a jelen könyv megjelenése, amely egy olyan ember tollával íródott, aki autentikusan tudja átadni a haszid hagyományok hiteleségével a Báál Sem Tov-i szellemiséget. Naftali Kraus nem „tudományos” jellegű biográfiát, nem történeti szemléletű elemzést, hanem velejében a haszid szellemiséget átadó elbeszélést állított össze.

A lubavicsi rebbék filozófiával és joggal, háláchával foglalkozó műveit minden nagyobb magyar rabbi is számon tartotta és idézte. Hiszen a történelmi Magyarország területén – a második világháború hajnalán már – az ortodox zsidó közösségek legalább fele, a haszid tanításokhoz vonzódott. A nagy múltú sátoraljaújhelyi, nagykállói haszid dinasztiák mellett, sokan a híresebb magyar jesiva vezetői és tanítványai közül is felvették a haszid hagyományokat, ilyen volt például Pápa, Makó, Nagykálló, Büdszentmihály, Galánta, Dunaszerdahely, Hunfalva, Tasnád. Ezeknek a mély magyar haszid gyökereknek állít emléket Grünwald Lipót történeteinek összeállítása, ami ugyancsak ebben a kötetben jelenik meg.

ß ß ß

A haszidizmus tanítása tehát a filozófiai művekben és a történetvilágban egyaránt lüktet. Mi, a hetedik lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi haszid küldöttei, szellemi munkájának folytatói fohászkodunk Istenhez arra kérve Őt, hogy a Tóra és a haszid tanok üzenetei valóban az egész világra eljussanak, és beteljesüljön a próféta ígérete: „…mert megtelik a föld az Örökkévaló megismerésével, mint vizekkel, melyek a tengert borítják” (Jesájá 11:9.) és ezáltal „ébrednek és ujjongnak majd a porban lakozók” (uo. 26:19.). Teljesüljön a jelen könyvben is idézett messiási ígéret: „akkor jövök el, amikor híressé válik tanításod, kinyilatkozik a világon és szétterjed forrása minden határon túl”!

 

Úgy legyen, omén!

 

Oberlander Báruch

Köves Slomó

 

Budapest, 5774. tisri 25.

(FOLYT.KÖV.)