2013. november 21., csütörtök

"---Akkor jön a kis Feldmajer..."

" A Mazsihisz és a Magyar Iszlám Közösség

 együtt alázták meg az ország legnyomorultabbjait",

- állitja a !444! Nem biztos hogy igaza van

Kedden került ki az Indexre egy videó, amin a Mazsihisz és a Magyar Iszlám Közösség Csenyétén adományozás címén ruhákat szór a cigányok közé. A falu szegényei egymást ütve, rúgva küzdenek a rongyokért.

Tényleg csak az hiányzott az ország talán legszomorúbb sorsú embereinek, hogy nyilvánosság előtt megalázzák őket. Olyanokat, akik szinte elképzelhetetlen, indiai típusú nyomorban élnek. Akiknek az élete totálisan és menthetetlenül kilátástalan. És akkor jön a kis Feldmájer a Mazsihisztől, és még a korábbinál is magasabb szintre emeli a magyar neológ zsidóság ázsiójának közpénzből való rombolását, és bedob egy halom göncöt a szegények közé, majd mosolyogva figyeli, ahogy a félpár elkopott cipőért úgy ölik egymást, mint malacok a moslékért.

 

A sajtó előtt tartott adományozás eredeti célja minden bizonnyal az lehetett, hogy reprezentálja a zsidók és muszlimok barátságát, lerombolja az előítéleteket és a sztereotípiákat. A magyarországi muszlimokkal szemben eddig nem volt előítéletes a társadalom, de aki meghallgatja a Magyar Iszlám közösségi vezető elképesztő konklúzióját az eseményről, abban vaskos ellenérzések alakulhatnak ki. Bolek Zoltán elítéli a nők viselkedését, legközelebb csak férfiakkal áll szóba.

“Számomra az volt a megdöbbentő, hogy a nők verekedtek, veszekedtek rajta. Van még egy nagy busznyi ruhaadomány összekészítve, és hogy ha azt elhozzuk, akkor csak férfiak….”

Na ennél a pontnál már arra gondoltam, hogy ezek nem is annyira gonosz emberek, mint amennyire idióták.

Lehet egyébként ennél is cinikusabb showt csinálni elesettek megalázásból. Csak érteni kell hozzá. Fabricus Gábor, reklámszakember ért hozzá.

 

Tavaly karácsonykor szervezett a reklámszakmának rondapulcsis bulit, ahol a vendégek nagyon nevetségesnek szánt pulóverben vonultak fel. Fabricius egyenként elemezte az ocsmány ruhadarabokat, mindenki szakadt a röhögéstől, majd az egészet átadták a hajléktalanoknak, akiknek ezek után ki kellett állni, és alázatosan meg kellett köszönni a sok használhatatlan cuccot. A levetett, kinőtt, tönkrement ruha bezsákolása, és szegényeknek adása nem adományozás, hanem lomtalanítás. A jótékonyság az, amikor valami olyanról mond le az ember, ami számára is érték. Ennél már azok az alapítványok is jobbak, akik ellopják a pénzt, mert ők csak átverik, de legalább nem gyalázzák meg az elesetteket.

                                                      ***

   Nem biztos hogy a cikk irójának igaza van-Ahogy a legtöbb kommentelő is állitja, a birálók eddig nem csináltak semmi hasonlót. Csak kritizáltak. Azt pedig könnyü. A szerk.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése