A HETI SZAKASZ – CHÁJÉ SZÁRÁ(2) - 2013

  VENDÉGOLDAL

  Irta:Nógrádi Mendel (Bálint

Miért öregszünk?

 

A hetiszakasz dióhéjban: Szakaszunk Sára ősanyánk halálával kezdődik. Sára 127 éves korában hunyt el. Ábrahám, temetkezési helyet keresve, hosszas alkudozás után megveszi a Máchpéla barlangot a hettita törzsfőnöktől, és ott temeti el feleségét. Később oda temetik Ábrahámot is, majd Izsákot, Jákobot és feleségeiket. Ábrahám elküldi szolgáját szülőföldjére, Mezopotámiába, hogy a családjából feleséget hozzon fiának. A küldetés sikerrel jár, és Izsák feleségül veszi Rebekát, Betuél lányát.

 

 

* * *

 

"Ábrahám élemedett korú öreg ember lett ... És szólt Ábrahám háza veterán szolgájához ... hadd eskesselek meg az Örökkévalóra, a menny és a föld Istenére, hogy ... elmész hazámba, a rokonságomhoz és onnan hozol feleséget a fiamnak, Izsáknak" (1Mózes 24:1–4.)

 

Ábrahám 140 éves volt, mikor elküldte Eliézert, hogy találjon feleséget fiának, Izsáknak, azonban – mondja a Midrás – kora ellenére fiatalnak tűnt, mert eddig  senkin sem látszottak az öregedés jelei. Így nehéz volt különbséget tenni apa és fia között, ha nem ismerték őket személyesen, mert arcvonásaik egyformák voltak. Így szólt Ábrahám az Örökkévalóhoz: “Ha idős korára megváltoztatnád az ember külsejét, tudni lehetne, hogy kinek jár a tisztelet.” “Jó dolgot kérsz” válaszolta az Örökkévaló. “Te leszel az első, akin megjelennek az idő múlásának jelei.” (Börésit rábá 65:9., Bává meciá 87 a.)

 

A Bibliában négy ok található a korosodásra:

 

Dávid királyt a félelem öregítette, ahogy írva van (1Krónikák 21:30., 23:1.): "Dávid ... megrettent az Örökkévaló angyalának kardjától ... és Dávid megöregedett ...". Éli főpapon a gyermekei okozta gondok miatt jelentek meg idős korának jelei (1Sámuel 2:22.). A harmadik ok a rossz házastárs: Salamon király feleségei bálványokat imádtak, és ez okozta Salamon öregségét (1Királyok 11:4.). Végül Jósuáról van írva, hogy háborúzás okozta idős kinézetét. Harmincegy király ellen harcolt mondja az írás (Jósuá 12:24.), és rögtön ezután szerepel, hogy "Jósuá megöregedett" (uo. 13:1.).

 

Ezek az okok egyike sem vonatkozik Ábrahámra. ő csak ajándékba kapta Istentől korának jeleit, azért, hogy így meg lehessen különböztetni a száz évvel fiatalabb fiától.

"A menny és a föld Istene"

 

Mielőtt Eliézer útnak indult, megeskedte Ábrahám, hogy pontosan kérése szerint járjon majd el. Ebben az esküben szokatlanul "a menny és a föld Istenére" kifejezéssel hivatkozik Ábrahám az Örökkévalóra, ami itt fordul elő először a Tórában. A lubavicsi rebbe elmagyarázza, hogy ebben a sorsdöntő pillanatban egész istenszolgálatának lényegét leíró kifejezést használt Ábrahám.

 Milyen szolgálatot is jellemez “a menny és a föld Istenére" kifejezés?

 

Mikor Ábrahám elhagyta apja házát, Isten még csak az ég Istene volt – ugyan az Örökkévaló ekkor is folyamatosan gondoskodott valamennyi teremtményéről, mégse mondhatjuk, hogy a föld Istene is volt, mert teremtményei nem ismerték el. Azonban Ábrahám szolgálata nyomán, írja Rási, az Örökkévaló az ég és a föld Istenévé vált, mert Ábrahám megtanította az embereket az egyistenhitre, és az ő munkája nyomán rendszeresen kezdték emlegetni Isten Nevét az emberek.

 

Ábrahám minden alkalmat megragadott, hogy szóba elegyedjen emberekkel, és alkalma legyen tanítani őket. A Midrás elbeszéli például (Börésit Rábá 49:7.), hogy míg Ábrahám a sivatagban táborozott, minden arra járó utast és kereskedőt meghívott egy étkezésre, majd, miután jóllaktak fizetés helyett arra kérte őket, hogy áldják a Világ Urát, akinek kegyességéből ehettek. Természetesen gyorsan elterjedt a hír, hogy ingyen lehet étkezni Ábrahám sátrában, így az évek során nagyon sokan pihentek meg útközben nála. Míg sátrában voltak a vendégek, Ábrahám a férfiakat, Sára a nőket tanította az egyistenhitre. Így munkájuk eredményeként már nem csak az ég, hanem a föld Istenévé is vált az Örökkévaló (ld. Likuté Szichot 15. kötet, 158-162.).

 

A Tóra "teste"

A Zohár, a zsidó misztika alapműve említi, hogy az angyaloknak is testet kell ölteniük ahhoz, hogy halandók kapcsolatot tudjanak teremteni velük, hiszen a szellemi lények test nélkül érzékelhetetlenek a mi világunkban. Az angyalokhoz hasonlóan minden más, pusztán szellemi dolognak is szüksége van valamilyen "testre", ami közelebb áll az emberekhez, mint maga a szellemi dolog. Ennek alapján a Tórának is "testet" kell öltenie, ahhoz, hogy tartalmát át tudja adni az embereknek.

Hogyan ölt “testet” a Tóra?

Úgy, hogy a magas, szellemi mondanivalóját történetekbe öltözteti. Ezeknek a történeteknek a részletes tanulmányozásával fejthetjük meg a Tóra mélyebb, a szó szerinti jelentésen túli mondanivalóját, ami minden idők számára fontos jelentéssel bír. Ezért komoly figyelmet kell szentelni minden bibliai történetnek, és nem szabad őket valamiféle meseként kezelni, figyelmeztet a Zohár.

 

Ebből érthető, hogy a fenti történet is a Tóra öltözete", amiből fontos tanulságokat lehet levonni.

 

Mit tanulhat a XXI. században élő

 zsidó Ábrahám példamutatásából?

 

Ábrahám megértette, hogy az Örökkévaló a világ Teremtője és Vezetője, és azután felfedte ezt az emberek előtt. Ehhez hasonlóan minden ember, ha kellő figyelmet fordít a világ és az események megfigyelésének, megértheti, hogy mi az ami mindennek a forrása. Mindenki saját, külön “világban” él, amit otthona, munkahelye, családja és barátai alkotnak. Azáltal, hogy valaki Istenről gondolkodik, beszélget, saját szellemi világának – "egének" – Istenévé teszi az Örökkévalót. De mindenkinek a “föld” – a hétköznapok – Istenévé is kell tennie a Teremtőt. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a hétköznapi eseményekben is észre vesszük gondoskodását. Aki figyelmet fordít a mindennapi eseményekre, észreveszi, hogy mennyi “szerencsés” dolog történik minden nap az emberrel. Azáltal, hogy elismerjük magunkban, illetve barátaink előtt, hogy mindez a “szerencse” Isten gondoskodásának jele, további lépést tettünk, hogy Ábrahámhoz hasonlóan felfedjük