2013. június 26., szerda

AMIKOR A HÁZMESTER ARANYÓRÁT LOPOTT...

 

  MAGYAR ZSIDÓ VALÓSÁG, ANNO *   A SÓFÁR SZENZÁCIÓJA:

 

"Példátlanul szenvedélyes jelenetek között

 Stern Samut választották meg az

Országos Izraelita Iroda elnökévé – 1932-ben"


A majsihisznek van  még kitől tanulni: Detektivek, rendőrök, ki és bevonulások, orditozás és szitkoződás – ez volt a kisérő "zenéje" a közel száz éve tartott választásoknak, amelyen Leó (Buday-Goldberger) és Samu (Stern) mérköztek, nem volt karmester (üvig) aki a háttérből dirigált, és s rendőrők csak egy kivülálló aranyóra  (nem pénztárca) tolvajt vittek el.

Adjuk át most a szót a Sófár agilis szerkesztőjének, Tudózsidónak, aki ezt a szenzációt kibányászta korabeli ujságokból:

(1932, május)

Vasárnap délutánra hivták össze a VI. izraelita községkerület közgyülését, hogy határozzon a lemondott Kohner Adolf báró elnöki székének betöltéséről. A választásnak az adta meg a jelentőségét, hogy régi szokás szerint a fővárost és egész Pestmegyét magában foglaló VI. községkerület elnökéből lesz a legmagasabb egyházi hatóságnak, az Országos Izraelita Irodának az elnöke.


Két hét óta elkeseredett küzdelmet vívott egymással a két jelölt: Stern Samu, a pesti hitközség elnöke és Buday-Goldberger Leó, a magyar zsidóság egyik legnépszerübb vezére, akinek hivei azt hangoztatták, hogy a pesti hitközség és az Országos Izraelita Iroda elnöki állása összeférhetetlen. A közgyülés 4 órára volt kitüzve, de már jóval 4 óra előtt tumultuózus jelenetek törtek ki a közgyülés szinhelyén.


A két szembenálló párt főkortesei kivörösödött arccal, fölemelt ököllel támadtak egymásra és nem egy esetben csak a körülállók közbelépése akadályozta meg, hogy az első sorokban ülő őszhaju urak vitája tettlegességgé ne fajuljon. 5 órakor Sándor Pál fülsiketitő zajban nyitotta meg a közgyülést.


- Arra kérem önöket, hogy bölcs igazsággal döntsenek az elnöki szék betöltéséről – kezdte beszédét – de szavai csakhamar elvesztek az egész termet betöltő kiáltozásban.


- Mindenkinek a becsületérzésére appellálok – hallatszik ismét néhány szófoszlány az elnöki megnyitóból és az általános kavarodásban csak annyit lehet látni, hogy Gál Jenő, aki az első sorokban ül, fölugrik és szót kér, az elnök azonban leinti: - Itt most nem tartunk beszédeket, tessék helyet foglalni…


A kongresszusra kiküldött delegátusok két pártra szakadva tomboló zajban arról vitatkoznak egymással, hogy vannak-e a teremben 305-en, mert ha nincsenek, a közgyülést nem lehet megtartani. Az ellenzék vezetői ujra meg ujra összeszámlálják a jelenlévőket és azt mondják, hogy a teremben csak 276-an vannak. Végre Sándor Pál lezáratja az ajtókat és elrendeli a delegátusok megszámlálását.

 

A kiküldött számlálók: Zöld tábornok és Erdős Dezső még meg sem kezdik munkájukat, amikor Gál Jenő ujra föláll és beszélni akar, Sándor Pál azonban erélyesen rászól:


- Hiába csinál akármit, nem adom meg önnek a szót! Ha nem fogad szót nekem, akár képviselő, akár nem, rendőröket hivatok és kivitetem.


A tanácsterem felé vezető ajtóban Klár Zoltán kezd beszélni, de a Stern-párt tagjai tulharsogják: - Hallgasson, hallgasson! – kiáltják kórusban. Sándor Pál fölugrik a helyéről, csak annyit mond, hogy kétpercre fölfüggeszti a közgyülést és lesiet az emelvényről. Egy perc sem telik bele és az elnök ismét megjelenik egy detektiv társaságában.


A detektiv udvariasan Klár mellé lép és fölkéri, hogy hagyja el kiséretében a termet. Klár Zoltán el is tünik, egy perc mulva azonban ismét megjelenik az ajtóban. Közben a számlálóbiztosok jelentik, hogy a teremben 332 delegátust számoltak össze. A bejelentést a Goldberger-párt az elkeseredett kilátások özönével fogadja.

 

A zajon csak nagynehezen tör keresztül Sándor Pál hangja:
- Vázsonyi János képviselőtársam és Marczali professzor ur napirend előtt kérték a szót, nehogy azonban másnak is meg kelljen adnom a szót, inkább őket is kénytelen voltam megkérni, hogy álljanak el kivánságuktól. Minthogy Korner Adolf bárót legnagyobb sajnálatunkra nem sikerült rábirnunk, hogy lemondását vonja vissza, az elnöki állás fölött való szavazás következik. Fábián Béla és Klár Zoltán azt az indítványt nyujtották be, hogy halasszuk el a szavazást…


Az elnök Fábiánt és Klárt szólásra hivja föl, a Goldberger-párt két vezére azonban nincs a teremben. Az ellenzék több mint száz szavazója ugyanis a közgyülés megnyitásának pillanatában egy Andrássy-úti klubhelyiségben tartózkodott. Minthogy a közgyülést mégis megnyitották. Fábián és Klár odasiettek, hogy fölvonultassák szavazóikat. Az ő távollétükben az elnök Gál Jenőnek adja meg a szót. – A szavazást el kell halasztani, nehogy külső fórumokhoz kelljen fordulni a statutum megvédelmezése céljából – mondja Gál. – Szavaira ujból elementáris erővel tör ki a vihar.


Bródy Ernő az óriási zajban, magától kikelve, kivörösödött arccal kiáltozza: - Kikérjük magunknak! Eláll! Eláll! – Gál félmondatról félmondatra igyekszik megbirkózni a föltornyosuló viharral, a rend azonban teljesen fölbomlik, amikor a hátsó bejárón tömött sorokban vonulnak be a Goldberger-párt szavazói. A viharzó zajban sem az elnökkel, sem a szónokkal nem törődik senki. Mivel a vihar nem akar elülni, Sándor Pál harmadszor függeszti föl az ülést és amikor ismét elfoglalja a helyét, a közgyülés ajtajában megjelenik három rendőr egy rendőrfogalmazó vezetésével.


Az ellenzék zsebkendőjét lobogtatja az elnök felé és percekig zug a terem: - Éljen Sándor Pál, Perczel Dezső utóda! – Glückstahal Samu és Vértes Emil izgatottan lesietnek a hitközségi előljárók számára föntartott emelvényről és szinte futva távoznak a teremből. A rendőrök végül dolgukvégezetlen távoznak és félóráig tartó meg-megujuló lármás jelenetek után Hevesi Simon főrabbi kezd beszélni:
- Én nem előljárójuk vagyok, hanem papjuk – mondja. – A két férfiu közt, aki hivatást érez magában, nem szenvedélyes kitörésekkel, hanem szavazással kell választani.


Utána Fábián Béla áll föl szólásra:


- Lehet, hogy a közgyülésen a másik párt arat diadalt – mondja -, de ezzel a győzelemmel a hitközségben belül elbukik a béke. Nem akarjuk az egész zsidóság sorsát egyetlen személy kezébe letenni!


Fábián beszéde után ujra Sándor Pál áll föl:
- Elégszer megmutattam, hogy tudok küzdeni az igazságért. Kaptam és adtam sebeket, az életem olyan volt, hogy igaz zsidó rám nem haragudhat. Koromra hivatkozom és kérem, adják nekem most ellenszolgáltatásul azt, hogy nyugodtan hagynak elnökölni. Sok hálátlan föladatom volt, már az életben, de háládatlanabb ennél sohasem volt…


Sándor Pál meghatódott hangu szavait csöndben meghallgatják, de amikor enunciálja, hogy a vitát lezárja és elrendeli a szavazást, ujult erővel tör ki a lárma.


Alig lehet érteni, amint a jegyzők fölolvassák a szavazatszedő küldöttségek beosztását. Több mint egy óra hosszat tart a szavazás, utána Sándor Pál az elnökség élén ismét bevonul és kihirdeti az eredményt: a 379 leadott szavazatból 223 szavazat Stern Samura, 147 Budai-Goldberger Leóra esett, ugy, hogy 76 szótöbbséggel Stern Samut választották meg a községkerület és ezzel az Országos Izrealita Iroda elnökéve.


Az ellenzék nem nyugszik bele a választás eredményébe, viharos tüntetést rendez Budai-Goldberger Leó mellett, ugy, holy a hangulat percekig olyan, mintha Goldbergert és nem Sternt választották volna meg.


Mialatt Krámer Miksa vezetésével küldöttség megy az ujonnan megválasztott elnökért, a teremben ujabb incidens támad: Braun Jenő részvénytársasági igazgató megragadja a mellett álló férfi karját és elkiáltja magát: Ellopták az aranyórámat! – Nagy csörömpöléssel egy zsebóra esik a földre. A gyanisitottat kituszkolják a teremből és átadják a detektiveknek.


Csakhamar kiderül, hogy Wagner József ujpesti házmester, aki nem is tagja a közgyülésnek, senki sem tudja, hogyan surrant be a gyülésre. Az izgalom még nem ült el, mikor a küldöttség élén bevonul Stern Samu, Sándor Pál rövid beszéddel üdvözli, amire az uj elnök megkezdi székfoglaló beszédét.


- Programom a munka, béke, szeretet, megértés és összetartás. Csak becsületes munkával érvényesíthetjük azokat az irott jogokat, amelyeket a való életben hiába keresünk. A választás előtt lehetett közüttünk harc, de most már el kel simulnia minden ellentétnek…


Szántó Jenő után még Kiss Arnold budai főrabbi mondott beszédet, amelyet a közgyülés most már nyugodtan hallgat végig, mert a megválasztott elnök megjelenésekor az ellenzéki szavazók kivonultak a teremből. A Goldberger-párt vezetősége a közgyülés után tartott rögtönzött értekezletén elhatározta, hogy alaki szabálytalanságok miatt peticióval támadják meg a vasárnapi választást.

*

Tanulságos?  Meglátjuk mi lesz holnap. Chilul Hásém vagy Kiddus Vásém?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése