A HETI SZAKASZ CHASZID SZEMSZÖGBŐL – SMINI(2)
NEM KELL KÖZVETITŐ
Amikor befejeződött a hajlék épitése – Mózes felállitotta (összerakta) a moduláris Hajlékot és áldozatokat mutatott be a felavatás hét napján – azonban az isteni jelenlét, a Schiná, egyelőre még nem volt jelen a Hajlékban. Mondá erre Áron, Mózes fivére: "Tudom hogy az Örökkévaló haragudott rám (az aranyborju miatt) és igy én vagyok az oka hogy az isteni Jelenlét nincs a Hajlékban"!
Mondá erre Mózes: "Végy egy borjut és mutasd be mint vétekáldozatot ü és ez lesz a jele annak hogy az Örökkévaló megbocsátotta az aranyborju vétkét". Igy is lett ás a Schiná megjelent a Hajlékban.
Hogyan is müködött ez? Hogy volt az hogy a borju áldozat eliminálta a rossz benyomást amit az aranyborju vétke keltett, ami a kiváltó oka volt annak, hogy az isteni dicsfény úgymond "bojkottálta" Izraelt?
KÖZVETLEN KAPCSOLAT
A Tóra exegétái elmagyarázzák, hogy a gyülevész népség – vagyis a kivonuló héber törzsekhez csapódó idegenek követelték az aranyborju készitését. Azonban ők sem gondolták komolyan hogy az aranybálvány fogja "helyettesiteni" az Örökkévalót. Ők is tudták hogy az Örökkévaló teremtette a világot és Ő uralja az univerzumot. Ők mindössze abban tévedtek hogy közvetitőt kerestek az Örökkévaló és a nép között. Ezidáig Mózes töltötte be az összekötö szerepét, most azonban hogy nem jött vissza - illetve késlekedett visszajönni, azt gondolták hogy szükséges egy "helyettest" találni. Ez lett volna a borju...
Ez a gondolat – magyarázza Maimonidés – a bálványimádás gyökere. Az ősidökben az emberek azért kezdtek bálványokat tisztelni és imádni, mert abban a (tév)hitben voltak, hogy az Örökkévaló magasan fentebb áll a világ apró-cseprő dolgainál és ennélfogva közvetitőket kell keresni köztük és Közte. Ezeken a "közvetitőkön" keresztül – gondolták – jut el hozzájuk az isteni áldás és ezért kell tisztelni és becsülni a közvetitőket.
Azonban, ez a téves gondolat nem más mint bálványimádás, mivel egy zsidónak közvetlen kapcsolata van a Teremtővel és nincs szüksége közvetitőkre-
A "KÖZVETITŐ" ELÉGETT
Ilymódon, amig az aranyborju vétke nem törlődött el teljesen – az isteni Dicsfény nem nyugodhatott Izrael körében. A valóbani korrekciója a véteknek a felavatás nyolcadik napján történt, amikor Áron bemutatta a borju áldozatot, amely átvitt értelemben azt a borjut jelképezte, amelyet közvetitőnek képzeltek el, mintha egy magában álló, létező identitás lenne.
Most hogy feláldozták és elégették – nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy nem létezett mint önálló valami.
Ez által jöhetett az isteni Dicsfény, a Sechina, először a Hajlékba, majd azáltal minden egyes zsidó szivébe, ahogy Bölcseink mondják:"és készitsenek nekem Szentélyt, hogy bennük lakózzam" (2.Mózes, ) "benne" – nem mondja hanem "bennük" – ami azt jelenti, hogy minden egyes zsidóban"(Midrás Ágádá, idézi r"m Álsich).
MINDEN "TŐLE" ERED
A Hajlék és tartozékai utalnak arra viselkedési normákra, amelyek a Tóra tanulás és a parancsolatok teljesitése körül kötelezik a zsidó embert. Azonban előállhat olyan helyzet is, amelyben a zsidó ember tanul Tórát, teljesitit a micvákat és még sem árasztja el őt az isteni Dicsfény.
Miért:
Azért mert ebben az esetben van nála egy "borju"féle valami, ha nem is tudatosan és nem is aranyból. Ez azt jelentheti, hogy amikor eszik-iszik, vagy a megélhetésével van elfoglalva, akkor azt hiszi, hogy ezekben a dolgokban úgy viselkedhet mint minden ember, vagyis akár mint egy gój és itt nem kötelezi őt a zsidó viselkedési kódex.
Azonban tudnia kell, hogy mindaddig amig fel nem hagy ezzel a viselkedéssel, nem remélheti hogy nála lakást talál az isteni Dicsfény. Ezzel szemben a helyes felfogás az amit Salamon király mond - "Minden utadon ismerd fel Őt" (Példabeszédek, 3, 6) vagyis nincs egy perc vagy egyetlen cselekvés sem, amely mentes lenne az Örökkévaló szolgálatától.
A zsidó ember szolgálja az Örökkévalót, nemcsak azzal, hogy Tórát tanul és a micvákat betartja – hanem akkor és azzal is, ha eszik-iszik és a megélhetésért dolgozik. Ezek nem "különálló dolgok" és ő nem tulajdonit magának és csalafinta eszének nagy jelentőséget, mivel tudja hogy minden az Örökkévalótól ered, aki "erőt ad ahhoz hogy sikeres légy"(5.Mózes, 8. 18). Ez a "kulcs"a sikerhez és az isteni bőség eléréséhez, minden területen.
( Tórát Menáchem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése