A saját egyházába ütközött az anticionista tüntetést szervező Hegedűs
A negyedik alaptörvény-módosításra hivatkozva jelentené fel Ifj. Hegedűs Lórántot egy jogvédő alapítvány. Hegedűst a Zsidó Világkongresszus elleni tüntetés miatt az egyháza is felelősségre vonná és a rendezvény betiltását követeli. A TASZ szerint nem szerencsés, hogy egyházak vagy politikusok utasítgassák a rendőrséget.
„Álláspontunk szerint Ifj. Hegedüs Lóránt felhívása megsértette a közösségeknek az Alaptörvény Negyedik módosításában biztosított jogát a méltóság védelméhez, ezért felkértük a hatóságokat, hogy ne adjanak teret a nyilvánvaló provokációnak és a Magyarországot lejárató gyűlöletkeltő megmozdulásnak” – áll a zsidó jogvédő szervezet, a Tett és Védelem Alapítvány tegnap kiadott közleményében.
Az alapítvány szerint Hegedűs „a ká.info nyilas internetes portálon közzétett felhívásában olyan, a zsidó közösség méltóságát sértő kijelentésekre ragadtatta magát, mint a "judeobolsevik terror" és a hazai zsidó közösség tagjait ettől való elhatárolódásra szólította fel”, ezért feljelentést tesznek.
Az egyház is bekeményít
Néhány napja Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a szélsőjobboldal rendezvényeinek visszatérő szereplője közleményt fogalmazott meg, amelyben május 4-re, a Zsidó Világkongresszus ülésével egy időben (amelyen Orbán Viktor is részt vesz) „anticionista és antibolsevista népgyűlést” hirdetett. A közleményben többek között a zsidóság hozta összefüggésbe az „1919-es és 1945 utáni terrort”, és azt állította, Magyarországra „zsidó telepesek” érkeznek, a kongresszus résztvevőit pedig az ellenük való határozott fellépésre szólította fel. A tüntetés kihirdetése miatt a Magyarországi Református Egyház esperes-gondnoki értekezlete fegyelmi eljárást kezdeményezett Hegedűs ellen, akit akár lelkészi rangjától is megfoszthatnak.
Az egyház emellett a hatóságoktól a rendezvény betiltását kérte: „Az illetékes hatóságok intézkedése nyomán nem kerülhet sor arra a motoros felvonulásra, amelyet a haláltáborokba hurcolt zsidó embertársainkra emlékező Élet Menete rendezvénnyel egy időpontra szerveztek volna. Hasonló határozottságot és egyértelműséget kérnek az illetékes hatóságoktól a Budapest-Szabadság téri református templom elé a Zsidó Világkongresszus idejére meghirdetett tüntetés megítélésében is” – szólt Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnökének közleménye.
Pénteken az egyházi vizsgálat hatására Hegedüs visszalépett és lefújta a tüntetést. Az erről szóló közleményt a lelkész felesége - aki jobbikos parlamenti képviselő - jelentette meg, aki egyben közölte, a rendezvényt az ő szervezésével fogják megtartani.
Joghézag?
A Tett és Védelem Alapítvány elnökétől, Bodnár Dánieltől megtudtuk, a szervezet közösség elleni izgatás miatt jelenti fel Ifj. Hegedüs Lórántot (bár a tényállás a közleményben nincs megnevezve). Kérdésünkre Bodnár elmondta, tisztában vannak vele, hogy „a közösség elleni izgatást tiltó törvény alkalmazásában a szólásszabadságot erőteljesen védő megengedő gyakorlat alakult ki, mely a verbális inzultus közvetlen hatására kialakult erőszakos cselekményt rendeli büntetni.” A rendszerváltás óta csak néhány személyt ítéltek el izgatásért, akik konkrét erőszakra szólítottak fel egyes csoportok ellen, a burkolt fogalmazást azonban már a szólásszabadság részeként értelmezi a korábbi bírósági és a sokszor erre alapozó ügyészségi gyakorlat. Bodnár szerint azonban „a közbeszéd minősége folyamatosan romlik, miközben minden csoport érzékenysége növekszik, így nehezen jósolható, hogy mikor vezet erőszakhoz egy kevésbé súlyosnak tűnő kijelentés is. Ehhez a megváltozott körülményhez a hatóságoknak is igazodniuk kell. A közvéleményben tapasztalható, gyűlöletkijelentésekkel kapcsolatos apátia mindemellett jelentősen rontják Magyarország jó hírnevét."
Bodnár szerint az utóbbi időben tapasztalható egy egyértelmű tendencia: a hatóságok és a törvényhozás egyaránt markánsabban lép fel a gyűlöletcselekményekkel szemben. Példaként említette az Élet Menetével egy időben szervezett „Adj Gázt!” nevű motoros felvonulás esetét, hozzátéve, hogy a Tett és Védelem Alapítvány eredetileg a vonulás útvonalának megváltoztatását szerette volna elérni. Mint mondta, bár a közösségek méltóságát védő alaptörvényi rendelkezéshez kapcsolódó alacsonyabb szintű törvényi szabályozás még kidolgozás alatt áll, az „alaptörvény szellemisége kell, hogy érvényesüljön a közösség elleni izgatás miatt lefolytatott ügyekben is”. (Mint megírtuk, az Adj gázt! a rendőrség a bejelentéskor nem kifogásolta - tehát tudomásul vette -, majd Orbán Viktor múlt hét hétfői parlamenti felszólalása nyomán még aznap betiltotta, a tiltás egyes jogvédő szervezetek szerint ezért nem is jogszerű. A motoros egyesület elnöke - aki egyben a Jobbik Budapest XI. kerületi szervezetét vezette - bírósághoz fordult, igaz, közben lemondott a pártban betöltött tisztségéről.)
"Bűncselekmény nem valósult meg"
Kevés az esélye, hogy akár az alaptörvény, akár a hatályos büntető törvénykönyv alapján eljárás induljon Ifj. Hegedűs Lóránd ellen - mondta a hvg.hu-nak Simon Éva, a TASZ szólásszabadság programvezetője. Szerinte, bár a lelkész felhívását sokan sértőnek érezhetik, bűncselekmény nem valósult meg. „A legvalószínűbb, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában megszünteti a nyomozást. A feljelentést tevők nyilatkozatukban az alaptörvényre hivatkozva az alkotmányjogi panasz lehetőségét is felvetik, ha nem szankcionálja a bíróság ifj. Hegedűst. „Az alkotmányjogi panasz új elem a magyar jogrendben, egyelőre nincs olyan gyakorlat, ami alapján megjósolható lenne az eljárás kimenetele. Ráadásul az alaptörvény emberi méltóság védelméről szóló része rendkívül tágan értelmezhető, az elmúlt 10 évben négy alkalommal, hasonló rendelkezést alkotmányellenesnek minősített a testület, így nehéz megmondani, hogy az Alkotmánybíróság helyt adna-e egy ilyen panasznak.”
Simon szerint Hegedűs Lóránd felhívása nem meríti ki a közösség elleni izgatás tényállását, általánosságban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jelenlegi bírói és rendőrségi gyakorlat túlságosan erélytelen a gyűlöletbeszéd esetén, több esetben is büntetlenül hagyták az uszítást. Példaként említette Tyirityán Zsolt a Magyar Szigeten tett kijelentéseit és a devecseri Magyar Gárda-rendezvényen elhangzott beszédeket, amelyek még aznap erőszakhoz is vezettek. Mint mondta, a körülmények nagyban befolyásolják, hogy egy beszéd jogi értelemben izgatásnak tekinthető-e: „Ha a Hősök terén hangzik el egy rasszista, cigányellenes beszéd, az nem ugyanaz, mintha azt egy cigánysoron mondanák el. Az sem mindegy, hogy milyen társadalmi közegben, milyen közönség előtt hangzik el egy kijelentés, súlyosabb elbírálás alá kerülhet az, aki egy erőszakra kaphatóbb közeg előtt tesz uszító megnyilvánulást.”
„A negyedik alaptörvény-módosítás új szabálya szerinte súlyosan csorbítja a szólásszabadságot és szembe megy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával is. A jövőre hatályba lépő, közösséget sértő, Polgári törvénykönyvben található szankció is elhibázott, az alaptörvény negyedik módosítása pedig további szólásszabadság-korlátozást alapoz meg” – mondta Simon Éva. Az Adj Gázt! nevű motoros rendezvény betiltása és a Református Egyház kérésével (arra kérték a hatóságokat, hogy akadályozzák meg Ifj. Hegedűs Lóránd rendezvényét) kapcsolatban megjegyezte, „rossz precedens, hogy politikusok vagy egyházak felszólítására alapján demonstrációkat tiltanak be.”
HVG
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése