A HETI SZAKASZ(2) – VÁJIGÁS – 2013

IRJA: Slómó Köves, rabbi

                                   Mire volt jó a színjáték?

 

     A napokban olvassuk a Tóra egyik legizgalmasabb történetét, József és testvérei drámáját.

 

Az elkényeztetett kedvenc gyermek, József azt álmodja, hogy előbb testvérei majd szülei is leborulnak előtte. Álmait elmeséli, amúgy is irigykedő testvéreinek, akik ezek után még inkább gyűlölni kezdik, és az első adandó alkalommal majdnem megölik. Végül eladják rabszolgának Egyiptomba. Mindeközben Jákobnak azt hazudják, hogy József köntösét véresen találták meg, a kedvenc fiú bizonyára vadállat áldozata lett. Jákob szünet nélkül gyászolja fiát, miközben ő Egyiptomban – igen csak kalandos úton – alkirály lesz, és  az egész - bőségbe majd éhínségbe hajló - közel-keleti gazdaság irányítását veszi kezébe.

Testvérei - mit sem sejtve - az éhínség hatására, megérkeznek Egyiptomba, hogy alamizsnát szerezzenek. Az egyiptomi alkirály pedig – elrejtve valódi kilétét – komoly megleckéztetésben részesíti őket. Először kémkedéssel vádolja meg testvéreit, majd azt követeli tőlük, hozzák le Egyiptomba legkisebb testvérüket, hogy igazukat bizonyítsák. Mikor azok – Jákob ellenkezésének dacára – ismét megérkeznek Egyiptomba, egy csellel kijátszva fogságba akarja venni Benjámint, de a testvérek ezt már nem engedik, Jehuda önfeláldozóan ki áll öccse mellett.

 

Ez az a pont, amikor József felfedi valódi kilétét és rögtön felteszi a szinte cinikusnak tűnő kérdést: „… hát apám él még?”

 

A kedvenc fiú elfelejtette volna apját?

 Nem mehetünk el úgy e érzelmekkel fűtött elbeszélés mellett, hogy ne maradjanak bennünk kérdések. Miért kellett Józsefnek végigcsinálnia ezt a színjátékot testvéreivel? Bosszúvágy fűtötte volna? Ha valóban annyira szerette apját, hogy rögtön hogyléte felől érdeklődött, hogy-hogy mégis volt ideje erre a hosszan tartó drámára? Sőt! Hogy-hogy nem jutott eszébe korában jelezni apjának hogy él és egészséges? A távolban töltött huszonkét év alatt egyszer se gondolt arra, hogy megüzenje a hatnapnyi járótávolságra élő apjának: „József él és ő Egyiptom alkirálya”?

 

    Józsefet saját lelkiismerete vezette oda, hogy ne jelentkezzen apjánál, sőt végig csinálja testvéreivel, az amúgy kissé cinikusnak tűnő színjátékot. Ő ugyanis Tizenhét éves korában azzal hívta ki maga ellen testvérei haragját (még az álmok előtt), hogy „rossz hírüket vitte apjukhoz”. Árulkodott. Láson harával, testvérei helytelen viselkedésének elárulásával feketítette be őket.

Később Egyiptomban volt elég ideje gondolkodni, és a már rendelkezésre álló élettapasztalatból úgy dönteni, hogy ezt a hibát nem követi el még egyszer. Történjen bármi is, nem fogja beárulni testvéreit.

Ha idő előtt felfedte volna kilétét apja előtt, akkor lehet, hogy apja nem gyászolta volna őt tovább, de bizony testvéreit végleg elveszítette volna. Hiszen lehetett-e volna a tizenkét fiúból álló családot, a zsidó nép őstörzsét jobban szétverni, annál a szégyennél, ha kiderül mekkorát hazudott a tizenegy testvér apjuknak? Ha kiderül, ők maguk akarták Józsefet megölni és végülis eladták saját öccsüket szolgának?

 

Jóvátenni egy második lehetőség által

József tehát úgy döntött feláldozza saját sorsát, jövőjét és apjával való viszonyát azért, hogy ne ártson családja egységének, az akkori teljes zsidó népnek. József tudta, hogy a gordiuszi csomó csak akkor vágható át, ha adódik egy második lehetőség a bűnös testvéreknek, hogy jóvátegyék vele szemben elkövetett vétküket. Azzal, hogy olyan szituációt teremtett, melyben Benjámin ártatlanul majdnem szolgává lett, József megteremtette ezt a második lehetőséget testvéreinek. Ha most kiállnak kis öccsük mellett, bizonyítják, hogy megbánták, amit vele tettek két évtizeddel korábban. József megteremtette a jóvátétel lehetőségét, és a testvérek hősiesen kiállták a próbát.

 

Türelem álmot terem

De honnan tudta József, hogy mindennek eljön majd az ideje? Nem félt-e attól, hogy apjától örökké el lesz szakítva? Mi adta neki a bizalmat mindehhez?

 

József, az álomlátó és álomfejtő a teljes isteni gondviselés hívője volt, meg volt győződve arról, hogy minden egy aprólékosan kiszámított isteni terv szerint történik, álmaiban pedig ennek a tervnek az egyes elemeit látta előre. Ő tudta, hogy nincsenek véletlenek, és álmai is kell hogy teljesülnek. A kévekötő és a csillagos álom pedig csak akkor teljesülhetett, ha József türelmesen, a fentiek szerint jár el, és nem fedi fel önmagát idő előtt. Sőt egy fajta próféciai beteljesülést, a célravezető eljárást látta abban, ha álmai a megfelelő sorrendben válnak valóra. Először a testvérek borulnak le előtte (kévék álma), és csak utána apja és nevelőanyja is (csillagok hold és nap álma). Ezt azonban csak úgy tudta elérni, ha a beteljesülés idejét (éhínség stb.) kivárja, és akkor a nagy taktikával kieszelt szituációban először a testvérek mindannyian (Benjáminnal együtt), majd pedig az édesapja is lejönnek Egyiptomba.

 

Álmaink valóra válnak

A történet nyilvánvalóan tanulságokban gazdag. Láthatjuk belőle milyen egy valóban igaz ember önfeláldozása a „köz” érdekében. Megérezhetjük milyen is az, amikor valaki valóban hisz az isteni gondviselésben és abban, hogy minden történés valóban jóra vezet. És ami legfontosabb, József megmutatja nekünk, hogyan lehet személyes gőg és bosszúvágy nélkül másoknak lehetőséget adni a jóvátételre, az elkövetett hibák kijavítására. József megtanít minket arra, melyik az egyetlen út mellyel álmaink valóra válnak.