AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(20)

 

 A JÓ SZIV DICSÉRETE

 "Jochanán egyszer azt mondta  öt tanítványának: Rajta, menjetek, és nézzetek körül, melyik az az életút, melyhez az embernek érdemes ragaszkodnia.

 Ime a válaszok:

 Rabbi Eliézer: a jó szem [vagyis a szívélyesség,esetleg jóhiszemüség].

Rabbi Jósuá: A hűséges társ.

Rabbi Joszi: A jó szomszéd.

Rabbi Simon: Az előrelátás.

Rabbi Elázár: A jó szív.

 

Mondá nekik erre rabbi Jochanán: többre becsülöm Elázár szavait, mint a tiéteket, mivel az ő válaszában a tiétek is bennfoglaltatnak."

 (Atyák, 2,10)

 

 A kérdés jellemző a Mesterre, aki tanítványai jellemét ily módon is meg akarja ismerni és erősíteni. A válaszok pedig az idézett bölcsek gondolatvilágát tükrözik.

 

A "jó szem" alatt - a Misna hivatásos magyarázói - az irigység kiküszöbölését értik, mert aki nem irigyli felebarátja jó sorsát, sőt mindenkinek jót kíván, az eleve jó ember kell hogy legyen. lrigylésre méltó tulajdonság.

 

"Jó szemmel nézni" valamit annyit jelent, hogy megelégedettnek lenni azzal, amije van az embernek, és örülni annak, ha másnak esetleg jobb, vagy többje van. (Háméiri).

 A "hűséges társ" vagy a jó barát fogalma nem szorul magyarázatra, de sokan kiemelik azt az értelmét, hogy az embernek kell hogy legyen olyan hűséges barátja, akivel kölcsönösen megoszthatja gondját-baját, s az ilyen képes kivívni az emberek szeretetét (Rábénu Jóna).

 

A "jó szomszéd" is hasonlóképpen értendő, miszerint előnyös magatartás, ha valaki maga is az, s törekedni kell arra, hogy legalább egy olyan jó szomszédra tegyen szert az ember, akivel bizalmas viszonyt alakíthat ki.

 

Az "előrelátás" ugyancsak kiváló tulajdonság, mert ha az ember rendelkezik ezzel a képességgel, sok kellemetlenségtől megmenekü1het. A Misna a továbbiakban (4,1)majd felteszi a kérdést: "Ki a bölcs?" S mindjárt válaszol is rá: "Aki előrelátó."

 

 A "jó szív" azonban mindennek a kulcsa. Nem véletlenül mondja Jochanán, hogy a legtöbbre Elázár válaszát értékeli, hiszen ez mindegyik - a többiek által mondott - jó tulajdonságot magában foglalja. Aki jószívű, az nem lehet sem irigy, sem rossz barát, sem rossz szomszéd, s ugyanakkor előrelátó is, hiszen a jó szív egyben okos is. "Akinek a szíve nyugodt és derűs, az lelki nyugalmat élvezve könnyen lehet előrelátó is" - adta meg sajátos magyarázatát a Tiferet Jiszráél cimű magyarázó szöveg szerzője.

 

  A későbbiekben még ezt kérdezte [Jochanán] említett tanítványaitól:

 

"Rajta, nézzetek utána, melyik az az életút, amitől az embemek el kell határolnia magát? (uo)

 

 Rabbi Eliézer: a rossz szem (rosszhiszeműség).

 

 Rabbi Jósua: a hűtlen [rossz] társ.

 

 Rabbi Joszi: a rossz szomszéd.

 

 Rabbi Simon: aki kölcsönt vesz fel, és nem fizeti vissza [akár embertől, akár Istentől kölcsönöz].

 

 Rabbi Elázár: a rossz szív.

 

Mondá nekik Rabban Jochanán: Többre értékelem Elázár szavait a tietekénél, mert az övében a tietek is benne foglaltatik." (Uo.)

 

  Vajon mi szükség volt arra, hogy Jochanán fordított értelemben is feltegye a kérdéseket?

 

 Többen, sokféle magyarázatot adnak erre a kérdésre.

 

Rabbénu Jona azt írja, hogy a jónak nem mindig a rossz az ellentéte.

 

Attól, hogy valaki nem jóhiszemű, nem mond le önként javairól, nem hűséges társ, inkább egy kissé önző, vagy nem előrelátó; attól még nem feltétlenül rossz. A jó és a rossz két véglete között széles skálája van az emberi magatartásnak, tehát Jochanán egyértelmű választ akart kapni tanítványaitól, hogy mi az a rossz, amitől feltétlenül tartózkodni kell.

 

   Egy másik kommentátor - Joszéf Jáávetz - véleménye: "A tökéletes ember az, aki elveti a rosszat és a jót választja", miként a Zsoltáros király írja: "Távolodj el a rossztól, és tedd a jót" (34,15). Ha netán valaki nem tudja, mi a rossz, előfordulhat, hogy - ne adj Isten - rosszat tesz anélkül, hogy tudná, mit cselekedett. Ezért kell tehát néven nevezni a rosszat, hogy tudatában legyen az ember, mi az, amitől őrizkednie kell.

 

  Érdekes megfigyelni a tanítványok válaszainak következetességét. Ez arra utal, hogy azok nem fogadták el automatikusan Mesterük véleményét a "jó szív" prioritásáról, hanem mindegyikük fenntartotta saját álláspontját. Ez bö1cseink demokratizmusát és a vélemények pluralizmusát bizonyítja, mert bár a többség által elfogadott halacha gyakorlati szempontból mindenkit kötelez - elméleti, elvi kérdésekben mindenkinek szabad  a saját véleményét fenntartani.

 

                               ****

"Rajta, menjetek [ki az életbe] és nézzetek körül" - szálljatok le az elefántcsonttoronyból, amiben éltek, s nézzetek körül, mi az az út, ami mindenki számára járható, nemcsak az olyan magas szellemiségűeknek, mint ti vagytok (Midrás Smuél).

 

"A jó szem" - Az ember csak azt nézze és lássa meg, ami jó, amit jó szemmel lehet nézni.A kocki rebbe, Mózes könyörgését: "Hadd menjek át, hogy lássam azt a jó országot!" (5 Mózes, 3,25) akként értelmezte, hogy: láthassam a jót Erec Jiszráélban.

 

A Tánjá szerzőjét - halála előtt - orvosa megkérdezte: látja-e a mennyezetet? Rabbi Sneur Zálmán pedig így válaszolt: a mennyezetet magát nem látom, de az isteni erőt, amely képezi és élteti, azt igen...

 

 Mi a jó szem (Jóhiszeműség)? Akinek minden vágya az, hogy a világon mindenkinek jó legyen - adta meg válaszát rabbi Ábrahám Azouláj.

 

I921-ben a guri rebbét, Ávrahám Mordechájt sógora, a bendini rebbe, le akarta beszélni Erec Jiszráél-i utazásáról, mondván: "Hiszen ott vannak azok a vallástalan halucok, akik annyi helytelen dolgot művelnek, és amikor a rebbe visszatér Lengyelországba, kénytelen lesz mindezt elmesélni, s ezzel rossz hírét kelti az Országnak, ahogy azt a Mózes által előre küldött kémek is tették. Mire jó ez? Minek ez a rebbének?" - "Semmi vész - replikázott a rebbe -, majd a "jó szememet" nyitom ki, hogy csak a jót lássam, és a "jó fülemmel" hallgatok, hogy csak a jót halljam meg..."

 

 "A jó szív" - az a jó akarat, ami a jó szándékú ember sajátja, akinek ha rosszat tesznek is, akkor is megértéssel és szelíden reagál a másik ember támadására. (Rábbénu Jona).

 

 "Jó szív" alatt jó kedélyt is lehet érteni, olyan embert, aki mindig vidám, történjék bármi is. A ,,rossz szív" pedig borús hangulatú, szomorú embert jellemez (Reb Jichák Mitoledó).