DÁNIEL - TIZEDIK FEJEZET

 

GYÁSZ – ÉS LÁTOMÁS

 

 

"Cyrus (Kóres)perzsa király uralkodásának harmadik évében, Dánielnek, aki Béltsácárnak is neveztetett (Babilóniában, még Nebuchadnecár által), kinyilatkoztatásban volt része (az előző fejezetben) ami szinigaz volt és nagy hadsereget látott (vagy értesült hogy nagy háboru lesz)és ő erősen figyelt és megértette a látomást.

 

"Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három héten keresztül. Izletes kenyeret nem fogyasztottam, hús és bor nem került a számba, nem is  kentem magam olajjal, amig letelt a három hét.

 

"És az első hónap 24.én, én a nagy folyam Chidekel (Tigris) partján voltam. Föltekintettem és láttam egy gyolcsruhába öltözött férfit, szinarany ővvel a derekán, Teste mint a drágakő, arca fénylett mint a villám, szemei mint az égő fáklyák. Karjai és lábai csillogtak mint a fényes réz és a hangja (vagy: beszéde) mint a tömeg zúgása.

 

"Egyedűl én, Dániel láttam ezt a látomást, de a velem lévő emberek nem látták, mivel nagy rémület fogta el őket, elmenekültek és elrejtőztek." (10, Dániel, 1 – 7).

 

  Bizonyos szempont(ok)ból hasonlit ez a fejezet is a két előzőhöz. Itt is, ott is, homályos látomás, itt és és ott is angyal küldetik Dánielhez, aki segitségére van annak megértésében amit látott és hallott. A kérdés azonos: Meddig tart még? Mikor jön a megváltás? Vajon Jeremiás igéretes jövendölése a hetven évről aktuális még?

A fejezet alapos tanulmányozása megvilágitja , hogy Dániel nem kap választ kérdéseire és az angyal mondanivalója – ha lehet – még csak tovább bonyolitja a dolgokat.

 

A fejezet elején Dániel közli hogy ő – gyászol. Nem étkezik rendesen – bár nem böjtől a szó zsidó értelmében – hanem esténkét eszik az egésznapi böjt után (mint ma az arabok Ramadan hónapjában) és akkor sem fogyaszt húst, sem tiszta kenyeret és nem iszik bort.

 

    Miért gyászol? Erre több válasz is lehetséges, együtt és külön-külön Dáát Mikrá csokorba kötötte őket: lehet hogy azért mert leállitották a  (második) Szentély épitését, ami akkor már elkezdődött és/vagy Kóres (Cyrus) leállitotta az általa engedélyezett alliját is. Dániel itt már nagyon öreg, egyes számitások szerint már 90 éves, ifjuként vitték Babilóniába mint tuszt és számitásai szerint már letelt a jeremiási hetven év. Előző látomásaiban megpróbálta kisillabizálni a megváltás idejét, de nem sokat értettünk belőle. Lehet hogy ebből kifolyólagos rossz hangulata is a gyász kiváltói között volt.

 

   Mivel a gyász három hétig tartott (Rási szerint három évig!!) és az első hónap (Niszán)  24. ért véget – azt kell mondanunk hogy Dániel Peszáchkor is "böjtölt" és "nem ivott bort a Széder estén" (Ibn Ezra). Ez lehetséges a halacha szerint (Száádjá) erre találunk (később?) egy midrási példát, amikor Mordecháj, Eszter utasitására, háromnapos teljes böjtöt rendelt amibe Peszach első napja is beleesett. Ott azonban vészhelyzet volt, mert Hámán genocide tervét kellett meghiusitani (lásd Az Ősi Forrás(4), Zsidó Ünnepek, Purim).

 

                                                         ***

    Dániel gyászát a hagyományos kommentátorok összevetik Ezra és Nechemia gyászával, aki "sirt, gyászolt és böjtölt"  mert Jeruzsálem falait romokban találta(Nech.1, 4), valamint Ezráéval, aki azon elkeseredésében hogy sok zsidő vegyesházasságban él, imádkozott, bűnvallomást tett, "sirt és leborult (szószerint: fetrengett) az Örökkévaló háza előtt" (Ezra, 10, 1). Dániel nem sir, csak gyászol és részlegesen böjtöl, valószinüleg hajlott korára való tekintettel.

 

       Hol történt mindez? Dániel pontos helyrajzot ad itt: a  Tigris, a nagy folyam partján. Hogy került oda, amikor legutóbb még a perzsa Élámban, Susán várában láttuk, mig a Tigris Babilóniában van?

  A logikus válasz persze az, hogy a látomás szárnyain került oda, ahogy Ezékiélt, aki Babilóniában, a Kvár folyó partján volt, látomásában Jeruzsálemben "találta magát". Hogy hol  volt ekkor az idős és önsanyargató Dániel fizikai ,mivoltában? Lehet hogy Susánban, ahol legutóbb találkoztunk vele és lehet hogy a Midrásnak van igaza, aki azt mondja, hogy még az allija leállitása előtt élt a királyi engedéllyel, lemondott és Erecbe távozott.

 

  Száádjá itt nem érti, hogy lehet az, hogy a Tóra az Eufráteszt nevezi nagy folyamnak, két helyen is (1. Mózes, 15, 18 és 5.Mózes 1, 7)itt meg a Tigris a "nagy"? Válasza: az ereci folyókhoz hasonlitva, az Eufrátesz is nagy, de igazán nagy – és nagyobb az Eufrátesznál – a Tigris.

Ibn Ezra utal arra hogy ha az Örökkévaló beszél is egy prófétával külföldön – ami nem gyakori – akkor ez egy folyam mellett történik, ami egy tiszta hely - - - és itt emliti a Kvát, Uvál és Tigris folyókat ( Mechilta, 1).

     

    Mit látott Dániel? Amikor felemelte tekintetét – látott egy "embert" gyolcsruhában, teste mint a drágakő, arca  mint a villám, szemei mint az égő fáklyák. Karjai és lábai  mint a fényes réz és a hangja  mint a tömeg zúgása.

Ahhoz képest, hogy ez látomás, ami egyfajta álom – a leirás pontos és részletes. Mivel a fehér gyolcsruha a főpap egyik (fő) öltözete Jom Kippurkor – ebben megy be a Szentek Szentjébe – D.M. felveti a lehetőséget hogy az "ember", akit Dániel itt látott,  azonos a már előbb emlitett Gábriel angyal, "aki szolgálatot teljesit a "fenti" Szentélyben".

 

     Dániel, látomásában – nincs egyedül. Azonban, az emberek akik vele vannak – nem látnak és nem hallanak semmit,  megrettennek,elmenekülnek és elrejtőznek. Kik ezek az emberek? Egy idős és köztiszteletben álló férfi, közéleti személyiség mint Dániel – álmában sincs egyedül. A Psát azt mondatja velünk, hogy ez szokott kisérete, esetleg testőrei. Bölcseink szerint ez a három próféta, Chágáj, Zechárjá és Máláchi, akik ugyan hivatásos próféták voltak, de nem látták amit Dániel látott. Száádjá szerint a három Dániel régi baj és tusztársa, Chánánjá, Misáél és Ázárja (akik ugyan a midrások* szerint már rég meghaltak/és/vagy allijáztak – de Dániel látomásában oda képzelheti őket maga mellé). Dáát Mikrá szerint a kiséret Dániel tanitványaiból állt.

 

     A kiséret "megrettenése" és elmenekülése tudatalatti volt – mondja D.M. kommentátora, Jehude Kiel – mivel, bár nem láttak semmit, de megérezték hogy valami nagy és rendhagyó dolog  történik itt. Dániel úgy érzi – álmodja – hogy egyedül maradt  és ezt ki is mondja, fájdalmasan.

 

   "Én pedig egyedül maradva láttam a nagy látomást, de engem is elhagyott az erőm, arcom eltorzult és nem voltam képes összeszedni magam. Hallottam (az ember) hangos beszédét és ezt hallván, ájultan estem össze, arccal a földre (estem). Ekkor megérintett egy kéz és fölsegitett, térdeimmre és tenyereimre.

      "Majd azt mondta nekem (a "férfi"): Dániel, te kedves ember! Értsd meg amit most mondok neked és állj fel, mert neked hoztam üzenetet. És ahogy ezt mondta nekem, reszketve de felálltam.

 

    "Ennekutána azt mondta nekem: Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére és győtőrted maga Isten szine előtt (az imával és a böjttel) – meghallotta szavadat az Örökkévaló és én emiatt jöttem. A perzsa birodalom) angyala, (égi feje ugyan utamat állta huszonegy napon át, de Michaél, az egyik legfőbb angyal, segitségemre sietett, amig én kénytelen voltam ott maradni a perzsáknál - - -

 

   "Most pedig jöttem hozzád és elmondom neked, mi fog történni népeddel az idők végén, mert még sokára szól ez a látomás..." (10, Dániel,  8 – 14).

 

Csak annyit értünk mindebből, hogy ez egy félelmetes látomás , ami elől nemcsak Dániel társai/barátai/tanitványai menekülnek el, de ő maga is ájuldozik a félelemtől.

 

Mi történik itt?

Már mondottuk fentebb hogy a küldött – Gábriel – aki néhány érthetetlen szóban elmondja Dánielnek, mi történik az égben, ahol minden népnek van egy-egy szószólója ("angyala"), aki az érdekeit képviseli.

 

De talán kezdjük az elején. Dániel elmondja, hogy amikor – látomásában – társai elhagyták – ő "egyedül maradt", ami egy nagyon kellemetlen érzés és eszünkbe juttatja Élijáhu (Illés) próféta szavait, akit Ácháv király pogány felesége halálra üldözött és menekülése közben kifakadt, mondván hogy egyedül maradt (életben?) az összes próféták közül (lásd, 1.Kir. 19, 10 és 14). A kifejezéssel később jesájánál is találkozunk, aki  a szerencsétlen Viont megjelenitő asszony szájába adja, hogy "hiszen én egyedül maradtam" a galutban (49.Jes.21).

 

   Amikor az angyal felsegiti és ájulásából feléleszti, Dániel remegve hallgatja a küldött szavait. Az nyugtatgatja őt, ismét "kedvelt" embernek nevezi , ami talán kiválasztottságára utal: rajta keresztül, általa, akarja az Örökkévaló a zsidó néppel tudatni mi vár még rá, illetve meddig még, mikor lesz vége a galutnak?

 

                                                           ***

    Az "égi sereg", vagy "udvartartás" (héberül Pámáljá sel máálá), vagyis a néven nevezett angyalok, akikkel az Örökkévaló, úgymond "tanácskozik" – midrási eredetü, de a zsidó biblia-értelmezésben lépten nyomon találkozunk a gondolattal. A Bibliában jelennek meg angyalok, isteni küldetésben, rendszerint névtelenül, csak itt Dániel könyvében, van Gábriel és Michaél nevükön nevezve.

 

      Dáát Mikrá itt idézi a Midrás Dániel* szerzőjét, aki azt irja: "Innen tudjuk, hogy minden népnek és országnak van az égben egy küldötte ("vezére" =védőangyala), akinek az a feladata, hogy azt a népet védje és segitse, ahogy ez irva vagyon (Jesája, 24, 21) "Azon a napon megemlékezik az Örökkévaló  a magos ég seregéről (vagyis megbünteti őket) és a föld királyairól,lent..." Ehhez a Mechilta azt teszi hozzá, hogy "az idők végén az Örökkévaló addig nem bünteti a népeket, amig előbb nem vonta felelőségre védőangyalaikat..." és itt jön a fenti, jesájai idézetm ami a dolog alapja és forrása. (Mechilta, Bösálách, Sirátá, 2). Azon már nem is kell csodálkozni, hogy a kabbalisztikus Zóhár* is ezen a véleményen van: "...minden egyes népnek van egy védőangyala fönt" (Zóhár, 2, 15,b).

     "Emiatt jöttem" – mondja Gábriel a remegő Dánielnek – vagyis küldetésem úgy szól, hogy teljesitsem kérésedet, ami a dolgok megértését illeti. A Talmud*bölcsek itt azt mondják, hogy Dániel érdemében kerülhetett vissza Gábriel az ott megillető helyre "a függöny mögött", miután előbb eltávolittatott onnan (Joma, 77 a). Ez lehet kapcsolatban azzal a "véletlennek tünő jelenséggel hogy Dániel imája és böjtje 21 napig tartott – pontosan annyi ideig, amig  Gábriel Perzsia védőangyalával viaskodott...

        Valamivel érthetőbben fogalmaz a Száádjának tulajdonitott kommentár szerzője: "minden nemzet a világon, az isteni bölcsesség elrendelése szerint, kellett hogy a világ ura (vagyis az Örökkévaló) rendelkezésére állitson egy angyalt, amely érdekeit képviseli és segitségére van, a kezdettől végéig..."

 

   Ezek a védőangyalok rendszeresen megjelennek a midrásokban, úgy hogy nem ismeretlenek a zsidó hagyományok ismerői és művelői előtt. Amikor az Örökkévaló kettészakitotta a Nádas (Vörös) tengert, hogy az Egyiptomból szabaduló zsidók megmenekülhessenek üldözőik elől, mig az egyiptomi hadsereg nehéz lovassága a vizbe fúlt – a Midrás megszólaltatja Egyiptom védőangyalát (Száró sel micrájim) aki tiltakozik: Miért ez a "kettős könyvelés"? Miért az igazságtalanság? Hiszen ezek is, azok is bálványimádók voltak? (Midrás Smot rábbá, 21, 7).

  Itt  van azonban először hogy a bibliai szövegben halljuk az égi vita visszhangját: Perzsia védőangyala a zsidók ellen (akárcsak most, 2010 elején...) és Gábriel jön és beszámol erről Dánielnek, látomásában...

 

Miről folyt a vita? D.M. idéz egyes középkori exegétáktól (Abarbanel, R' Jesája D'itráni), akik azt mondják, hogy a perzsák védőangyala azt akarta hogy  a zsidók megváltása késlekedjen és (ezáltal) a perzsa birodalom fennmaradjon. Ez ellen küzdött Gábriel és vette igénybe Michaél "főangyal" segitségét,     

   Mit akart Dániel megérteni? Dániel már nem csak sejtette, de tudta, hogy a kérdés már nem az, mikor lesz a babilóniai  száműzetésnek vége, illetve metől meddig tart a jeremiási hetven év, és vajon ez nettó vagy bruttó számittatik. Ő az által mondott számokat, jeleket és kódokat akarja megérteni, vagyis átvinni a  látomásból az alapvető számtani müveletek világába. Mit jelent az "időszak és időszak fele"? És a többi szám, amiket itt-ott hallott és hallatott? Lehet hogy illogikusnak tünik, de ő sem tudja.

 

    Ha itt most ujra elolvassuk az utóbbi néhány verset – úgy tünik már jobban értjük az összefüggést: Gábriel jön isteni küldetésben Dánielhez, hogy elmagyarázza neki amit nem ért – miután 21 napon keresztúl feltartotta őt a perzsa védőangyal obstrukciója: az égi vita célja izrael megváltásának késleltetése volt. Ha nem Michael, aki segitségére volt – Gábriel, aki ezek szerint Izrael védőangyala – még most sem lenne jelen Dániel látomásában.

 

        "Miközben igy beszélt hozzám (Gábriel), lehajtottam a fejemet és némán hallgattam. És ime egy emberhez hasonló lény megérintette az ajkamat és én megszólaltam és beszélni kezdtem az előttem állóhoz: "Uram! A látomásban olyan nagy fájdalom fogott el hogy nem  tudtam összeszedni magam. Hát hogyan is lenne képes uram szolgája, urammal beszélni, amikor nincs erőm és lélekzetem eláll!                                                                          

 

  "Ekkor ismét megérintett engen az az emberhez hasonlitó lény, bátoritott (erősitett): És ezt mondta: Ne félj, te kedves ember, béke veled, légy erős, erős! És ahogy beszélt velem, erőt vettem magamon és azt mondtam neki: beszélj uram, mert megerősitettél engem!

   

 Erre azt mondta  nekem:tudod-e miért jöttem hozzád? Én most visszatérek mert küzdenem kell Perzsia védőangyalával és alig hogy végzek (vele) jön Jáván (a görögök) királya. De azért elmondom neked,mi van megirva az igazság könyvében és senki nem segit engem (küzdelmemben), kivéve Michaelt, a ti védőangyalotokat". (10, Dániel, 15 – 21).                                                                       Itt derül ki amit eddig nem tudtunk: az égi hierarchiában Michaél Izrael védőangyala a felső szinten. Mivel a népek vannak többségben és mindegyiküknek van egy-egy angyala – ilymódon Izrael itt is kisebbségben van és csak akkor van esélye a fennmaradásra, ha maradéktalanul teljesiti az Örökkévalóval kötött, Tórában rögzitett,  szerződés minden feltételét Ez persze nagyon nehéz és innen eredezik, Izrael kibirhatatlanul nehéz helyzete a világban.

 

Dániel problémája hogy szeretné tudni mikor lesz a végleges megváltás és ezt közölni akarja velünk. Azonban ő sem tudja, a sötétben tapogatózik és homályos utalásait a mai napig találgatják. Miért? Azért mert tudvalevő hogy a megváltás "időben jön" (ha nem érdemesek a siettetésre). A kérdés csak az, mikor van "itt az ideje"?

                              ***

Aránylag rövid fejezetünk, Dáát Mikrá összefoglalója szerint, nagyban hasonlit az őt megelőző két fejezethez (8 és 9). Itt is és ott is angyal jön küldetésben Dánielhez ,hogy "értésére adja", amit tudni akart, vagyis a megváltás időpontját (vagy időpontjait) és mechanizmusát.                      

Ez semmi szin alatt nem jelenti azt, hogy az idős Dániel ennyire nehézfejü lett volna, inkább azt, hogy az angyal – látomásban tett – eligazitásai teljesen érthetetlenek voltak – valószinüleg szándékosan. Bölcseink már kimondták, hogy a megváltás egyike azon dolgoknak, "amelyek meglepetésszerüen jönnek" (Szánhedrin, 97a), miszerint azt nem lehet   ember által siettetni. Ez az Örökkévaló privilégiuma – és a mi reménységünk – abban az esetben ha "érdemesek vagyunk rá".

 

     Mig a két előző fejezetben az angyal meg van nevezve – Gábriel – addig itt névtelen, de van rőla egy részletes "személyleirás", amelyben vannak nyelvi hasonlatosságok ahhoz amit Ezékiél látott első látomásában ("Merkává"), vagyis az "égi szekér" viziójában.

 

Dániel gyászának (vagy bánatának), a fejezet elején, nincsenek személyes okai. Hanem? Összefoglalójában D.M. az aktuális politikai fejleményekre vezeti vissza hősünk bánatát és Rásit idézi: Kóres (Cyrus) uralkkodásának harmadik évében leállitották az új Szentély már megkezdett épitését és leállitották az amúgyis lassan szivárgó alliját. Ennek okait taglalni – nem tartozik könyvünk keretébe (lásd Naftali Kraus Ősi Forrás(12):Ezra és Nechemja – az őscionizmus története, Budapest, 2003), elégedjünk meg tehát avval, hogy ez "Jehuda és Benjámin ellenségeinek áskálódására történt" (Rási). Abarbanel szerint látta a három királyságot (talán, Perzsia, Görögország és Róma) amelyek hosszu ideig fognak uralkodni Izraelen és ez kihatással lesz a galut hosszára

 

  Ez itt az egyetlen hely könyvünkben ahol Dániel zsidók társaságában van (kivéve azt ahol mint túsz emlitik, együtt három társával). Nevek nincsenek emlitve, de már idéztük a Talmud-bölcseket, akik  szerint ez a három utolsó prófáta volt, Chágáj, Zechárjá és Máláchi. Dáát mikrá feltételezi hogy ezek tanitványai voltak, akiknek idővel átadta a "lepecsételt igazságot", akárcsak Jesája próféta, aki parancsba kapta hogy "                                      "és adja át jesivája tanitványainak (lásd).

 

    Emlitett társai elmenekülnek , bár nem látnak semmit, de tudat alatt érzik, hogy ez nem nekik szól. ebből a Talmud azt a következtetést vonja le, hogy Dániel nagyobb volt (rangban, értelemben) mint próféta társai, bár ő nem volt próféta (Szánhedrin, 93,b).

 

     Itt fedi fel a Biblia az "égi háborut", amely az angyalok között zajlik és amelyben – hogy ne? – Izrael tölti be a labda szerepét. Itt tudjuk meg hogy minden népnek van "fent" egy védőangyala és a miénk – Izraelé – Michaél. Itt jelenik meg először Jáván (Görögország), mint a következő, elnyomó nagyhatalom, aki alatt a kommentátorok egyöntetüen Antijochosz Epifánesre mutatnak

 

      Dániel mindezt hallja, de még mindig nem tudja mikor lesz vége, mikor jön az igazi, a végső megváltás. Talán a következő fejezetben?

 

                         -----------(folyt-köv-)-----------------------------------------