MIT MOND A HALACHA?

 

        A Z   ASZTROLÓGIÁRÓL

 

 

 

      Az asztrológia gyüjtőfogalom. Benne  jósnők, horoszkópok, csepürágók, csillagjósok egyvelege és sok hiszékeny ember. Az előbbiek  megjósolják az utóbbiak jövőjét a csillagok állásából.

 

     Az asztrológ (a görögből átvett héber szóval Ictágnin), vagyis csillagjós, azzal áltatta az ókorban a hiszékeny embereket, hogy sorsuk a csillagokban van "megirva" és ők ezt képesek – jó pénzért – felderiteni. Innen már csak egy fél

lépés volt a "csillagimádás" pogány gyakorlatáig  (ávodát kochávim, vagy röviden Áku"m). Ez az áltudományos szemfényvesztés valószinüleg azért járt sikerrel a hiszékeny emberek megtévesztésében, mivel kihasználta azt a respektust amivel a müvelt emberek az asztronómiával kapcsolatban viseltettek. Fölösleges itt hangsulyozni a külömbséget az asztronomia és az asztrológia, vagyis a csillagászat és a csillagjóslás között. Az előbbi egy komoly tudományág, mig az utóbbi...

 

   Az ókorban, jóval az időszámitás előtt, voltak zsidók is akik hittek az asztrológok jövendőléseiben. A  Midrás idézi Ábrahám ősapánkat, aki panaszkodik Istennek hogy nincs gyereke és hogy "látja a csillagokban" hogy nem is lesz neki. Az Örökkévaló válasza: hagyd a csillagjóslást (szószerint: 'menj ki asztrológiádból') mivel Izrael nem áll a  csillagok fennhatósága alatt ("Éjn mázál löjiszráél"). "Ábrámnak nem lesz fia – de Ábrahámnak lesz" (Midrás Börésit rábbá, 44, 12 és Sábbát 156). Ez azt indikálja hogy a zsidók egyenesen az isteni felügyelet alatt állnak, de nem zárja ki, hogy mások életét a csillagok irányitják, mint Isten küldöttei.  

 

      A Midrás bölcsek szerint tehát Ábrahám hitt a csillagokban és különleges isteni beavatkozásra volt szükség, hogy "kimenjen az asztrológiából". Lehet hogy ez a midrási vélemény, nem feltétlenül Ábrahám hozzáállását tükrözi (hiszen nem tudhatjuk mi volt az) hanem a babilóniai talmud és Midrás bölcsek véleményét, akik a maguk idejében nem határolódtak el teljesen a csillagjóslástól. Ábrahámot a Tóra "próféta"ként emliti (1. Mózes, 20, 7) és egy prófétának nem kell és nem illik csillagjóslással foglalkozni.

 

       A "csillagokban megirt" szerencse

      

              A zsidó források bőven idéznek nem zsidó királyokat , akik hittek a csillagjósokban és  azok jóslatai alapján rendezték be életűket. A Midrás elárulja, hogy Potifár felesége (többek között) azért erőszakoskodott Józseffel, mert csillagjósai azt mondták neki, hogy fia lesz tőle. Azok persze tévedtek, mert  Józsefnek, Osznáttól, a Potifárné lányától, lett két fia...

 

    Az üldöztetés Fáraója is azért dobatta a héber gyerekeket a vizbe, mert asztrológusai  azt mondták neki, hogy a zsidók szabaditója (Mózes) a vizben nyeri el büntetését. Ezek is tévedtek, mert amit "láttak" az a Pörlekedés Vize volt, ami miatt Mózes nem mehetett be az Igéret földjére.(Szóta, 12,b). Ebből is kitünik, hogy nemcsak a Fáraó hitt a csillagjósokban, hanem az idézett Talmud bölcsek is hittek bennük.

 

     (Zárójelben, csak hogy lássuk az abszurdum nagyságát: A felvilágosult huszadik században, a második világháboru kellős közepén, a náci diktátor, Hitler Adolf, is tanácskozott csillagjósókkal és nem egyszer hallgatott rájuk, szemben hadvezérei véleményével!).

 

       Érdekes módon a talmud bölcsei közül is sokan hittek a csillagjósok (Kaldeusoknak is nevezték őket) képességeiben előre látni szerencsétlenségeket.    

 

     Ismeretes a történet rabbi Akiba lányáról, akinek megjövendölték a csillagjósók hogy esküvője napján megmarja őt egy mérges kigyó és meg fog halni.  Őt és a családot ez, érthetően, nagyon aggasztotta.

   Az esküvő rendben lezajlott. Másnap reggel a fiatalaszzony hajtűjén, amit elöző este a falban levő nyilásba dugott – egy mérges kigyót találtak – holtan.

 

     Akiba, aki egész odavolt, megkérdezte lányát, mit tett előző nap, valami különlegeset, mondja el a tegnapi nap eseményeit. Semmi különös nem történt – mondta a lány. Este, a lakoma kellős közepén, egy kéregető kopogtatott az ajtón és enni kért. Mivel mindenki el volt foglalva – maga a menyasszony nyitott neki ajtót és odaadta neki adagját. Ennyi az egész.

 

"Jótéteményt gyakoroltál! Micvát csináltál!" – kiáltott fel rabbi Akiba – és irva van hogy a "Jótétemény (Cödáká) megment a haláltól"! (Példabeszédek, 10, 2).

 

    A jótétemény beleszól...

 

       A Talmud uo. (Sabbat 156,b) több hasonló történetet ismertet, amelyekből kicseng, hogy a hivő zsidókra nem érvényesek a csillagjósok jövendölései, mivel a zsidók a csillagképek szerencsekorongja (és benne  a 12 csillagkép) felett állnak. Ezt úgy értelmezték, hogy ugyan a csillagoknak van "beleszólásuk" a népek egyedeinek sorsába, de  a zsidók, viselkedésükkel, imáikkal, megváltoztathatják a csillagok "elrendelését. A fenti történetből kiviláglik, hogy még egy olyan nagy ember mint rabbi Akiba, a Tanaiták legnagyobbika, is aggódott, mivel hitelt adott a csillagjósok rémjövendölésének, amit csak azáltal látott kivédhetőnek, hogy lánya valami különleges micvát csinált, esküvője napján.

 

Adin Steinsalz rabbi megjegyzi Talmudjában, hogy "annakidején

 Babilóniában az asztrológia komoly tudománynak számitott - - - ennek ellenére a babilóniai Talmudban, aránylag, kevesett foglalkoznak az asztrológiával, talán azért, mert Bölcseink általános véleménye szerint a csillagképeknek nincs hatáskörük a zsidókkal kapcsolatban." Ezzel kapcsolatban idézték Bölcseink az egyik prófétai verset, amelynek alapján kimondták, hogy "Izrael (vagyis a zsidók) nem állnak a csillagképek fennhatósága alatt (Éjn mázál löjiszráél"):

 

     "Halljátok amit az Örökkévaló mond nektek, Izrael Háza. Igy szól az Örökkévaló:

 "A pogányok szokásait ne tanuljátok el és az égi jelektől ne rettegjetek, mert csak a pogányok félnek azoktól!" (Jeremiás, 10, 2).

 

   Az "Éjn mázál löjiszráél" mondást (ami úgy is lehet forditani, hogy a zsidóknak nincs (a csillagokban megirott) szerencséje, Rási úgy értelmezi, hogy "ima és érdemek által  megváltozik Izrael csillagképe (szerencséje jóra fordul)" (uo). Azt jelentené ez, hogy Rási hitt a csillagokban megállapitott sorsban –amit a jó magaviselet és ima megváltoztathat jóra? Akárcsak rabbi Akiba és lánya esetében?

   Azt is mondták a bölcsek (uo. 151 b), hogy  "a szerencse forgandó", mint egy kerék, amely egyszer fel, egyszer le. Rabbi Chijja szokta mondani a feleségének: ha jőn egy koldus, haladéktalanul adj neki enni, hogy majd adjanak fiaidnak is! A megdöbbent asszony kérdezte férjét: ezzel "áldod" (illetve átkozod) fiaidat? Mondá neki rabbi Chija: a szerencse forgandó! Egyszer fel egyszer le. Rabban Gámliel, Jehuda (a Fejedelem) fia hozzátette, hogy "aki könyörületes, azon könyörülnek az égből" (vagyis kivonják a "forgandó szerencse" csillagzata alól).

 

          Nem kérdezni a csillagjósokat

 

               Amint látjuk Izrael bölcseinek többsége elutasitotta a csillagjóslást, illetve azt nem relevánsnak tekintették, ami a zsidókat illeti. A Talmudban másutt (Pszáchim 113b), kimondják hogy az ember ne is kérdezze a csillagjósokat és ezt egy tóra verssel támasztják alá:

 

"Légy feddhetetlen Istened az Örökkévaló előtt! Ha ezek a népek- - - jövendőmondókra és varázslóra hallgatnak, de neked nem engedi ezt meg istened az Örökkévaló!" (5 Mózes, 18, 13-14).

 

Légy feddhetetlen (Támim) ami jelenthet romlatlant, jámbort és egyeneslelküt is. Ez kizárja a csillagjóslással kapcsolatos praktikákat, amelyek előbb-utóbb csillag, illetve bálványimádásba torkollnak  Ezt a talmudi passzust idézi a Sulchán Áruch is (Jore Déá 179, 1) amikor röviden kimondja a halacha véleményét: "Nem kérdezik a csillagjósok és jövendőmondók véleményét!" Iszerlis indokolásul hozzáteszi a fenti verset, amely megköveteli a feddhetetlenséget a zsidó embertől . Iszerlis hozzátesi a magától értetődőtt: természetesen tilos kérdezni a varázylókat, kuruzslókat, időjósokat, stb (lásd a Mit mond a halacha  a Dárché Háemoriról (gój szokásokról).

 

      Maimonidés (Rámbám) volt úgy szólván az egyetlen Izrael bölcsei közül, aki már 900 évvel ezelőtt, egyértelmüen különbséget tett a tudományos asztronomia és az áltudományos csepürágő asztrológia között.

  

Maimonidés három szinten utasitotta el az asztrológiát és bizonyitotta be annak hazug és áltudományos voltát: tudományos szinten, filozófiai szinten és történelmi szintén. Az utóbbiban Rámbám azt mondja hogy hogy az A-t politikusok találták ki hogy általa egyesitsék mögöttük a tömegeket, stb.(Pérus Hámisnájot, Ávodá Zárá, 3,7, valamint Misne Tora Hilchot Ávodá Zárá 11, 16 és a Tévelygő harmadik kötetében, a 37. fejezetben. Lásd erről részletesen  Dror Fixler cikkét, Tchumin. 19. kötet, 439-447 oldalak)

 

 Egy ismert levelében, amit délfranciaországi rabbik kérdésére válaszolva irt –  Maimomonidés az asztrológiát babonának nevezi. Szerinte a  Tóra arra tanit bennünket, hogy az ember sorsát Isten határozza meg, "személyesen", vagyis nem küldöncök által (amelyek a csillagok). Ezenfelül az ember maga ura sorsának, jó illetve rossz ösztöne által. Ha nem igy lenne – a Tóra parancsolatai értelmetlenek lennének – irja. A Talmudban emlitett asztrológiával kapcsolatban megjegyzi Maimonidés (az emlitett levélben), hogy azokat nem szabad szószerint venni, amikor azok ellenkeznek a logikával. "Az embert úgy teremtették  - irja – hogy a szemei elől vannak és nem hátul, ("Ádám éjnáv börosó") logikusan kell viselkednie és ennek megfelelően elutasitani az asztrológiát, még akkor is, ha az emlitve is van a rabbinikus forrásokban" ( Idézet – angolból. A levélváltást megjelentette Alexander Marx, a Hebrew Union College évkönyvében, 3. kötet, 1926).

 

           A horoszkópok és hivőik

 

       Logikus lenne azt hinni, hogy manapság, amikor az ember a holdba repül és a csillagászat nagy eredményeket mutat fel -  eltüntek ezek a babonák és az emberek nem foglalkoznak ezekkel a badarságokkal.

   Az igazság azonban az, hogy a tömeg média csak alátámasztja és erősiti a buta emberek hiszékenységét . "Komoly" ujságok  rendszeresen közlik a csillagjósok prognózisait, amelyeknek sikerül nem egyszer pánikot is kelteni és már nincs ujság szerte a világon, amelynek ne lenne állandó horoszkóp rovata, amit tudálékos sarlatánok irnak, komolynak szánt jövendöléseiket a saját kútfejükből (illetve kisujjukból) meritve.

 

     Két személyes élmény: A Mááriv cimü lapban húsz évvel ezelőtt késhegyre menő vita folyt: horoszkóp igen vagy horoszkóp nem. Az ellenzők azt mondták, hogy ezt csak olcsó bulvárlapok csinálják, amelyek olvasóközönsége cselédlányokból áll. Mondanom sem kell, hogy a horoszkóposok győztek.

 

  A másik élmény: az izraeli magyarnyelvü napilapban egy jóbarátom "csinálta" az emberek sorsát. Egyszer egy héten nekiült irógépének és irta. A háta mögött mindig állt egy-két gépirónő, akik feszülten figyeltek, mert akarták tudni, mi lesz a sorsuk a jövő héten...

 

Összegezve: az asztrológiát nemcsak a Halacha hanem a józan ész is ellenzi . Ez a primitiv emberek bibliája, melynek "szerzői" kihasználják a primitiv emberek hiszékenységét.  Az ember sorsa saját kezében, viselkedésében van. A szabad választás jogán, lehet jó vagy az ellenkezője. Ha segit magán – Isten is megsegiti