Egy évig kutatja  (magyarul)a magyar antiszemitizmust a New York Times

   Az amerikai The New York Times a magyarországi antiszemitizmus problémáját mélységeiben szeretné vizsgálni, és a magyar zsidóság ezzel kapcsolatos tapasztalatairól magyar zsidóktól szeretne hallani, írják.

A kérdőív kitöltésére zsidó származású, Magyarországon élő vagy a közelmúltban elköltözött embereket kérik. 
A kérdések arra vonatkoznak, hogy voltak-e antiszemitizmussal kacsolatos tapasztalataik, fontolgatták-e emiatt az elköltözést, mi lehet a jelenség oka, illetve mit tesznek a visszaszorítása, esetleg bátorítása érdekében a hatóságok. 

A kérdőív itt érhető el: http://www.nytimes.com/interactive/2013/09/06/world/europe/antisemitism-hungary.html

    A  LAP BEVEZETŐJE A KÉRDŐIVHEZ

A Magyar parlamentben egy nyíltan antiszemita párt jelent meg az utóbbi években, erősítve a félelmet, hogy a kelet-európai országban nő a zsidókkal szembeni ellenérzés. A Magyarországi zsidók 90 százaléka egy, az Európai Unió ügynöksége által nemrég végzett felmérés szerint a problémát a "nagyon nagy" illetve "meglehetősen nagy" jelzővel illette. A Magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatos növekvő aggodalmak arra késztették a kormányt, hogy a Magyar népességet a második világháború alatt a Holokausztban játszott szerepére emlékeztesse és növelje a Holokausztra való emlékezés irányába tett erőfeszítéseket.

A Times az elkövetkezendő évben a Magyarországi antiszemitizmus problémáját mélységeiben szeretné vizsgálni. Ennek részeként szeretnénk a Magyar zsidóság ezzel kapcsolatos tapasztalatairól magyar zsidóktól hallani. Ha Ön zsidó származású és Magyarországon él, vagy élt az utóbbi időkig, kérem válaszoljon az alábbi kérdésekre. Válaszait nem fogjuk engedélye nélkül közölni, ugyanakkor egy riproterünk megkeresheti Önt további kérdések feltevése céljából.

 

Ide tartozik:

A lap által hivatkozott felmérést 8 országban végezte el az unió Alapjogi Ügynöksége. A válaszadók átlagosan 66 százaléka tartotta jelentős problémának hazájában az antiszemitizmust. A magyar adat kiugró volt, itt 91 százalék mondta ugyanezt. A második helyen Franciaország és Belgium állt, 88 százalékkal. Az összes válaszadó 76 százaléka szerint az elmúlt öt évben az unióban erősödtek az antiszemita jelenségek, különösen az interneten. A 2012-es kutatást abban a 8 országban végezték el, ahol az európai zsidóság 90 százaléka él.

 

Martonyi: a kormány ellenfelei eltúlozzák az antiszemitizmust

Martonyi János külügyminiszter november végén a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lapnak adott interjúban visszautasította azt, hogy az uniós országok közül a legtöbben Magyarországon tartanak az antiszemitizmustól. Szerinte politikai harc folyik, vannak olyan politikai erők, amelyek nem érdekeltek abban, hogy Magyarországról hiteles és valós képet fessenek. Az antiszemitizmus létét senki sem tagadja, de ez a világ más részein is létezik – hangsúlyozta a külügyminiszter. A kormány küzd ez ellen, az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett.

Az Alapjogi Ügynökség december 20-án publikált jelentésében megnézte azt is, mit tesz Magyarország az antiszemitizmus ellen. (Görögországot is vizsgálták, mert ebben a két országban a szervezet szerint a Jobbik és az Arany Hajnal parlamenti jelenléte nagy aggodalomra ad okot.)

A szervezet szerint kiderült, hogy bár a jogi gépezet alapvetően megfelelő szintű formális védettséget nyújt a rasszizmus, idegengyűlölet és az ezzel kapcsolatos intolerancia ellen, ez a mechanizmus nem elég hatékony. Az antiszemitizmussal kapcsolatban idézték Orbán Viktort, aki korábban azt mondta, “zéró toleranciát” hirdet a jelenséggel szemben. Az antiszemitizmus elleni küzdelemnek tartják azt is, hogy a kormány 2014-et Magyar Holokauszt Emlékévnek jelölte ki. A jelentés szerint a küzdelem hatékonyságát megkérdőjelező intézkedés viszont például, hogy a nyíltan antiszemita Wass Albert munkásságát kötelező tananyaggá tették.

Az Alapjogi Ügynökség szerint az unióban célzottabb és hatékonyabb intézkedésekre volna szükség a szélsőséges megnyilvánulások ellen.