HETI SZAKASZ – Vájérá(3) – 2013

VENDÉGOLDAL

  Irta: Glitsenstein Smuel,  Rabbi

 

NEM CSAK ANGYALOKAT

 KELL SZERETETTEL FOGADNI

Vájérá hetiszakasz Ábrahám ősapánknak a vendégek  fogadásával kezdődik.

Ábrahám akkor 99 éves, idős ember volt.

A körülmetélésének 3. napján - amikor a legnagyobb a fájdalom - ült a sátorban bejáratánál és kereste a vendégeket.

Mikor becsukta a szemét és kinyitotta három embert maga előtt, akiket marasztalt, majd saját maga kiszolgált, annak ellenére, hogy nem kevesebb, mint 300 fiatal és egészséges ember volt a házában.

A hetiszakasz végén is arról van szó, hogy Ábrahám ismét vendégeket fogadott. Amikor Ber Shevara költözik, egy nagy sátort épít. Azért, hogy bárki, aki arra megy, minden gond nélkül be tudjon menni a sátorba.

Ábrahám minden vendégének minden szükségletéről,  gondoskodott ételről-italról szállásról, sőt még pénzt is adott az útra.

Mi, az ősatya fiai, is ezt az utat kell, hogy kövessük. Az egyik legfontosabb micva a vendégek fogadása!

Nem csak a közvetlen családot kell vendégül látnunk, hanem idegen embereket is, akik enni kérnek.

                                                                              *

Lévi Jichák rabbi Berdicsovból (kb. 250 évvel ezelőtt), egyszer Levov városába érkezett. A város egyik gazdag és elismert polgárának a lakásába látogatott.

-Tölthetnék egy éjszakát  a házatokban? - kérdezte a rabbi anélkül, hogy megmondta volna nevét.

Sajnálom, de nincs hely a házamban átmenő utasoknak - válaszolta a gazdag és hozzátette: mehet a hostelba, és ha nincs pénze, akkor a közeli utcába a gyerekek nevelőjénél töltheti az éjszakát. Ő szokott a házába vendégeket fogadni.

Így is tett a rabbi elment a nevelő házába, ahol szépen fogadták.

Az egyik ember, aki arra sétált felismerte a rabbit, és gyorsan elmondta mindenkinek, hogy a városban van a berdicsovi rabbi. Rövid időn belül sok ember összegyűlt a nevelő házánál, fogadni őt. Köztük volt a gazdag és elismert személy is. Amikor a rabbi elé járult, azt mondta: bocsánatot kérek, és szeretném, ha megtisztelné házamat a látogatásával, mint az összes cadik aki a városba érkezett.

A rabbi a többiekhez fordult és azt mondta:

Ismert, hogy Ábrahám ősapánk mindig szívesen látott vendégeket. Amikor jöttek hozzá az angyalok meséli a Tóra: „Fogta a vajat, tejet és húst, amit csinált és a vendégeknek adta”. De felmerül a kérdés, hogy Lótról miért nem vált ismertté, hogy ő is teli volt vendégszeretettel, amikor ő is fogadta az angyalokat?

A válasz, mondta rabbi Lévi Jichák, van egy „pici” különbség a két eset között. Lót tudta kik és milyen emberek térnek be hozzá, de Ábrahám azt gondolta, hogy egyszerű átutazó poros vándorokat fogad a házában (akik végül is angyalok voltak, de nem tudta), akiknek könyörgött ne menjenek el úgy a háza mellett, hogy ne térjenek be hozzá.

Tehát a lényeg, hogy az igazi micva, amikor nem nézi az ember, hogy kinek segít és kinek ad.