MIT MOND Az aktuális HALACHA?

  A KÖRÜLMETÉLÉS –  és  a "másság"

 

   

 

      A circumcisiót a Tóra szövetségnek (brit, brisz) tekinti. Szövetség Isten és népe között, melynek látható jele a körülmetélt himvessző. Ez az ami Ábrahám óta megkülönbözteti a zsidókat a többi néptől.

 

     Ez a micva – az első amit Ábrahám kapott az Örökkévalótól -  végigkiséri a  zsidó népet történelme folyamán. Voltak idők amikor az elnyomó rómaiak és egyéb gójok, betiltották a körülmetélést, ezzel akarván a zsidók speciális különállását és önkéntes megkülönböztetését megakadályozni és végső fokon  a zsidókat beolvasztani a gój tengerbe.

Ezek az idők most visszatérni látszanak és ezért több mint aktuális több mit fontos a körülmetélés fontosságát hangsulyozni.

 

   Ábrahám ugyan idős korban hajtotta végre magán az isteni parancsot, 99 éves korában (1. Mózes, 17,23-25); első fiát, Jismaelt, 13 éves korában metélte körül, de a nemzedékekre szóló micva szerint nyolc napos korában kell a fiugyermeket körülmetélni. Fiát Izsákot már eszerint vette fel a szövetségbe az első ősatya és azóta ez a norma a zsidóságban.

      

Jákob és fiainak afférja Schemben – amikor a helyi potentát megerőszakolta Dinát, Jákob egyetlen lányát és azután el akarta venni feleségül – mutatja hogy  a körülmetéletlenség állapota (árélim) gyalázat volt az első héberek szemében és ezért reagáltak a chivita agresszióra olyan erélyesen (lásd 1. Mózes,34. fejezet). A héber nyelvben az á.r.l. ige nyesetlenséget, vagyis darabosságot, durvaságot jelent és "árál-Lév" a nyesetlen sziv, érzéketlenséget jelent. Jeremiás próféta szembeállitja a zsidókat, akiknek a szivük "nyesetlen" (árlé-lév) mig a népek nincsenek körülmetélve (árlé-bászár") (Jer.9, 25). Ugyancsak Jeremiás kéri hogy Izrael fiai nyessék meg szivüket, vagyis tartsák távol maguktól és vessék ki szivükből az állatias ösztönöket, vágyakat (Jer. 4, 4). Ezékiél is gyakran használja a nyesetlen sziv idiómáját (Ez.44, 7). Bölcseink szerint a  nyesetlen (körülmetéletlen) szivü  egy olyan zsidó aki "elidegenett mennybeli atyjától".

 

    Akik lebeszélték Ábrahámot...

 

           Elképzelhetjük hogy nem egykönnyen szánja rá magát valaki, hogy 99 éves korában körülmetélje magát. A Midrás elárulja, hogy Ábrahám is hezitált és tanácskozott barátaival és szövetségeseivel, Ánérral, Eskollal és Mámreval. Az első kettő lebeszélte: Ánér azt mondta neki:Mi ütött beléd Ábris? Már száz éves vagy, most akarod megcsonkitani magad? Eskol  valami olyasmit mondott, hogy észnél légy barátom, Megjelölöd magad hogy ellenségeid könnyen felismerjenek?! Ezzel szemben Mámre rábeszélte, mondván neki: Nem értelek Ábrahám! Istened megmentett téged a tüzes kemencéből (ahová Nimrod dobta, mert Ábrahám megtagadta idoljait); győzelemre vitt a négy királlyal folytatott háboruban és éltetett a nagy éhinség idején – és ezt az apróságot hogy körülmetéld magad – nem vagy hajlandó megtenni neki? Ezért – mondja a Midrás – az Örökkévaló Mámre ligetében jelent meg Ábrahámnak (Brésit rábbá 42, 8). A Midrás másutt hozzáteszi hgy a három barát is körülmetéltette magát és Sém, Noé fia, volt a mohél (uo. 55, 4 és Midrás Hágádol Börésit, 17, 22).

 

Amikor Mózes ellazsálta fia körülmetélését, felesége, Cippora, volt az aki megmentette a helyzetet és egy éles kövel körülmetélte a fiut.

 

     Az Egyiptomból kiszabaduló zsidók körül voltak metélve, de a pusztaságban, a negyven esztendős bolyongás során, nem teljesitették a micvát, mivel  a sivatagban ez veszélyes lett volna. A szituációt a Biblia mint "Egyiptom szégyenét" (Jósua 5, 9 )definiálja és Jósua körülmetélte a népet, miután átkeltek a Jordánon és már Kanaánban voltak (uo.3).

 

      Minek örült Dávid?

 

       Innen kezdve úgy látszik, hogy  Brit Milá szerves része lett a zsidó életnek. Még amikor a környező népek kultúrájának hódoltak és bálványt imádtak – akkorról sincsenek hivatalos értesüléseink hogy felhagytak volna a körülmetéléssel. Dávid királyról meséli a talmudi legenda, hogy amikor a fürdőben volt, ruhátlanul, elszontyolott, gondolván, hogy  ime most lemeztelenedett a micváktól. Amikor azonban eszébe jutott, hogy körül van metélve, nagyon megőrült és erről irta a "nyolcadik"ról szóló zsoltárt (Ál Hásminit) vagyis a körülmetélésről, ami a nyolcadik napon történik.(Menáchot, 43b).

 

   Midrási legenda szerint amikor Salamon birodalma kettévált, az Efrájim vezetése alatt álló tiz törzs birodalmában negligálták a körülmetélést. Nem tiltották központilag, de a nép nem tartotta a micvát. Élijáhu, (Illés) próféta, a fanatikus zelóta, élesen kikelt ez ellen és ennek jutalául kapta Istentől a Brit Angyalának (Málách Hábrit) titulusát, ami a mai napig is emlékezetes, amennyiben minden körülmetélési szertartáson egy külön széket rezerválnak az örökké élő prófétának (Pirké d'rabbi Eliezer, 29. fejezet)

 

A Talmud szerint a Milá (vagyis a circumcisió) azon micvákhoz tartozik, amikért a zsidók életüket is áldozták, hogy betarthassák. Ez az oka annak – mondják Bölcseink – hogy ez a micva a mai napig is fennmaradt (Sábbát, 130a). Ez az önfeláldozás előszőr a görög majd a római hódoltság idején volt aktuális és esedékes. A hellénisták és zsidó kollaboránsaik szép szóval próbálták a zsidókat a hagyományoktól eltériteni. Azzal a csellel éltek, hogy a meztelenül tartott torna játékokon a zsidó fiuk szégyelljék "másságukat" és különbözö praktikákkal próbálják a brit látható jeleit eltüntetni, meg nem történtté tenni.

 

A rómaiak ennél tovább mentek és volt idő amikor halálbüntetés terhe mellett tiltották a circumcisiót. Voltak zsidók, akik életüket áldozták, de nem hódoltak be a pogány terrornak. Egy időben voltak a római birodalomban  felvilágosodott patriciusok, akik – titokban – felvették a zsidó hitet és körülmetéltették magukat. Ezek egyike volt Onkelos, a császár unokaöccse, aki később – a mai napig – a Tóra arameus forditásáról lett hires. Zsidó források felfedik, hogy unokabátyjának ez nagyon nem tetszett, föleg az nem hogy alávetette magát a Szövetség (Brit) operációjának. "Meg akartál ismerkedni a zsidóság tanaival? Rendben van. Mentél volna Tórát tanulni. De miért kellett ezért megbélyegezned magadat? Onkelos türelmesen megmagyarázta Hadriánusnak, hogy az árél, a "nyesetlen", nem képes a zsidó tant megérteni, felfogni. (Midrás Tánchumá, Mispátim, 5).

 

      A zsidó hagyományban igaz embernek számit, aki úgy született, hogy nem kell körülmetélni őt, mert nincs előbőre. Ez ritka eset de előfordul. A Midrás (Sochér Tov a Zsoltárok 6. fejezetére) felsorol 13 embert, akik igy születtek, már "készen", köztük Noé, Sém, Jákob, József, Mózes, Sámuel, Dávid, Jesája, és Jeremiás.

 

    A római prokonzul, Tineus Rúfus, aki állandó hitvitákat  tartott rabbi Akibával (mielőtt kivégeztette) egyszer azt kérdezte a márhalált halt tanaitától: ha a brit olyan fontos, miért nem teremi Isten a férfiakat már körülmetélve? Akiba válaszában mutatott neki egy búzakalászt és egy  finom süteményt. Melyik jobb? Ezt Isten teremtette ( a kalászt) és ezt az ember csinálta (a süteményt). A dolog értelme: az embernek kell tökéletesiteni és "véglegesiteni"  a teremtést és ezzel – magát. (Midrás Tanchuma, Tázriá, 5).

 

     A körülmetélés értelme

 

      A Milá – vagyis a körülmetélés aktusa (egyébként a szemérmes héber magát a férfi testet is igy nevezi) – a Szövetség jele. Ugyanilyen "Jel" a hagyomány szerint, a szombat és a Töfilin is. Mind a háromnál a Tóra használja a "jel" kifejezést. Egyik fontosabb mint a másik. A szombat fontosabb mint a Töfillin (amit szombaton nem tesznek fel) és a körülmetélés fontosabb mint a szombat, mivel ha a nyolcadik nap szombatra esik – akkor körülmetélik a gyereket, ami valamelyest a szombat felfüggesztésével jár. (Nachmanidés).

 

        Ez a második micva a Tórában (a "szaporodjatok" után) és az első amit Ábrahám személyesen kapott. A parancsolat értelme, a Chinuch könyve szerint: az Örökkévaló meg akarta jelölni népét fizikai mivoltában is, ahogy ők "mások" szellemi valójukban, ami a Tóra és parancsolatai által jut kifejezésre. Ez a "másság" abban a testrészükben jut kifejezésre – a körülmetélés által – amely a fajfenntartás kifejezője és kivitelezője. Ez egyébként a közvetett kapcsolat a két első micva között.

 

Egyes exegéták egy sor további okot, illetve magyarázatot hoznak fel  a körülmetélés parancsának indokolására, illetve magyarázatára:

 

     Maimonidés (Rámbám): ha egy testrészt megoperálnak, az legyengül valamelyest és ez a gyengeség megmarad azután is, hogy a seb beforrt. Ennélfogva kötelezték a zsidó embert, hogy körülmetélje (megoperálja) nemi szervét, hogy ezáltal gyöngüljön nemi vágya és ne legyen állandóan "ösztöne foglya". Valószinü hogy Maimonidés ezt nem annyira mint orvos, inkább mint filozófus mondta.

 

      Ábárbánel: A Milá az ember eredendő vétkére hoz bocsánatot. Mivel a körülmetélendő testrész a fizikai öröm forrása, - megszentelése a körülmetélés által, megszenteli a gyerek nemzését és születését is.

 

     Náchmánidés: A körülmetélés olyan mint az áldozat és az ezen alkalommal ontott vér olyan mint az áldozatok vére az oltáron. Ahogy az áldozatként bemutatott jószág nem lehet nyolc napnál fiatalabb (erre külön micva van a Tórában, a 267.) úgy a kisfiut is csak nyolc napos korában lehet körülmetélni.

 

     És miért pont a nyolcadik napon? Ezt kérdezték tanitványai rabbi Simon Bár Jochájtól, a nagy kabbalista tanaitától, akinek a Zóhár szerzőségét tulajdonitják? Kabbalisztikus válasz helyett Rásbi egy nagyon is reális választ adott: azért hogy ne legyen az, ahogy az egész világ örvendezik – a Brit Milá lakomán – és a gyerek apja és anyja szomoruak (mivel az asszony tisztátalan és megtisztulásáig férje nem nyúlhat hozzá) (Niddá 31,b).

 

        A gójok circumcisiója

        És Spinóza...

 

 

  A Milá nem egyszerü operáció, kirurgikus, esetleg plasztikai beavatkozás. Hiszen  vannak gójok is, akik körülmetélik magukat – például a moszlimok, 13 éves korukban, a bibliai Jismáél nyomdokain haladva. Az angol királyi ház férfi tagjait is rendszerint körülmetélik egészségügyi okokból. Ma az orvostudomány nagy jelentőséget tulajdonit a circumcisiónak, mint az Aids és egyéb nemi betegségek fékezőjének – de a zsidó britnek nem ez az oka, értelme és jelentősége.

 

   Ahogy Eskol megpróbálta lebeszélni Ábrahámot ("megjelölöd magad, hogy ellenségeid könnyen felismerjenek?!"), úgy megtörtént valóban nem egyszer, vérzivataros történelmünk során, hogy a milá képviselte másság a zsidók életébe került. Vannak még akik emlékeznek 1944-45 őszére-telére, amikor a nyilasok zsidókra vadásztak Budapest utcáin és a legjobb bizonyiték az áldozat életveszélyesen zsidó voltáról a letolt nadrág volt.

 

 Ennek következményei sajnos a mai napig is élnek a maradék magyarországi zsidók zsigereiben és ez katasztrófális hatással van a körülmetélés rátájára. "Miért jelöljük meg a gyereket? – mondják-kérdezik az aggódó szülők, akikről pedig minden szomszéd tudja hogy zsidók, néha jobban mint ők maguk.

 

     Világszerte – kivéve a volt Sz.U.t és csatlósait – a helyzet sokkalta jobb. A világ zsidóságának nagy többségü őrzi a mai napig a Milát, mint a Szövetség és a másság jelképét. Ehhez úgy látszik, nem kell kimondottan vallásosnak lenni, hiszen az amerikai reform-mozgalom sem szüntette meg a Milá intézményét.

 

   "A Brit nem más mint nemzeti-népi jelkép, ami arra jó, hogy megkülönböztesse a zsidókat a népektől. Ez okozta hogy a világ négy táján szétszórt zsidók nem vesztek el és nem asszimilálódtak a népek között" – állapitja meg Ocár Jiszráél és Spinózát idézi, aki azt mondta, hogy "amig a zsidók megőrzik a körülmetélés parancsolatát, nem vesznek ki és nem kallódnak el a népek között, hanem megmaradnak zsidóknak örökre". Mint tudjuk, Baruch Spinóza nem volt ultra-ortodox...

 

     Josephus Flávius, Maimonidés (a Tévelygőkben, 3, 49) és a római Tacitus, szintén elismerik a circumcisió  hatását a zsidóság fennmaradására. Philó szerint a körülmetélt ember  nemzőképesebb. Herodotos  arról számol be hogy az ógörögök szemében szent volt, aki körülmetélve született (O.J.).

 

      Ki lehet mohél?

 

        A mohél (körülmetélő) egy istenfélő ember kell hogy legyen aki ismeri az előirásokat, feddhetetlen előéletü és a halacha alapján müködik. Zsidó orvos is lehet mohél, ha megfelel az emlitett feltételeknek A Britnek a nyolcadik napon kell lenni és nem szabad azt ok nélkül elhalasztani. Csak ha a gyerek beteg, vagy sárgaságban szenved, lehet a a circumcisiót elnapolni. (A Brit feltételeit és részleteit – lásd  Donin: Zsidónak lenni, Naftali Kraus és Mikes Katalin forditása, Budapest, Göncől  kiadás).

 

         Számtalanszor magasztalják fel Bölcseink a Brit Milá szerződését, amitől a zsidók zsidókká válnak. Persze egy gyerek aki zsidó anyától jött a világra, akkor is zsidónak számit ha nincs körülmetélve – de ez a kötelesség nem évül el. 13 éves koráig apja felelős azért hogy körülmetéltesse fiát, utána pedig maga a fiu, férfi, akárhány esztendős is – felelős ezért és minden nap ami eltelik anélkül hogy "megnyesetné" magát – vétke van, aminek büntetése Kárét (vagyis idő előtti halál). A büntetés égi, nem a földi biróság kezében van, de a rabbik kötelessége figyelmeztetni a zsidókat és propagálni a milát, a másság jelét.

 

          Rabbi Mose Feinstein  döntvénye szerint (Igrot Mose, Jore Déá, (2),119 bekezdés,192.oldal) tilos olyan műszert használni, ami által a circumcisió vér nélkül történik, vagy érzéstelenitő szereket használni, mivel a vércsöpp szerves része a Britnek ("vérszerződés"!). Ennek legjobb bizonyitéka  az, hogy ha kételyek merülnek fel a brit kóserságát illetően, vagy pedig egy gój (orvos) csinálta a "mütétet", vagy egy zsidó akiről kiderült hogy gój (ez is előfordult már), vagy egy olyan zsidó aki maga "elvből" nincs körülmetélve (mumár löorlot), akkor a malőrt korrigálandó egy vércsöppet kell ejteni a körülmetélt testrészből (Hátáfát dám brit).

 

 A dolog érdekessége itt is az – akárcsak a sochét (rituális metsző) esetében - hogy eleve, papirforma szerint, mindenki csinálhatja a circumcisiót: "akár rabszolga, akár nő, akár kiskoru vagy egy olyan zsidó aki maga nincs körülmetélve (mivel testvérei meghaltak a körülmetélés során)..." azonban a gyakorlatban, csak egy istenfélő felnőtt zsidó elfogadott mint mohél (Sulchán Áruch, Jore Déá, Hilchot milá 264,1 és Iszerlis ott).

 

     A Milá szerves rész a betérésnek. Nem minden mohél képes felnőttet körülmetélni, és ha egy istenfélő zsidó orvosról van szó – akkor a legtőbb vélemény szerint ez megengedhető. Amit minden rabbi-tekintély tilt, az a brit elhalasztása nyomós egészségügyi ok nélkül – vasárnapra, vagy amikor a szülők ráérnek, vagy a mohél ráér: a britnek a nyolcadik napon kell megtörténni.

 

Bevett szokás, hogy a mohél nem kér pénzt tevékenységéért, ami egy nagy micve. Ha felajánlanak neki fizettséget – elfogadhatja, főleg ha ebből él.

 

Összegezve: ahogy ezt a szombattal kapcsolatban már elmondtuk –  jobban mint hogy a zsidók tartják a körülmetélést – tartja a Brit a zsidóságot; őrzi annak egyediségét és megakadályozza elillanását. Ez a zsidó vérszerződés, a másság jele, annak a másságnak amelynek üres keretét nekünk kell tartalommal megtölteni.