Mihez kezdjen Szegedi Csanád?
A zsidóságával szembesített és azóta a szélsőjobboldal által kivetett Szegedi Csanád már meglátogatta az első rabbit, és Auschwitz is tervben van. Hogyan tovább? – irja Bihari Ádám a hir24-ben.
A Jobbik egykori politikusa a minap ellátogatott Köves Slomó rabbihoz, és elbeszélgetett vele, hogy így dolgozza fel napvilágra került zsidó származását. A szélsőjobboldal száműzött titánja önvizsgálatot tartott, és nyilvánosan bocsánatot kért azon kijelentéseiért is, melyekkel az elmúlt időszakban esetleg megbántotta a magyarországi zsidókat, sőt bejelentette, Auschwitzba is ellátogat, hogy lerója tiszteletét az áldozatok előtt.
Szegedi Csanád viselkedése nem pálfordulás. Csak a zsidó származású magyarság körében igen elterjedt trauma érte el kicsit megkésve. A magyarországi zsidóság létszámát ma a legvadabb becslések sem saccolják 200 ezer fölé, de sokkal valószínűbb a nagyjából 80-120 ezres szám, tokkal-vonóval. Tehát ebbe már jócskán beleszámítanak a nem vallásos, származásukról sokszor semmiféle információval nem rendelkező zsidó származású állampolgárok is. Közéjük tartozott Szegedi Csanád is.
A vészkorszak után megmaradt zsidóság körében robbanásszerűen megnőtt a vegyes házasságok száma. Karády Viktor, a magyarországi zsidóság identitástörténetével foglalkozó társadalomtörténész kutatása szerint az antiszemita rendszer alatt az érintettek között egyre kevesebben vállalhatták a gyermekek születésével járó többletterheket. Az elmaradt születések utáni hiányérzet csak növelte az elpusztított rokonok emléke által tápláltat. Ez magyarázza talán – legalább részben – az 1945-ben megkötött vegyes házasságok rendkívül magas számát.
Bár ez a rohamos növekedés a „legsürgősebb házasságokat" követően csökkent, így is számtalan gyermek született ezután is zsidó és nem zsidó származású frigyek gyümölcseként. Szüleikben még élesen éltek a korábbi reflexek, és annak ellenére, hogy tombolt a „népi demokrácia", féltek a történtek megismétlődésétől, és minden eszközzel meg akarták akadályozni, hogy ami velük történt, az gyermekükkel is megtörténhessen. Számtalan esetben tehát titokban maradt a származás. Sokan az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is elégették. Ez nem csak a vészkorszak idején keletkezett iratokra vonatkozott, hiszen 1948-ig a személyi iratokban szerepelt az illető vallása.
A rendszerváltás után azonban egyre többször került elő a családokban a kommunizmus alatt tabutémának számító zsidó származás. Sok fiatalt ért el sokféleképpen a hír, hogy zsidó származású felmenőkkel rendelkezik. Mint nekik, Szegedi Csanádnak is számtalan eszköz áll a rendelkezésére, hogy ősei kultúráját felfedezze, zsidó identitását létrehozza, ápolja.
Hová máshová vezethetne tehát egy frissen érkezett zsidó első útja, mint tanácsért a rabbihoz? Szegedi Csanád több irányzat rabbijai közül választhatott. A keményvonalas ortodox és a könnyebb műfajú neológ mellett lehetőség a felvilágosult, de hagyománykövető modern ortodox vonal is, sőt elvi síkon megvan még az ortodox és a neológ irányzatok 1868-as szakadása idején létrejött status quo is, de azt már egy ideje bekebelezte az éppen Köves Slomó nevével fémjelzett magyarországi Chabad mozgalom. Akár a női intuícióra is támaszkodhatott volna ügyében, hiszen az egy ideje már Magyarországon is meghonosodott reformágat női rabbi vezeti (a judaizmus többi irányzatában nem létezik a női rabbi fogalma).
Az Orzsébe?
A kiugrott (vagy inkább kirúgott) jobbikos képviselő az ortodox ág részét képező haszid irányzat egyik formációját, a Chabad-Lubavics mozgalmat választotta . Logikus döntésnek tűnik, hiszen a Chabad az egész világon rendelkezik helyi irodákkal, képviselettel, imaházakkal, hogy kielégítse a helyi vagy az átutazó zsidóság lelki és spirituális szükségleteit, ez pedig jól jöhet a Brüsszelben dolgozó EP-képviselőnek is, aki elég sokat utazik. Köves Slomó nyilván bőven el tudta látni tanácsokkal, hiszen szülei őt sem zsidóként nevelték fel, ő az ortodox vallásosság felé fordulva dolgozta fel az identitását. Lehetséges, hogy Szegedi előtt is ez az út áll, és hamarosan beadja jelentkezését az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemre, hiszen Szegedi miskolci, vidéken pedig egyébként is igen szűk a rabbikeret.
· Szerző: B.Á.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése