AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(58) 

                                                    A BÖLCS AKIT SZEMBE KÖPTEK

    Meir rabbi szokta mondani: "Keveset üzletelj, és többet foglalkozz a Tórával. Légy szerény és alázatos mindenkivel szemben. Ha a Tóra tanulmányozásában akadályoztatni hagyod magad, biztos lehetsz, hogy sok akadály gördül eléd. Viszont ha fáradozol a Tóra elsajátításában, van Neki miből jutalmaznia téged". (Atyák,4, 10).

 

  Meir rabbi, eredeti nevén Nehoráj, a kései jávnei tanaita nemzedék tagja, ugyancsak Akiba tanítványa, kitől első rabbi oklevelét is kapta, de mivel túl fiatalnak tartotta magát - a gyakorlatban nem használta. Egyébként sokat tanult az eretnekké vált Elisától is, s erre vonatkoztatták a Bölcsek azt a mondást, miszerint: ,,Meir gránátalmát talált, a belsejét megette, a héját kiköpte".

 

Kora legnagyobb és legeredetibb Talmud-bölcse volt, akit markáns mivolta, éles esze, vitakészsége gyakran sodorták konfliktusba társaival.

Apósa, Chanina ben Tradion, a Tíz Mártír egyike volt. Felesége, Brurja, Chanina lánya, maga is híres Talmud-tudós hírében állt, kinek véleményére a bölcsek is sokat adtak.

 

   Meirről az a legenda járta, hogy csodatevő képességekkel is rendelkezik. Ennek valószínű alapja az volt, hogy miután a rómaiak apósát kivégezték, legkisebb lányát, Meir sógornőjét egy tábori bordélyházba vitték, Meir - csodával határos módon - kiszabadította onnan. (Más történészek szerint a csodatevő egy másik Meir volt. Lásd N. Kraus: Az Ősi Forrás(3): A Talmud bölcsei, 1993).

 

 Szerénységéről, mely mélységes alázattal párosult, ugyancsak legendákat mesélnek. Történt, hogy a Tanházban - Meir füle hallatára - egy nő arról panaszkodott, hogy az egyik tanítvány közösült vele, miáltal - de facto - feleségül vette. Meir, hogy a megtévedt tanítvány ne szégyenüljön meg, maga írt a nő részére válólevelet (holott az ügyhöz semmi köze nem volt). Ennek hatására az összes tanítvány - köztük a tettes is - adott gettet a nőnek.(Szánhedrin, 11)

 

  Egy másik eset Hámát városában történt, ahol Meir péntek esténként drósét (beszédet) szokott tartani, melyet egy asszony minden alkalommal meg szokott hallgatni. Egyszer a beszéd későig el húzódott, s ez az aszszony már akkor ért haza, mikorra a gyertyák kialudtak. A férj dühében közölte feleségével, addig látni sem akarja, míg el nem megy, és szembe nem köpi a bőbeszédű prédikátort.

Meir - megtudván, mi történt egyik hallgatójával - úgy tett, mintha megfájdult volna a szeme. Kérte, hozzanak neki valakit, aki ráolvasással tud gyógyítani. Szomszédasszonya tanácsára a szerencsétlen nő elment a rabbihoz, de amikor elébe került, őszintén bevallotta, fogalma sincs, hogyan kell "ráolvasni". Erre Meir arra szólította fel, hogy ne törődjön semmivel, köpjön hétszer a szemébe, majd attól ő meggyógyul. Az asszony meg is tette, majd - mikor elbocsájtotta - Meir azt mondta neki: mondd meg  drágalátos férjednek, hogy te azt mondtad, köpjem szembe a prédikátort, én pedig hétszer is megtettem...

 

   Tanítványai persze szerették volna megtudni, mire volt mindez jó, és miért hagyta magát, de a Tórát is így megszégyeníteni.

-        Meir becsülete nem lehet nagyobb és szentebb, mint az Örökkévalóé - magyarázta nekik Meir. Az Örökkévaló szent nevét belekeverik a Szótával (házasságtöréssei vádolt nő) itatott vízbe, hogy békét hozzanak férj és feleség között, akkor Meir ne tegyen meg mindent ugyanezért? (Szótá, 81).

 Egyszer útközben - szándéka ellenére - ott maradt valahol három napig, hogy két veszekedő zsidót kibékítsen. (Gittin, 52)

 

                                     ****

 

 

A fentiek alapján érthető, miért mondja Meir: "légy szerény és alázatos mindenkivel szemben". Ő nem használta ki nagy tudását arra, hogy abból éljen. Tóra-másolóként kereste meg kenyerét, s igen szerényen élt. A Talmud is megemlítí, hogy kevés keresetének is egyharmadát szegény sorsú tanítványok segélyezésére fordította, s csak a másik kétharmadot fordította a maga és családja élelmezésére és ruházkodására.

 

    A Talmud szerint Meir betért szülők gyermeke volt.