A TÓRA MOTTÓJA
Ben Bág-Bág mondotta: "Forgasd a Tórát], egyre csak forgasd, mert minden benne van. Búvárkodj benne, mellette öregedj meg, és ne tágíts tőle, mert nincs nálánál jobb valami". (Atyák, 5, 22).
Ben H é-H é mondotta: "Mennél nagyobb a fáradozás a parancsolatok betartásában, ill. a Tóra-tanulásban], annál nagyobb a jutalom" (Atyák,5,23).
Ben Bág-Bág, Hi1lél kortársa, és egy forrás szerint betért zsidó volt.
(Chágigá, 9,2).
Midrás Smuél szerint Ben Hé-Hé szintén.
A furcsa nevek arra utalnak, hogy ezek nem igazi nevek voltak, és csak arra szolgáltak, hogy eltereljék róluk a besúgók figyelmét. Arra is utal, hogy mindketten Ábrahám és Sára képletes gyermekei voltak, hiszen ezek az ősszülők voltak az első "betértek", akik felismerték és terjesztették a monoteizmust.
Steinzalz rabbi Talmud-magyarázatában egy kommentárt idéz, mely szerint a két prozelitát HilIél térítette be, miután Sámmáj elutasította őket.
Ezzel szemben Áron Hyman azt bizonyítja egyik művében, hogy ben Bág-Bág, akinek valódi neve Jochanán volt, és a Talmud is több helyen említi, Josua rabbi korában élt, vagyis a második Szentély pusztulása és több nemzedékkel HilIél után. Ben Hé-Hé viszont egy sokkal későbbi Hillélnek, az első Hi1lél unokájának volt kortársa.
****
Ben Bág-Bág mondása az idők folyamán a zsidóság alapelvévé vált. A Tórában minden benne van, amire a zsidó embernek szüksége lehet, tehát nem kell egyebet tennie, mint szorgalmasan tanulmányoznia, s a benne foglaltakat betartani (Máchzor Vitri).
Meiri arra figyelmeztet, hogy nem szabad megelégedni a felületes olvasással, mert ha valaki alaposan tanulmányozza azt, akkor minden kérdésre választ találhat benne. Rási szerint a "minden benne van" úgy értendő, hogy amikor valaki elmélyül benne, mindig újabb és újabb dolgokat fedez fel.
Maimonides a "benne búvárkodj" (szó szerint: és benne lásd) alatt azt érti:
"benne fogod megtalálni az igazságot, amit a saját eszeddel megértesz".
Tiferet Jiszráél szerint Bág-Bág mondása Jehuda ben Téma tanácsainak kiegészítése. Nemcsak az első 20 évben kell tanulmányozni, hanem a második és harmadik 20 évben is, még akkor is, ha család eltartásáról kell gondoskodni, hiszen még egyetlen Talmud-tudós sem halt éhen.
****
"És ne tágíts tőle!"
Még akkor sem, ha esetleg kételyeid támadtak - mondotta Abarbanel.
Az egyik guri rebbe különbséget tett az egykori és a mai zsidó tudósok között: az egykori Bölcsek hittek a Tóra szentségében, és igyekeztek benne bizonyítékokat találni a tudományos kutatások helyességére vonatkozóan. Ma ez fordítva van. A mai Bölcsek a tudományban hisznek, és abban igyekeznek igazolást találni a Tóra igazára. Ha ez nem sikerül nekik - akkor kétségbe vonják a Tórát...
"Minél nagyobb a fáradozás... " A legtöbb kommentátor magát a tanulással kapcsolatos elfoglaltságot érti ezalatt.
A prágai Lőw rabbi testvére szokta mondani: ha a talmudisták tudnák, milyen nagy a jutalma azoknak, akik nehéz anyagi helyzetben tanulmányozzák a Tórát, soha nem akarnának anyagi helyzetükön javítani...
****
A haszid gondolkodók elhatárolják magukat a "jutalom"-tól, amiben valamilyen ingyenes juttatást feltételeznek. Szerintük csak az olyan Tóra "ér valamit", amiért megdolgoztak. Az alábbi két történet is erre vonatkozik:
Reb Áháron Léb, a premisláni rebbe meglátogatta Mesterét, a lizsenszki reb Elimelechet. A Mester megrótta tanítványát: "Hát szabad így viselkedni? Élijáhu (Illés) próféta hajlandó veled Tórát tanulni, és te ellenszegülsz? Miért?
- Valóban - válaszolta reb Léb - ez így volt, de én csak úgy tudok Tórát tanulni, ha az fáradozással jár, ha megdolgozom érte, nem pedig ajándékba kapom..."
A mezritsi Mággid asztalánál együtt ültek a tanítványok, többek között rabbi Áháron, a nagy karlini és Sneur Zálmán (a Hábád megalapítója).
Rabbi Sneur Zálmán szeretett volna reb Áháron tányérjáról egy darabka halat kapni. Igyekezete sikerrel is járt. Jóval később mondta, hogy: "ennek a darabka halnak az élvezetétől nagy és eredményes volt Isten szolgálata, több mint húsz éven át. De - tette hozzá - az egész nem ér semmit, illetve rossz ízt hagy maga után, mivel tudom, hogy más erőfeszítésének eredményét élveztem, és nem a magamét..."
Vége az 5. fejezetnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése