IGAZSÁGÜGY –MINDENEK ELŐTT
"Birákat és felügyelőket (rendőröket) nevezz ki minden lakhelyeden (szószerint kapuidban), amiket az Örökkévaló a te Istened ad neked és ők itéljék a népet igaz itélettel. Ne ferditsd el az itéletet, ne légy tekintélytisztelő és ne fogadj el megvesztegetést. A tiszta (nettó) igazságot kövesd, hogy élj és bird az országot, amit az Örökkévalő Istened ad neked" (5. Mózes, 16, 18-20).
A Tóra elöbb rendezi el a az igazságügyet, mint a rendszer, illetve a szabad királyválasztás lehetőségét és módozatait (szintén szakaszunkban). Az itt lerakott alapok – amiket a Szóbeli Tan részletez – megfelelnek a 21. század legszofisztikáltabb követelményeinek is. Szabad biróságok három fokozatban, amelyek kizárólag a Tóra törvényeinek vannak alárendelve; a háromtagu helyi biróságoktól, a 23 tagu járásbiróságokon keresztül a jeruzsálemi felsőbiróságig (a 71 tagu Synhedrion) – ez biztositotta már az ókorban az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Mit jelent az hogy "igaz itélettel" itélkezni a nép felett? Hát naná, mondaná a dörzsölt pesti, hiszen a a legdrákóibb diktaturák is "igazságot" szolgáltattak, csak nem mindenkinek. Nem volt jogegyenlőség, sem a barna sem a vörös diktaturákban. Itt a zsidó és egyéb "fajok" voltak kirekesztve, ott meg az osztályidegeneket, más deklasszált elemeket és a "kulákokat" sujtotta a pártos igazságszolgáltatás. A zsidó jurisdikcióban mindenki valóban egyenlő és a Tóra figyelmezteti a birákat – itt és másutt – ne legyenek tekintettel semmire és senkire, ne részesitsék előnyben a nincstelent, csupán azért, mert mert a gazdag amúgyis köteles őt segiteni és eltartani és ne "tiszteljék" a jómódut azzal, hogy automatikusan igazat adnak neki
Az"Igazságot, igazságot kövess", ami alatt a tiszta igazságot vagy az "egyes egyedüli" igazságot értjük – héber eredetiben úgy hangzik hogy "cedek, cedek tirdof", ami szószerint azt jelenti, hogy "üldözd" az igazságot amig eléred. Úgy tünik mintha az igazság "menekülne" a biró elől és annak nagy erőfeszitéseket kell tennie, hogy utolérje.
Ez a kifejezés, ebben az értelemben, csupán még egyszer fordul elő, az Atyák Misnájában, ahol Hillel tanitása arra hivja fel a zsidókat, hogy legyenek olyanok mint Áron, a főpap, Mózes testvére, aki "szerette a békességet és ,üldözte' azt, szerette az embereket és közel hozta őket a Tórához" (Atyák, 1, 12). Üldözni a békességet annyit jelent hogy futni utána, nem engedni "elmenekülni" és utat engedni az egyenetlenségnek, veszekedésnek. Áronról, mintegy ezen tulajdonságát illusztrálandó, mondja a Midrás, hogy házaspárokat békitett össze és haragosokat győzőtt meg arról, hogy nincs miért okuk haragudniuk egymásra. Igy, mint egy önkéntes békebiró, vált Áron ismertté a nép körében és amikor meghalt, intenzivebben gyászolták mint Mózest.
***
Az Irás rendszerint szükszavu. Miért használja itt az "igazság" kifejezést duplán? A forditók a "tiszta, nettó, igazság"ról beszélnek, amit a dupla kifejezés van hivatva kihansulyozni. De hiszen nem létezik fél igazság, vagy rész-igazság.
Kinek szól a Tóra felhivása az igazság "üldözése" ügyében? Nachmanides szerint értelemszerüen a biráknak, hiszen nekik mondja a Tóra az előbbi versben hogy ne legyenek részrehajlók, ne fogadjanak el megvesztegetést, stb. Mások szerint azonban a peres felek a cimzettek. Ibn Ezra azt mondja, hogy a dupla kifejezés azt jelenti, hogy minden esetben törekedj az igazságra, akár javadra szolgál, akár éppenséggel ellenedre van. Vagyis. ne csak akkor légy igazságos, amikor az neked konveniál, hanem akkor is amikor elveszted a pert.
Amit Ibn Ezra, az ő szokott távirati stilusában négy szóban mond, Rabbénu Bachja ben Áser részletez: Mindenképpen törekedj az igazságra, akár jó az neked, akár roszz, szóban vagy tettben, akár egy zsidóval, akár egy nemzsidóval szemben!"
A haszid felfogás szerint a cél nem szentesitit az eszközöket és az igazság eléréshez tilos igazságtalan módszereket használni
Ovadja Szfornó azokra vonatkoztatja a verset, akik a birákat kinevezik. "Igyekezz igazságos birákat kiválasztani, és ne helyezd előnybe azt, aki jómegjelenésü, esetleg gazdag (ezt úgy hivják, hogy "anyagilag független") mert ez mind mellékes és eltörpül amellett hogy egészséges igazságérzete legyen"
A Talmud szerint van amikor élére kell állitani a dolgokat és dönteni két peres fél, illetve két álláspont között és van amikor a kiegyezést (Psárá) kell elönyben helyezni. Az adott példa erre két hajó, amelyek egy szűk tengerszorosan akarnak áthatolni. Ha egyszerre próbálják mind a ketten, összeütköznek és el is sülyedhetnek. Egyiküknek engedni kell. Hol itt az igazság? Ebben az esetben az igazság a kompromisszum belül keresendő. Ilyenkor a rakománnyal teli hajó előbbrevaló mint az üres és az amelyik távolabbi kikötőbe megy azé az előjog. Van amikor sorsot kell vetniők. Ez a kiegyezés, a psárá, amelynek a biróság ad törvényes foganatot. (Szánhedrin 32, b).
( Egyébként innen ered a Cházon Is ( Ávráhám Jesájá Kárelitz, korunk egyik legnagyobb Tóra bölcse) mondása Ben-Gurionnak. Izrael alapitó miniszterelnöke, a mult század ötvenes éveiben ellátogatott Bné Brákba, hogy a litván Tóra nagysággal értekezzen a zsidóság sorsdöntö kérdéseiről. A találkozás négyszemközt történt, de ami kiszivárgott, az is nagyon érdekes. A Cházon Is példázata szerint a vallásos zsidóság olyan mint egy rakománnyal megrakott szekér, mig a profán, szekuláris zsidók olyanak mint egy üres szekér. Ha egy szorosban összetalálkoznak, kinek kell engednie, vagyis kitérni a másik elől? Természetesen az üres kocsinak a teli elől…
Ben-Gurion próbálta magyarázni hogy a profán zsidók "szekere" sem üres (Jichák Návon, ben-Gurion személyi titkárának közlése szerint, aki később Izrael államelnöke lett).
***
Or Háchájjim (Ibn Átár), abban akarja látni az igazságos itéletet – aminek kell hogy konkrét, nem absztrakt jelentése legyen – hogy a biró átnézi, és átgondolja a peres anyagot, anélkül hogy hogy a felperessel és az alperessel foglalkozna. Mintha itt se lennének. Csak amikor már elvben tudja, hogyan kell a Tóra alapján döntenie – fordul a felekhez (ez is főleg azért, hogy rábirja őket egy kiegyezéses megoldásra.) Miért van ez igy? Miért kell Or Háchájim szerint a birónak igy dönteni? Azért – mondja – mert ha a felek érvei alapján döntene, lehetetlen hogy ne szimpatizálna az egyikkel jobban mint a másikkal és az itélet nem lenne igazságos. A biró is csak ember és tilos neki befolyásoltatni magát, bárkitől és bármitől. Ez, mondhatnók, lehet igen logikus, de nagyon nehezen keresztülvihetó. (Napjainkban a probléma a nagy sajtónyilvánosság amit egyes perek kapnak. A biró lehetetlen hogy ne legyen kitéve az áttételes, indirekt befolyásolásnak).
"Klé Jákár" szerint azért jön duplán az "igazság" (cedek cedek), hogy értésünkre adja: nem szabad a pert elhúzni, minden halogatás rossz vért szül.
Mi az igazság? – kérdezi R' Simson Rafael Hirsch. Hiszen könnyü azt mondani és nagyon nehéz definiálni. Sok féle igazság van a világon és minden cigány, a maga lovát, illetve igazát dicséri.
A fogódzkodo, Hirsch szerint, maga a Tóra: A magánember és a közössség dolgainak kialakitása és végrehajtása, a Tóra követelményei alapján. Eszerint az igazság a Tóra igazsága, hiszen a Tóra a zsidó nép alkotmánya. Hirsch hozzáteszi, hogy az igazság a legfőbb primátusa, magáért az igazságért kell az igazságot követni, "üldözni", és minden más megfontolás mellékes emellett. Vagyis, nincsenek "szempontok", csak a Tóra abszolut igazsága az iránytü, amelynek alapján a zsidóság zászlóhajója halad előre.
A Zohár szerint a biró nem ülhet a törvény elefántcsont tornyában, hogy várja az elibé hozott ügyeket. Hanem kell hogy ismerje és befolyással legyen városa ügyére-bajára. "A birónak ismernie kell városa problémáit és keresni ("üldözni!) a törvényes megoldást, mert ha nem, akkor ő húzza a rövidebbet" (vagyis felelőssége sokkal nagyobb mint egy egyszerü emberé.
" Ne mondja azt : én egy biró vagyok, ha vitás ügyeket, pereket hoznak elém akkor döntök és itélkezek, mivel városa minden dolga, ügye-baja az ő nyakában van, és ha szemet huny és nem látja mit tesznek városa lakósai – akkor ő is felelős cselekedeteikért". (Zohár Chádás, Rut, 61, 2).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése