MI VOLT A SZINÁJ-HEGYI ŐSI ÁLDÁS AMIT NAPONTA MONDANAK A CSÁKYBAN?

 

  "MEGNYUGTATTÁK" AZ ÖRÖKKÉVALÓT

   D"r (prof)Schőner Alfréd(főrabbi, volt országos) rabbinusi avató ünnepségén elmondott Zoltai beszéd szövege a Mazsihisz honlap alapján(*

    

*

 Főoldal » Hírek

Zoltai Gusztáv: Budapesten még mindig élnek,

akik tudják és elmondják az ősi áldást

2013-10-12 18:30:08

MAZSIHISZ

Alábbiakban Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatójának beszédét olvashatják, amelyet Schőner Alfréd a Hegedűs utcai zsidó templomkörzet rabbinusi(?) székének elfoglalása alkalmából mondott pénteken.

---

Lassan negyedszázada, hogy zsidó közösségeinkben beszélni szoktam a legváltozatosabb témákról, de olyan örömmel, mint azt most teszem: kevés alkalommal szólaltam meg.

Schőner Alfréd barátomat szeretném most köszönteni a Hegedűs utcai zsidó templomkörzet rabbinusi (?) székének elfoglalása alkalmából.

Átlagos fővárosi zsidó emberként mindig is tudtam: mit jelent ez a közösség felekezeteinek életében, mit jelent a környékről, a tágabban értelmezett XIII. kerületből idejárni, imádkozni. Újlipótváros és Angyalföld határán a hagyományos ima megtartása, a tradíció átörökítése, a magyar-zsidó jiddischkeit és az imarend megőrzése több mint fontos feladat: küldetés!

Legendás életutú rabbik szolgáltak itt, nagytudású és messzire kisugárzó tekintélyű személyiségek. dr. Schweitzer Józsefről külön kell szólni, hiszen varázslatos személyiségét, műveltségét, lenyűgöző vitastílusát, szeretetre méltó habitusát többször volt alkalmam megcsodálni, és még – remélem – sokáig lesz is. Országos és nemzetközi hírnevét ebből a kerületből teljesítette ki, s vált a magyar progresszív politikai és kulturális, továbbá az egyházi élet kimagasló alakjává.

Ez a Dunától a Váci útig, a Nyugati pályaudvari sínekig elterülő jelentős városrész, kedvelt otthona lett a XIX. század legvégétől és a XX. század elejétől kialakult zsidó bevándorlásnak. Nem véletlen, hogy a zsinagóga is itt, ennek a centrumában épült fel. Mert hiába éltek itt emblematikus jelentőségű alakok ebből a közösségből, s lettek az egész Magyarországot szimbolizáló óriásokká, ezt a környéket a világ mind máig egy nagyszerű svéd diplomatáról, Raul Wallenbergről ismeri. Mert ő volt az, aki a holokauszt poklából, asszonyokat és gyerekeket mentett ki. A magyar nácik - csakúgy, mint auschwitzi példaképeik -, nem ismertek kíméletet, és erről is beszélnünk kell, ha a Hegedűs Gyula utcai zsidó templomkörzet sorsáról esik szó.

Most azonban Dr. Schőner Alfréd beiktatását ünnepeljük: őt köszöntjük, neki gratulálunk!

A kehila, amelynek a mai nappal az élére került, nincs híján a közelmúlt eseményeinek megannyi gondjával. Magyar történelem ez is; politikai eseménysor, amely bővelkedik váratlan fordulatokban. A zsidó belélet sem egyenesvonalú, egyenletes mozgás, mint ahogy senkit sem áltathatunk azzal, hogy a jövő fölött mindig kék lesz az ég, és az úton csak illatos virágok nyílnak.

A régi nevén Csáky, ma Hegedűs Gyula utcai körzet hagyományaihoz híven még őrzi hajdani tekintélyét. Naponta két ízben is összeülnek itt a zsidó emberek, hogy megnyugtassák az Örökkévalót: valóban, Budapesten még mindig élnek, akik tudják és elmondják az ősi áldást, miként az a Szináj - hegy lábánál is elhangzott(?????)

Igen, ez a körzet, a megannyi villámcsapás ellenére is él! Járnak ide orvosok, jogászok, tanárok, írók és újságírók; nyugdíjasok, iparosok és aktív kereskedő emberek, és - ahogy kell - eljönnek velük asszonyaik is. És jönnek ide külföldi átutazók, itt tanuló diákok ugyancsak, és hála Istennek: itt vannak az izraeli-grúz zsidók is!

Színes és élénk körzet ez, s remélhető: azok is otthonra találnak itt, akik Schőner Alfréd nagyszerű vonzerejének, delejes tudásának hatására jönnek el közénk.  És bízhatunk abban: ide vezet azok útja is, akik életerősek, akiket - látható ez máshol is! - újra megérint a zsidósága, lelküket, szellemüket rabul ejti a jákobi, dávidi varázslat.

Töretlen erőt kívánok az új rabbinak, hogy fejtse ki vonzó közösségszervező és építő erejét! Fáradhatatlan energiával alkossa meg gyülekezetét, amely elviszi, s tovább adja hírét a zsidó világban.

Kívánom, hogy a rebbecen is találja meg alkotó helyét az új körzetében, leljen barátokra, jó segítőkre itt, s töltse el tevékenyen hivatott életét.

E zsinagóga egykori rabbijának, Lőwy Tamásnak, aki féltve őrködött csaknem negyed századon át a körzet hibátlan vallásosságán, én is kívánok új terrénumán boldog éveket, sikeres beilleszkedést, kiteljesedést. Feleségének, Erikának jó kedvet és töretlen erőt családja, unokái körében. Ha majd az óhazába látogatnak, midig szeretettel és megbecsüléssel látjuk viszont őket.

Végül ismét a Hegedűs Gyula utcai körzet hűséges zsidó híveihez szólok.  Akikkel az elmúlt években több, mint jó barátságba kerültünk egymással.  Kérem valamennyiüket: segítsék rabbijukat azzal, hogy könnyebbé teszik a közösségbe való beilleszkedését, derűs élménnyé varázsolják számára a harmonikus kapcsolatok kialakítását. Zsidó barátaim, olyan értékes emberi dimenziók várnak önökre, melyekért érdemes lesz újra és többször templomba járni, s részt venni az imádkozások és a körzet szertartásain, eseményein. Együttműködni a kulturális rendezvényeken, a gyerekeket, unokákat beíratni a talmud-tóra foglalkozásokra, és ahol a felnőttek számára is fontossá válik a tanulás.

Mert ne feledje senki közülünk, hogy a zsidó világ lételeme mindig is a tanulás volt: a régi tudás gyakorlása és az új ismeretek elsajátítása.  A Nobel-díjasok is azt mondják: a betű vezet el a csillagokig!

Azt kérem az Örökkévalótól, hogy mindezekhez adjon erőt az új rabbinak, aki legyen ennek a közösségnek hív vezetője, barátja és támogatója. S azt kérem az itt lakó és ide eljövő zsidóktól, hogy működjenek közre valamennyien a zsidó élet felvirágoztatásában.
S fogadjuk meg, hogy ebben: - házák, házák vö mitházék - legyünk erősek, és erősítsük egymást!"

*

(* Eddig a beszéd, amely valóban "delejes" volt, nagy skajach jár irójának. Schőner Alfréd főrabbi alakját jobban megrajzolni senki nem tudta volna. Kerestük a Schőner beszédet, amit szivesen közölnénk, de nem találtuk. Sem a Mazsihisznél – nekik elég a Zoltai, - sem a saját leibzsurnáljában, a rabbiképző honlapján. Ezzel szemben a Zoltai beszéd már pénteken megjelent, elhangzása elött, az internacionalista honlapon , de ott – szokás szerint – annak megjelőlése nélkül ki mondta (bár a stilus alapján nem nehéz kitalálni.

  Végső soron egy parányi megjegyzés ("aki nem tud arabusul...) az  ne idézzen héberül: az utolsó Zoltai mondatban elhangzó  háromszavas héber mondás – ami ötször évente hangzik el a zsidó templomokban – úgy hangzik hogy Cházák, cházák Vönitcházék חזק, חזק ונתחזק -  és nem Mitcházék, ami mást jelent. 

De hát kicsire nem nézünk és jókivánságaink Schőnernek új feladatához