"ISMERED A KÉMET" – ILLETVE A BEIGÉRT 2 POFON EGYIKÉT?

KIGOLYÓZZÁK AZ EP-BŐL A JOBBIK 

OROSZORSZÁGNAK KÉMKEDŐ KOVÁCSÁT

Csak a név azonos: a kisgazda Kovács Béla volt az akit a szovjetek 1947-ben

 elraboltak, mert nem parirozott a kommunistáknak, mig ma a

 Jobbikos Kovács Béla Vona kémje Moszkvában

Népszava

Szakmai baklövést követhetett el a magyar titkosszolgálat azzal, hogy - akár tőlük, akár az ügyészségtől - kiszivárgott a kormánypárti sajtónak, hogy a Jobbik egyik EP-képviselőjét kémkedéssel gyanúsítják. A fideszes törvényhozók sem álltak a helyzet magaslatán, hiszen csak tavaly ősszel került az új Btk.-ba a Kovács Béla ellen alkalmazott büntetőjogi tényállás.

Most már érthető, miért is volt olyan lelkes Paks bővítése ügyében Vona  és a Jobbik - mondta Kovács Béla kémügyével kapcsolatban tegnap Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti (EP) képviselőjelöltje szerint "a Jobbik Oroszországért Mozgalomnak" nincs helye az EP-ben. "Egy ilyen pártnak el kell azon gondolkodnia, mit keres az EP-ben, amikor egyik nap uniós zászlót éget, a másikon egy vezető határon túli magyar politikust köp le, harmadik nap meg kiderül, orosz érdekeket képvisel" - tette hozzá. Mint megírtuk, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) áprilisban feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője és jelenlegi jelöltje ellen "az Európai Unió intézményei elleni kémkedés" gyanújával, Polt Péter legfőbb ügyész pedig a politikus mentelmi jogának felfüggesztését kérte az EP elnökétől, Martin Schulztól. A 2010 óta EP-képviselőként dolgozó Kovács Béla kiváló moszkvai kapcsolatairól és Oroszország külpolitikájának - köztük a Krím annektálásának - feltétel nélküli támogatásáról ismert, továbbá jelenleg az oroszbarát európai szélsőséges pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnöke is.

A Klubrádiónak nyilatkozó Tarjányi Péter szerint egyébként "szakmai nonszensz", hogy a sajtón keresztül buktassanak le egy ügynököt. A biztonsági szakértő úgy vélte, ha egy titkosszolgálatnak ez a szándéka, akkor azt "csendben teszik", és általában kettős ügynököt csinálnak belőle. Ugyanis ha az ügynököt küldő ország értesül a lebukásról, akár tíz óra alatt felszámolják a hírszerző minden kapcsolatát. Bár Tarjányi nem említette, de Kovács meggyanúsításának híre akár az ügyészségről is kiszivároghatott - az AH itt tett feljelentést - a különféle, politikai vonatkozású büntetőügyekről általában "első kézből" értesülő Magyar Nemzethez, de az ügyészségi szerveknél eddig egyetlen kiszivárogtatást sem sikerült bizonyítani.

   "Hazaáruló" – csak magyar állampolgár lehet

A jobbikos képviselő ellen alkalmazott, "az Európai Unió intézményei elleni kémkedés" büntetőjogi tényállása csak tavaly ősszel - idén január elsejei hatállyal - került be a Btk.-ba, ami a hvg.hu szerint a kormánypártok hibája. A 2013. július 1-től hatályos új Büntető törvénykönyvből ugyanis egyszerűen "kifelejtették" az uniós intézmények - tehát az EP, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa - elleni hírszerzés szankcionálását, holott 1999-től - NATO-tagságunk kezdetétől - a bűncselekmények között szerepel a "szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés" tényállása, ami a Magyarország elleni kémkedéshez hasonlóan kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel büntethető. Fontos megjegyezni, hogy a "kémkedés" nem azonos a "hazaárulással". Utóbbit csak az a magyar állampolgár követheti el (kémkedéssel külföldi állampolgár is vádolható), aki "Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn".

Mivel az uniós intézmények elleni kémkedés tényállása csak tavaly ősszel került be a Btk.-ba, a hazai titkosszolgálatok már a kormányközeli Magyar Nemzet által kirobbantott botrány előtt minimum 8-9 hónappal terhelő információkat szerezhettek Kovács Béla ellen, de az ügy "valamiért" mégsem szivárgott ki a 2014-es országgyűlési választás kampányában. Ennek oka az lehetett, hogy a Jobbik csak mostanra erősödött meg annyira, hogy veszélyessé vált a Fidesz szavazótáborára is. Most viszont kőkeményen lecsapott a nagyobbik kormánypárt a kémügyre: kezdeményezték, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülésén a Jobbik elnökét is hallgassák meg. Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő szerint Vona Gábornak kell választ adnia arra, hogy "vannak-e még Kovács Bélák" a pártban, mekkora a befolyásuk és milyen mélyre hatoltak be a pártba. Úgy tűnik, a kémüggyel a Fidesz bevitte az Orbán által még 2010 előtt ígért két pofon egyikét a Jobbiknak.

A Jobbik szerint viszont a Fidesz "leleplezte magát" Vona beidézésével. Mirkóczki Ádám szóvivő szerint nincs szó kémügyről vagy nemzetbiztonsági kockázatról, egy "szimpla aljas politikai támadás" zajlik a Jobbik ellen, hogy néhány százalékot lefaragjanak a támogatottságából. Mirkóczki erejéből egyébként a témától teljesen idegen, "diszkrét zsidózásra" is futotta. Szerinte ugyanis a kémügyben megszólaló pártok "az ENSZ BT-t, a NATO-csúcsot, a zsidó világkongresszust, mindent össze akartak hívni". Majd kijelentette, "a Jobbiknak pedig meggyőződése, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP sorai tele vannak amerikai, izraeli ügynökökkel".

Eközben kiderült, hogy más EP-képviselőt is kémkedéssel gyanúsítanak. A lett hatóságok azzal vádolják az orosz nemzetiségű, de lett állampolgárságú Tatjana Zdanokát, országa egyik EP-képviselőjét, hogy Oroszországnak kémkedik - írta az Euobserver. A hírportál szerint Zdanokva - Kovács Bélához hasonlóan - megfigyelőként jelen volt a Krím elszakadásáról és Oroszországhoz való csatlakozásáról rendezett népszavazáson, amelyet maga is törvényesnek ismert el. A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen Romániában arról beszélt: fokozódik az orosz kémtevékenység a NATO-tagállamaiban.

Molnár Richárd