AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(2)

 

      HÁROM DOLGON ÁLL A VILÁG

      Ovádjá Bartenura, a Misna klasszikus magyarázója, felteszi a kérdést:

Amennyiben az Ávot etikai tanácsokat ad, és a zsidó élet mindennapjaihoz nyújt gyakorlati útmutatást, tehát nem törvénykönyv, és nem  Sulchán Áruch, akkor miért kezdi azzal, hogy "Mózes átvette a Tant...", vagyis miért kell e tanácsok isteni eredetét hangoztatni?

 

   Mivel más népek tudósai is írtak morális jellegű könyveket, s azok is megfogalmazták a maguk erkölcsi tanait - adja meg a választ Ovádjá-, ezért ebben az esetben ki kell emelni, hogy az Ávotban foglalt etikai tanítások és irányelvek nem emberek által kiagyalt fogalmak, hanem éppoly isteni eredetűek, mint maga a Tóra és annak törvényei, és ugyancsak a színáji tanításból erednek.

 

   A már emIített Szent Gyülekezet, melynek a próféták a Tanítást átadták, kb. 200 éven át létezett. Létrejötte a babilónai fogság idejére tehető, de még a Visszatérés idején is működött. Egy korszakában Ezra, az Írástudó állt az élén, és az utolsó próféták is tagjai voltak. A Gyülekezet (Kneszet Hágdolá) szövegezte meg a fontosabb imákat, ezek közül ma is számosat mondunk, mint pl. a 18 áldást (Smone eszré).

 

 A Szent Gyülekezet egyik utolsó tagja volt Simeon, az Igazságos. A macedóniai Nagy Sándor idejében élt, s a jeruzsálemi templom főpapjaként működött. A zsidó legenda szerint Simeon és Nagy Sándor jó viszonyban voltak egymással. Simeon fogalmazta meg, hogy mi az a három dolog, amin a világ alapulhat. Ezek:

 

1. A Tóra.

 

2. A munka.

 

3. A jó cselekedetek.

 

(Atyák, 2).

 

 A zsidó felfogás szerint a Tóra-tanulás a világ alapja. A Midrás szerint az Örökkévaló ahhoz a feltételhez kötötte a világ teremtését, hogy majd annak idején a zsidó elfogadják és betartják a Tórát. Ha nem, akkor a világ visszatér a teremtés előtti káosz állapotába.

 

 A munkán Bölcseink - átvitt értelemben - a Szentély-szolgálatot is értették. Mióta elpusztult, azóta ez a megfogalmazás a bensőséges imádkozást jelenti.

 

A jó cselekedet az egyik legfontosabb követelmény, mely egy zsidó embertől elvárható. Bölcseink az önzetlen jótéteményt a zsidók egyik ismertetőjelének tették meg, olyan fontosságot tulajdonítottak neki.

 

Mit kell érteni jó cselekedeteken? Bachja szerint a nincstelenek felruházását, betegek látogatását, a gyászolók vigasztalását. Egy másik Tóramagyarázó úgy véli, hogy ezalatt a fizikai, produktív munka értendő(szántás-vetés stb.), melynek során az ember az alkotó munkában a Teremtő társává válik, s folytatja a világ teremtését(Széfer Hámáor).

 

A Talmud-bölcsek úgy tartják, hogy a jó cselekedet nem korlátozódik alamizsnaosztogatásra (cödóke), mert jót nemcsak élővel lehet tenni, hanem halottal is (pl. illően eltemetni). A jó cselekedetnek mindig olyannak kell lennie, hogy annak révén valóban segítsünk embertársunkon. A jó cselekedet gyakran lemondást is jelenthet - pénzről, jogról, egyéb javakról -, de az emberi együttélés enélkül elképzelhetetlen.

 

 "Három dolgon áll a világ. " Egy haszid bölcselő szerint a világ azóta is "áll és vár" erre a három dologra, de ezek egyre csak váratnak magukra.

 

  Ezékiel Landau, a neves prágai rabbi, a Nodá Bijhudá szerzője, nem győzte hitközsége tagjait korholni amiatt, hogy oly kevés jó cselekedetet gyakorolnak. Látván, hogy senki nem hallgat rá, szavai falra hányt borsónak bizonyulnak, otthagyta a gyülekezetet, és elindult sétálni Prága utcáin. A meghökkent hívők végül kérdőre vonták, amiért faképnél hagyta őket.

 

  - Azt kérditek, miért tettem? Nagyon egyszerű erre a válasz. Ha egy háromlábú asztal egyik lába eltörik, az asztalt nekitámasztják valaminek, és ekkor ez még használható. Ha azonban már két lába törik el, akkor két lehetőség van: vagy megjavítják a két törött lábat, vagy pedig kitörik a harmadikat is, mert egy lábon nem állhat meg az asztal.

 

  - Így van ez velünk is - folytatta Landau rabbi a tanmeséjét. - A világ "három lábon" áll: Tóra, Szentélyszolgálat, jó cselekedetek. A Szentélyszolgálat, mióta Titusz lerombolta a Szentélyt, szünetel. Ti, híveim, nem gyakoroljátok a jó cselekedetet, a három "láb" egyikét. Így aztán arra a meggyőződésre jutottam, hogy a harmadik "láb", a Tóra is felesleges, hiszen az asztal nem képes egyetlen lábon megállni...(Folyt.köv.)