AMIKOR KÉT KONKURRENS MEGPRÓBÁL EGYÜTTMŰKÖDNI...

"NAVRACSICS SZAVAI A ZSIDÓÜLDÖZÉS FELELŐSSÉGÉRŐL

NINCSENEK ÖSSZHANGBAN AZ ALAPTÖRVÉNNYEL"

 

Első alkalommal ült le közös interjúra Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) új elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) elnöke. Azt mondják: a hivatalos zsidó közösség az elmúlt húsz évben túl sokszor állt oda olyan ügyek mellé, amelyeknek nem volt valódi súlyuk, így az antiszemitizmus kérdése devalválódott.

LAMPÉ ÁGNES interjúja.

 

- Ültek már így együtt közös interjún?

Heisler András: Még nem fordult elő. Tudjuk, újdonság a zsidó közéletben, ha két konkurens pozícióban lévő szervezet megpróbál együttműködni. Tudjuk azt is, hogy nem könnyű, de mindenképp időszerű.

Köves Slomó: Bár ez az első közös interjúnk, azért a sajtótól függetlenül gyakran szoktunk találkozni, beszélgetni. Sok mindenben vannak véleménykülönbségek, de ez természetes is. Ugyanakkor bizonyos ügyekben – például az antiszemitizmus elleni fellépésben – nem lehet kérdés az együttműködés.

- Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Tom Lantos Intézet konferenciáján azt mondta: a magyar állam is felelős volt a holokausztért. Egy ilyen kijelentés segít összehozni önöket?

Heisler András: Ügyelnünk kell, ne hiszterizáljuk a közéletben az antiszemitizmust, mert azzal megszüntetjük a párbeszéd lehetőségét. Az antiszemitizmus elleni harc legfőbb terepe az oktatás. Erre kell a magyar társadalomnak koncentrálnia.

 

H. A.: Ott ültem a Parlamentben. Akár történelminek is nevezhetjük ezt a politikai deklarációt, amelyet másnap – nem mellesleg – Martonyi János külügyminiszter is megerősített. Tehát nem magánvélemény hangzott el, hanem a kormány álláspontja, amit értékelni kell. Felszólalásomban erre reagálva elmondtam: ha a politikusok ennek szellemében kezdenek dolgozni, az általuk létrehozott intézmények pedig működni, akkor a magyarországi zsidóságnak kevesebb félnivalója lesz.

- A közéletben tapasztalható egyre nagyobb számú szélsőséges megnyilvánulás nem ebbe az irányba mutat.

K. S.: Navracsics Tibor beszéde mindenképp mérföldkövet jelent, és egyben viszonyítási pont lehet. Ez ugyanis egy nagyon lassú, pozitív tanulási folyamat minden résztvevő, az egész nemzet számára. A holokauszt hetvenedik évfordulója arra is jó lehetőség lehetne, hogy ennek a katalizátora legyen azzal: segít a kérdést a politikai kontextustól megtisztítani, egyben a történet személyes oldalát megmutatni és felmutatni. Azt, hogy van alternatívája a „kollektív áldozat-bűnös” narratívának.

- Kovács M. Mária történész állítja: a kijelentés nincs összhangban az alaptörvénnyel. A preambulum szerint a kormány 1944 márciusa után semmiért nem felelős – holott a deportálások már 1941-ben elkezdődtek.

H. A.: A magyarországi zsidó közösségnél csak a történészek megosztottabbak. Ne kezdjük el mindenben a rosszat keresni. Egy pozitív nyilatkozatot próbáljunk meg pozitívan kezelni. Persze közösségünk szeretne a politikusoktól tetteket látni. Nemrég L. Simon László keményen kiállt közös társadalmi értékeink mellett. Ez jólesett, jó példa volt.

K. S.: A tisztánlátás nem elsősorban miattunk, hanem a társadalom egésze szempontjából fontos. Egy nemzet akkor tud egészséges identitást építeni, ha képes tanulni a múltból. Nem jó, ha mindig másra kenjük a hibáinkat. A „nem mi voltunk” hozzáállásnak amúgy is nagy hagyománya van Magyarországon. A holokauszttal kapcsolatos felelősséghárítás már a kommunista államhatalom idején elkezdődött. (168 Óra)