ARAB TERROR Pesten:A ferihegyi merénylet

 

1991: A Szovjetunióból allijázó zsidók harmada  

]Egy kis –ma már –történelem[

Magyarországon keresztül jutott Izrelbe

 

Kenessei István  (Hetek)

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

Mivel Izrael és a Szovjetunió között sem diplomáciai, sem légi kapcsolat nem volt, megoldást kellett keresni az országot elhagyni szándékozó zsidók kiutaztatására. 1989 márciusában Magyarország és Izrael megállapodást kötött (még a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt) a „közlekedési kapcsolatok” fejlesztéséről. A Malév és az El Al gépei ettől kezdve hetente kétszer szálltak föl a Ferihegyi repülőtérről. A menetrendszerű járatokat hamarosan charterjáratokkal bővítették.

1990. március 15-én az Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadításáért a következő közleményt juttatta el az Al Nahan nyugat-bejrúti szerkesztőségébe: „A szovjet zsidók bevándorlása a legveszélyesebb a népünk elleni összeesküvések kö­zül, mivel megerősíti Izrael államot, és Palesztina területén kíván­ja tömöríteni a világ zsidóságát. Népünk nem nézheti tétlenül, ölbe tett kézzel ezt az összeesküvést, hanem meg­felelő intézkedéseket fog tenni a szovjet zsidók bevándorlásának meg­akadályozására, a szállításban közreműködő légitársaságok repülőgépei, irodái, valamint a tranzit célját szolgáló repülőterek közvetlen célpontjaink lesznek.”

A szervezet egy hét türelmi időt adott a légitársaságoknak. Jahoda Lajos, a Malév akkori vezérigazgatója a fenyegetés hatására nem kis bonyodalmat okozva leállította az Izraelbe irányuló utasszállítást, miközben zsidók százai toporogtak érvényes menetjeggyel a repülőtéren vagy a leningrádi pályaudvar peron­ján, útban Budapest felé.

Jahoda megtanul "repülni"

A magyar kormány meglepő bátorságról tett tanúbizonyságot, amely­ben talán lehetett némi szerepe az amerikai és izraeli diplomáciai offenzívának is. A közlekedési miniszter, Derzsi András  „röptette” Jahodát, és így, a biztonsági intézkedések szigorítása  mellett tovább folytatódott a kivándorlás Magyarországon keresztül. Jóval később azért  kibújt a szög a zsákból:  a Malév igazgatójának nyomós oka volt  ezzel az ürüggyel leállítani a forgalmat, mivel a menedzsment három vezetője a magyar titkosszolgálat igazgatóhelyettesével szövetkezve éppen egy amerikai légivállalat létrehozásán fáradozott, és ennek a cégnek akarták átjátszani a lehetőséget a szovjet zsidók „exportjából” származó komoly bevétel reményében – legalábbis a The Jerusalem Post szerint.

1991. december 23.

„A rendőrség a Gyorsforgalmi út végéig lezárta a 4-es számú főutat. A menetrend szerinti repülőgépek közlekednek, a repülőtérre azonban csak érvényes repülőjeggyel rendelkező utasokat enged be a rendőrség. Az intézkedés oka: hétfőn délelőtt 9 óra 35 perckor robbantásos táma­dás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton. A robbanóeszközt az út mentén helyezték el, és feltehetően távirányítással hozták működésbe. Az autóbuszt kísérő rendőrautóban két rendőr súlyosan, az autóbusz utasai közül négyen könnyebben megsérültek. Mint az MTI megtudta, a sérülteket a Honvéd Kórházba szállították. A rendőrség a vizsgálatot meg­kezdte és nagy erőkkel folytatja.” Ez a rövid hír járta be a hazai és a világsajtót 1991. decem­ber 23-án, nagy riadalmat okozva Magyarországon, ahol ehhez hasonló cselekményekre nemigen volt még példa. A további hírekben korrigálták a sérültek számát, miszerint a busz utasai közül senki sem sérült meg, de az egyik kísérő rendőrautó­ban utazók súlyos sérüléseket szenvedtek.

Szemtanúk vallomása alapján két, vélhetően arab nemzetiségű férfit, valamint egy fekete Volkswagen Golf típusú járművet keres a rendőrség – közölte este az Országos Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatón Kacziba Antal ezredes, bűnügyi főigazgató, aki a nyomozás érdekei miatt nem sok részletet árult el a terrortámadásról.

A korábbi arab fenyegetések miatt kézenfekvőnek látszott a nyomozás ilyen irányba való terelése, annál is inkább, mert egy „noname” palesztin szervezet (Mozgalom Jeruzsálem Felszabadításáért) magára vállalta a felelősséget. Az akkori magyar belügyminiszter, Boros József példás gyorsasággal közölte, az alijázó orosz zsidók továbbra is utazhatnak Budapesten keresztül Izraelbe. Antall József miniszterelnök hasonló véleményt fogalmazott meg.

2001. szeptember 20.

Tíz évvel később azonosították a ferihegyi úti robbantót. A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet egyik tagja hajtotta végre a merényletet. Az elkövetőt 1999-ben lőtték agyon Németországban – derült ki a bűnözők által a robbantáshoz felhasznált Lancia típusú személygépkocsiban, valamint az elkövetők újpesti bérelt lakásában talált hajszálak és egyéb nyomok alapján végzett DNS-vizsgálatokból. A rendőrség nem kívánta kommentálni a Magyar Nemzet információját.