Vita a magyar jogállamiságról és a burjánzó szélsőjobbról – nemzetközi lapszemle    A magyar jogállamiságot tűzte ki napirendjére a Baden-Württemberg tartományi parlament. Emiatt diplomáciai nézeteltérések is akadtak, mert a berlini magyar nagykövet döbbenetét fejezte ki – számol be az esetről a Neue Zürcher Zeitung és a Stuttgarter Zeitung. Eközben a gazdasági lapok arról írnak, hogy a magyar gazdaságból történő tőkekivonást a hatalom szüntelen bevételszerzési vágya idézte elő. A Spiegel pedig arról ír, hogy Magyarországon nem képes az állam karanténba zárni a szélsőjobboldalt.   Neue Zürcher Zeitung A baden-württembergi parlamentben az összes párt képviselői bírálták, hogy Magyarországon megsértették a jogállamiságot. A tartomány Európa-minisztere kijelentette: nagy gondot okoz, ahogyan a legutóbbi alkotmánymódosítás belenyúlt a jogállamiságba. Így pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és bizonyos társadalmi csoportok alapjogai kapcsán. Azon kívül politikailag igencsak aggályos, amikor egy kormánypárt – egy ekkora többség birtokában – saját magára szabja az alaptörvényt. Friedrich kijelentette: itt olyan fejleményről van szó, amit egyetlen európai államban sem lehet megtűrni, ezért joggal éri azt kritika. Előzőleg némi diplomácia nézeteltérést váltott ki, hogy a berlini magyar nagykövet döbbenetét fejezte ki a szociáldemokraták által kezdeményezett vita miatt. A helyi parlament elnökének írt levelében Czukor József úgy fogalmazott, hogy meglepetéssel és nyugtalansággal értesült az eseményről.  Stuttgarter Zeitung (Forrás: Galamus)  Diplomáciai zavart keltett, hogy szerdára vitát hirdettek meg Baden-Württemberg tartományi parlamentjében a demokrácia magyarországi korlátozásáról. A berlini magyar nagykövet arról tájékoztatta a törvényhozás kereszténydemokrata elnökét, hogy aggasztja az esemény, egyben felajánlotta, hogy személyesen tájékoztatja a törvényhozás tagjait a magyar helyzetről. Válaszában Guido Wolf közölte Czukor Józseffel, hogy a frakciók az utolsó pillanatban már nem akarnak változtatni a napirenden, a javaslatot majd a következő házbizottsági ülésen, júniusban tárgyalják meg. A vita kezdeményezője, a szociáldemokrata frakció szóvivője pedig kifejtette: tudják, hogy külpolitikai kérdésekben a szövetségi kormány az illetékes, ám a tartományt igen sok szál fűzi Magyarországhoz, ezért jó néhány tekintetben érinti az alkotmánymódosítás. Hozzátette, hogy örömmel fogadták a magyar nagykövet ajánlatát, de a magyar politikában olyan folyamatok zajlanak, amelyek bírálatra szorulnak, és amelyeket nem lehet szavakkal elfedni. Az SPD a többi közt azt kezdeményezte, hogy a helyi kabinet jelezze: miként ítéli meg a demokratikus jogok további korlátozását Magyarországon és mit tesz ellene. Az Európa-ügyi miniszter úgy foglalt állást, hogy Baden-Württemberg – akárcsak az unió Bizottsága – nyugtalanul figyeli a fejleményeket. Jelezte, hogy a tartomány kétoldalú szinten utalni fog az aggályaira. Mellesleg már a múlt év elején azt tudatta a nagykövettel, hogy a magyarországi események megkérdőjelezik az együttműködés alapjait. (A Czukor-levélről egyébként más német lapok is szép számban számoltak be – döbbenettel.)  Jerusalem Post/Washington Post  Az izraeli újság kommentárja szerint az ultrakonzervatív, populista magyar kormányfő lehetőséget kapott, hogy a Zsidó Világkongresszus tanácskozásán nyíltan beszéljen arról: hatalomra kerülése óta egyre erősödik az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, ám a felszólalás kiábrándító módon nélkülözte az érdemi állásfoglalást. A figyelem a Jobbikra összpontosul, ám Orbán szót sem ejtett a pártról. Pedig hogy jól ismert antiszemiták és nacionalisták műveit bevették az alaptantervbe, azt a szélsőségeseknek tett engedménynek lehet tekinteni. Ugyanígy azt is, hogy a hatalom hallgat a Horthy-kultuszról. Mint a legtöbb politikusnak, Orbánnak is figyelembe kell vennie, hogy milyen közönség előtt beszél. A budapesti fórumon kifejelentette, hogy a zsidóellenesség elfogadhatatlan és tűrhetetlen. De a magyar politika szomorű valósága miatt ő törekvő társai nem igen léphetnek fel zsidó védelmezőjeként. Az európai antiszemitizmussal vívott harcban a magyar zsidókkal vállalt szolidaritás fontos jele, hogy a Zzidó Világkongresszus éppen Budapestet választotta a tanácskozás helyszínéül. Ám a másfélékkel szembeni gyűlölet oly mélyen beivódott a magyar társadalomba, hogy az nem éppen bátorító a zsidók és más kisebbségek számára, akik pedig a magyar nemzet részének tekintik magukat.  Spiegel  Az uniós tag Magyarországon felvonul a szélsőjobb. Már elfelejtették a 30-as és 40-es évek rémségeit, amikor Budapest a Harmadik Birodalom szövetségese volt. A legtöbb európai állammal ellentétben a magyarok immár nem képesek karanténban tartani a szélsőségeseket. Az ország 1989 után elvesztette a hitét a jövő kiegyenlítő erejében. Az emberek megpróbálják nacionalizmussal pótolni az elvesztett munkahelyeket, a hiányzó know-how-t. Jobb sorsot remélnek egy olyan múlttól, amely pedig már szörnyű végzetbe torkolt. A hazafiság állam által támogatott álarca mögött egyre nyíltabban egy régi, kompenzáló fajgyűlölet mutatkozik meg. Az összeállítás részletesen áttekinti a magyar történelmet 1918-tól egészen Szálasi felakasztásáig, illetve Horthy emigrációjáig. Mint írja, a pesti Dunaparton 70 bronzcipő emlékeztet a nyilaskeresztesek áldozataira. A minap egy reggel a megvetés jeleként disznólábakat tettek beléjük. A Szabadság téri református templomban Horthy mellszobra áll.  Daily Telegraph A lap hosszú elemzésben igyekszik kideríteni, mi táplálja Magyarországon még mindig a réges régi antiszemita előítéleteket. Ami a gazdaságot illeti, a szerző úgy gondolja, hogy az ország sorsába igazából nem a zsidó hitelezők, hanem az IMF szakemberei szólhatnak bele, de ők is csak azért, mert a Valutaalap 2008-ban 25 milliárd dolláros kölcsönt adott az országnak. A Jobbikot azonban ez sem állította meg, a párt a cigánybűnözés és a cionista befolyás visszaszorításának jelszavával érte el választási sikerét. Ezek után nem számít nagy meglepetésnek, hogy Budapesten tartotta konferenciáját a Zsidó Világkongresszus, amely arra hívta fel a magyarokat, hogy ismerjék fel: a Jobbik és segéderői alapvető fenyegetést jelentenek a magyar demokráciára nézve. Aki kételkedne a megállapítás jogosságában, az gondoljon a múlt szombati tüntetésre. A tudósító, aki meghallgatta a szónokokat, úgy érezte, hogy Sacha Baron idevágó fekete komédiájába csöppent bele, miközben a párt legtöbb híve nem tudja igazából megmondani, mi a baja a zsidókkal. Hogy az ilyesfajta antiszemitizmus ma is létezik, az meglehetősen aggasztó, figyelembe véve a magyarok készséges szerepét annak idején több mint 400 ezer zsidó elgázosításában. A jelenség egyik magyarázata az, hogy a szocializmus bukása óta az ország megrekedt az általa ismert és szeretett előítéleteknél. Egy másik elmélet, hogy sok zsidó nem hajlandó nyilvánosan vállalni zsidóságát, ez pedig ajándék az összeesküvés-elméletek híveinek. De a Jobbik ereje valószínűleg inkább a párt határozott romaellenes álláspontjában és nacionalizmusában keresendő. A tagok közül sokan úgy vélik, hogy ők normális emberek, akik aggódnak a bűnözés, az állástalanság és a bevándorlás miatt, ugyanakkor felháborítja őket, hogy hazafias érzelmeikért rasszistának minősítik őket. Mindazonáltal ami most zsidóellenességként jelenik meg, az hamarosan új célpont ellen fordulhat, amint a 3. világból érkező menekülthullám eléri Magyarországot. Ily módon fellélegezhetnek a zsidók de félő, hogy még több szavazathoz jut a Jobbik.  Reuters Miközben a nyugati országok arról vitatkoznak, hogy miként lehet a megszorításokat összehangolni a növekedéssel, sok közép- és kelet-európai állam továbbra is túlságosan függ a nyugattól, főként az eladósodott euróövezettől. Az EBRD elnöke szerint bár korábban úgy gondolták, hogy jövőre a földrész nyugati felében jobbra fordulnak a dolgok, most úgy látják, hogy a folyamat még egy kicsit csúszik. Ugyanakkor az európai bank úgy ítéli meg, hogy a nagy pénzbőség késlelteti a reformokat olyan államokban, mint Magyarország és Ukrajna, mégpedig olyan területeken, mint az adózás és a közigazgatás. A Bécsi kezdeményezés pedig azt állapította meg, hogy egy sor keleti országban jelentősen csökkent a nyugati anyabankok részéről a túlzott tőkekivonás veszélye, ám a magyarok és a szlovénok még nem menekültek meg ettől a kockázattól.  Bloomberg Három hét óta a legmagasabb szintre erősödött a forint árfolyama, miután a két hónapja tartó német ipari növekedés, valamint a kínai külkereskedelem váratlan felgyorsulása megnövelte a keresletet a kockázatosabb feltörekvő piaci papírok iránt. A magyar fizetőeszköz abból is profitált, hogy az előrejelzések szerint a világgazdaság állapotának javulása segít kilábalni a magyar gazdaságnak a recesszióból. A KBC elemzői úgy ítélik meg: ugyancsak kedvezően hatott, hogy az Erste főnöke kijelentette: az Orbán-kormány jelenleg a korábbinál konstruktívabb viszonyt tart fenn a kereskedelmi bankokkal. A Citigroup szakértője azon a véleményen van, hogy pillanatnyilag Magyarország kínálja a legjobb nyitott végű reálhozamokat. Csak hiányzik a katalizátor a forintárfolyam további javulásához. A Bank of America egyik londoni közgazdásza ehhez hozzátette, hogy az újabb rezsicsökkentés terve jelentősen kihat majd a fogyasztók hangulatára és vásárlóerejére.  Financial Times Magyar kormánypolitikusok arra vezetik vissza a jelenlegi kölcsönszűkét, hogy a javarészt külföldi bankok igyekeznek mérsékelni kitettségüket. A pénzintézetek ellenben úgy látják, hogy a térség legjelentősebb tőkekivonását a hatalom szüntelen bevételszerzési vágya idézte elő, amit csak súlyosbított az általános gazdasági visszaesés és az, hogy nemigen akarnak hitelt felvenni a megbízható ügyfelek. Mindenesetre a recesszió, a jelzáloghitelesek megsegítése, valamint a különadók folytán a bankok már két éve mélyen veszteségesek. A következmény az lett, hogy tavaly csaknem 10 %-kal zsugorodott a pénzintézetek vagyona és 13,3, illetve 16,3 %-kal kisebb lett a vállalati és magánhitelek összege is. Ráadásul a bankadó fenntartása, valamint a tranzakciós adó bevezetése miatt nem is lehet számítani a helyzet javulására. Patai Mihály ezzel együtt azt hangsúlyozza, hogy az ágazat helyzete szilárd, jó a tőkemegfelelési mutatója és a nyugati anyabankoktól két év alatt 2,5 milliárd eurót pumpáltak a leányvállalatokba. Vagyis a külföldi tulajdonosok áldást jelentenek a magyar bankszektor számára, ám Orbán Viktor továbbra is bírálja a külföldi bankokat, és azt mondja, hogy magyar kézbe kell venni az ágazat legalább felét. Ugyanakkor kedvező a fogadtatása a Matolcsy-féle ösztönző csomagnak, de kérdéses, hogy az segít-e túljutni a növekedés krónikus hiányán, illetve - mivel egyes hírek szerint 2016-ig marad a banki különadó - mennyire tudja átlendíteni a bankokat azon, hogy évek óta nem termelnek profitot. Róna Péter szerint tovább ront az állapotokon, hogy egyfelől mintegy 20 % a bedőlt hitelek aránya, másfelől a gyenge növekedési és foglalkoztatási kilátások miatt a bankok nem várhatnak javulást. A bankkölcsönök összesen egyharmaddal csökkentek az utóbbi négy évben és hitelek nélkül a gazdaság nem tud elindulni felfelé – mondta Patai Mihály.  (Szelestey Lajos/Klubrádió)