2013. november 25., hétfő

MAGYAR ÖNKÉNTES CSOPORT KALANDJAI IZRAELBEN(7)

A körlet     :40 lány, 2 VC, 3 mosdó


Nem véletlenül említettem a katonalányok szálláshelyét az előzőekben – nem a magam és önkéntes társaim kényelme miatt rinyáltam a harmadik részben, hiszen három hétig sokat ki lehet bírni, ám cseppet sem mindegy, hogy milyen körülmények között laknak a katonalányok két éven át. A lányom nem panaszkodott, de most már jobban megértem, hogy miért választotta a kiképzés után a lakáshoz közeli bázist, és aludt otthon minden éjszaka, ha csak tehette.

Cahal büszke arra, hogy sok fiatal számára ez a keret adja a jobb élethez a második esélyt. A katonaság alatt, lehetőség van az elmaradt érettségi vagy középiskolai tanulmányok pótlására, szociális munkásként dolgozó katonalányok hada segíti a sorkatonákat. Ehhez képest a vizuális és környezeti kultúra meglehetősen alacsony szinten volt ezen a bázison, és miután kicsit utána érdeklődtem, Crifin nem a legrosszabb hely ebből a szempontból…

Melegvíz mindig van, a személyes higiéniának ezzel a részével nincs is baj – olyan illatfelhőben úsznak az izraeli katonák, hogy ihaj! Éjszakai őrségbe a lányok kifestik magukat, rúzzsal az ajkukon, M16-ossal a vállukon és egy batárnyi katonai motyóval húznak el  este, mintha randira mennének…

Hét szobányi,  harminc-negyven  lányra két WC, három mosdó és három zuhanyzó jut, és talán még ez sem lenne baj, ha azokat a vizes helyiségeket valaha rendesen megépítették volna, és folyamatosan karban tartanák.

A környezet és a viselkedéskultúra nagyon szoros kapcsolatban van egymással. Tiszta környezetben az emberek sokkal kevésbé szemetelnek, mintha szutyok veszi körül őket. Cseppet sem mindegy, hogy ezek a fiatal lányok milyen környezetben töltik életük meghatározó két évét! A bázison takarítanak, mi is takarítottunk, a katonalányok munkáját is ellenőrzik, de ha az alapadottságok olyanok, amilyenek a mi körletünkben voltak, akkor a munkának alig van látszatja.

Az egyik klikktag elmesélte, hogy az amerikai hadseregben olyan tájékoztatók vannak, amelyek a társas együttlét legapróbb részleteire is kitérnek – hogy használd a wc-kefét, vagy hová tedd a tampont, stb. Ha a sereg magára vállalta, éspedig magára vállalta, hogy azokat a sorkatonákat is felemeli, akik családi hátterüknél fogva nem tanulhatták meg a társas együttélés XXI. században elfogadható normáit, akkor tegye meg ezt a környezettel kapcsolatban is. Ha ehhez önkéntesek munkája szükséges, akkor abban szívesen részt veszek, de nem tudom azt elfogadni, hogy a katonaélettel együtt jár az igénytelen környezet.  Az épületek a beton és a könnyűszerkezetes technológiák slampos keveréke, légkondi azonban mindenütt van.

Az önkéntesek ottléte szempontjából nagyon fontos lenne a WiFi, mert a bázison nem lehet semmit csinálni este, és a kapcsolattartásnak ez a formája már tényleg nem számít luxusnak. Amennyiben katonai szempontból ez nem megoldható, akkor meg kellene szervezni a közös mobilnetet, hiszen a katonák is használják a maguk okos-telefonjait, így alig hiszem, hogy az biztonsági kockázattal járna az IDF számára.

A Crifin 6280-as bázisának területén egyébként gyönyörű eukaliptusz fák vannak, különböző civil szervezetek szorgoskodásának eredményeként egyes helyeken figyelemre méltó kert-részletek, padok, és ami a legviccesebb, hogy fémlapokból készült kecskék bóklásznak az olajfák tövénél…

Régóta folyik a szó arról, hogy ezeket a központi fekvésű, Tel-Avivhoz közeli bázisokat kiürítik, hiszen hatalmas, értékes területet foglalnak el. Bizonyos értelemben ez az átmenetiség érződik a bázis épületállományán.

Crifin az időszámítás előtti században már ismert település volt, neve az ott létező nemesfém-kézművességre utal. 1917-ben a britek létesítettek itt először katonai bázist. Amikor 1948 május 16-án elhagyták , feladva a palesztin mandátumot, az arab légió azonnal bevonult.  A Giváti hadosztály katonái foglalták el, kétnapos harcban május 19-én.

A következő rész: Béit Oded

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése