2011. február 2., szerda

ZSIDÓ FOGALOMTÁR (VAGY "ZSEBRABBI") 14

ZSIDÓSÁG – ÁTÓL Z.ig

  

  TÖBB MINT EGY ÉVE JELENT MEG BUDAPESTEN NAFTALI KRAUS LEGUJABB KÖNVYE, AZ ŐSI FORRÁS SOROZAT 19. KÖTETE. EZ A ZSIDÓ FOGALOMTÁR. MIVEL A PESTI UJ ÉLET "FELSŐ UTASITÁSRA", MEGSZAKITOTTA A KÖNYVBEN FOGLALT INFORMÁCIÓ FOLYTATÁSOS KÖZLÉSÉT – MEGTESSZÜK EZT MI HELYETTE.

N

 

NÁSZI – (héber) fejedelem. Eredetileg a törzsfőnökök elnevezése. Később, Ezékiél könyvében, a királyt is N.-nak nevezi. A mai modern héber nyelvben elnök, akár államelnök, akár egy részvénytársaság elnöke.

 

NÁVI (héber) próféta. Már Ábrahám ősapánkról mondja a Biblia, hogy próféta volt (1Mózes 20,7). Legnagyobb prófétánk Mózes, aki „szemtől szembe” beszélt az Örökkévalóval (5Mózes 34,10). Izraelnek, a Talmud szerint (Megilla 14,a és Rási uo.) 48 prófétája és hét prófétanője volt (lásd Naftali Kraus, Az Ősi Forrás (16) Bírák és Próféták, Budapest, 2006, Wesley Kiadó).

A zsidó próféta elsődleges feladata volt a népet a Tóra igéire oktatni és betartásukat követelni. Egyfajta összekötőként biztonsági szelepet töltöttek be a mindenkori király és a főpap között; feltétel nélküli szólásszabadságukkal egyszemélyes ellenőrző bizottság szerepét töltötték be. Voltak, akik a N.-ban jövendőmondót láttak, és voltak álpróféták, akik azt mondták, amit a mindenkori király hallani akart tőlük. Voltak harcos próféták mint Élijáhu (Illés), és volt, aki szökni akart Isten elől, mert a rátestált feladat nem tetszett neki., mint Jóná. Utolsó prófétáink a második Szentély elején működtek – Chágáj, Zechárjá és Máláchi.

 

NÁZIR (héber) fogadalmár (l. o.).

 

NEILÁ (héber) záróima, amit Jom Kippur délutánján mondunk. Ekkor kérjük, hogy ítéletünk pecsételtessék meg pozitív értelemben, és az áhítat tetőpontra hág. Vannak, akik csak a bevezető Kol Nidré imán (l. o.) vesznek részt, de ők is eljönnek a zsinagógába a N.-hoz. Befejező akkordja, ami egyúttal a böjtöt is befejezi, a Smá Jiszráél és a sófárfúvás, majd a Lösáná hábáá Bijerusálájim (Jövőre – Jeruzsálemben!). A jeruzsálemiek azt mondják: Birusálájim hábnujá (a felépített Jeruzsálemben).

 

NEIN TÉG (jiddis) Áv hó elsejétől a kilencedik napig tartó időszak, amikor a hagyomány súlyos gyászt ír elő, amivel a 2000 évvel ezelőtt történt Szentély pusztulását siratjuk. A befejező nap – Tis’á Beáv böjtje (l. o.). A N. T. alatt nem borotválkozunk, nem vágatunk hajat, nem veszünk (fel) új ruhát, nem eszünk húst és nem iszunk bort (kivéve szombatot).

 

NEOLÓGIA irányzat a magyarországi zsidóságban, a szakadás óta (1870). A szakítás a Sulchán Árucchal, fokozott asszimilációhoz és a zsidóságtól való eltávolodáshoz vezetett. Hazafias, anticionista.

A N.-nak a holokausztig külön kásrut intézményei, sakterjei és zsidó iskolái voltak.

A mai Mazsihisz, a N. jogutóda, állítása szerint „a háláchá alapján áll”. Kóser hússal, macesszal stb. látja el azon híveit, tagjait, akik erre igényt tartanak. Zsidó egyetemet működtet és zsidó elemi és középiskolát tart fenn; zsidó kórházat és geriátriai intézményt üzemeltet, és a magyar kormány szemében a mai magyar zsidóság kizárólagos képviselete.

 

NÉR TÁMID – (héber) örökmécses. A Tóra utasítása alapján (2Mózes 27,2) a Hajlékban égett egy örökmécs, majd a Szentélyben ugyancsak. Ennek alapján ég napjainkban egy örökmécs a zsinagógákban, a frigyszekrény előtt. Szokás 24 órán át égő mécsest gyújtani Jahrzeit napján, és a gyász hét napján; erev Jom Kippurkor, és ahol Brit Milá van.

 

NESECH – (héber) a kamat neve a Tórában, mivel a kamat „harapja” azt, aki fizeti. A Talmud igen éles szavakkal ítéli el az uzsorakamat-szedőt, és istentagadónak nevezi azt: „Mondá rabbi Joszi, jer és lásd, mennyire vakok a kamatszedők! Ha valaki azt mondja felebarátjára, hogy az egy rossz ember (rásá!), az illető tiltakozik és megkeseríti amaz életét. Ezek pedig (a kamatszedők) hoznak tanúkat, tollat és tintát, megírják a váltót és aláírják, hogy ez és ez megtagadta Izrael Istenét!” (Bava Mecia 71,a).

 

NESZ, NISZIM (héber) csoda, csodák. Természetellenes történések, melyek néha természetes mederbe vannak ágyazva. A zsidó felfogás a mindennapi csodákról beszél, amelyek ismétlődésük folytán természetesnek tűnnek. Csodálatos volt az egyiptomi kivonulást megelőző Tíz csapás (l. o.) és a Vörös-tenger kettéválása az üldöző egyiptomiak elől menekülö héberek előtt. Ben-Gurion, Izrael alapító miniszterelnöke mondta, hogy „nálunk aki nem hisz a csodákban, az nem realista”.

 

NETÁ REVÁI (héber)a negyedik év gyümölcstermése. Az első három évben a Tóra tiltja az új gyümölcsfa termésének élvezetét (lásd orlá). A negyedik év termését már megeheti a gazda – de csak Jeruzsálemben.

 

N. G. H. S – (jiddis, rövidítés). Ezt a négy héber betűt írjuk-véssük a Chánukákor (l. o.) használatos játék pörgettyűre (jiddisül ismert neve: trenderli). A négy betű a játékszabályokra céloz: N – nichts, vagyis semmi, G – gut (jó) vagy ganz (egész), H – halb, vagyis fél, S – schlecht, vagyis rossz, más értelmezes szerint stell árájn, vagyis adj be. Idővel aktuális héber rövidítést láttak a négy betűben: Nész Gádol Hájá Sám, vagyis „Nagy csoda történt ott”, a chánukái csodára célozva. Ehhez a magyarázathoz igazítva Erecben S helyett P betűt vésnek a pörgettyűre, mivel P a héber Po, magyarul itt szó első betűje, jelezve, hogy a csoda Erecben törtent.

 

NIDDÁ – (héber) menstruáló nő. A háláchá szerint csak akkor szűnik meg a N. státusa, amikor egy kóser mikvében (l. o.) alámerül, hét nappal azután, hogy a vérzésmegszűnt. A niddá érintése is tilos.

 

NISZÁN A héber naptár első hónapja, benne a nyolcnapos Peszách ünnep (l. o.)

 

NOACHITÁK, BNÉ NOÁCH – (héber: Noé fiai) – a noachiták a világ népei, a bibliai Noé ivadékai; mindenki, aki nem zsidó. Halachikus fogalom, amely szerint míg a zsidókat 613 parancsolat kötelezi, addig a más népek fiai, ha betartják a hét alapvető parancsolatot, akkor igaz embereknek minősülnek. A hét parancsolat, ami a noachitákat kötelezi: bálványimádás, istenkáromlás, fajtalankodás, vérontás, rablás, élő állat húsának élvezete (ezek mind tiltó micvák), és tevőleges parancsolat civilizált közigazgatás (bíróságok) létesítésére.

 

NÖTILÁT JÁDÁJIM (héber) kézleöntés. A zsidó vallási rituálé szerves része. Reggel, felkeléskor, háromször leöntjük a kezünket egy erre a célra szolgáló csuporból. N. J. kötelező mielőtt kenyeret eszünk vagy szükségletünk végzése után. Szokásos temetőlátogatás végeztével is.

      Kétségtelen, hogy a N. J. higiénikus célokat is szolgál, bár a háláchá (l. o.) nem ezt hangsúlyozza. Lásd Májim Áchronim.

 

NÖTORÉ KÁRTÁ – (arameus) a város őrei. (A jeruzsálemi Talmud, Chágigá 1,7 alapján). Szélsőséges jeruzsálemi ultraortodox csoport, akik nem ismerik el Izrael államát, és állandóan tüntetnek ellene, bel- és külföldön. Egyik (amerikai) tagja „miniszter” volt Jasszer Arafat palesztin kabinetjében; másik bécsi „magyar” tagja vezette az ultrák küldöttségét Teheránba, ahol a soát tagadták. Marginális csoport, melynek jelentőségét nem szabad eltúlozni.

 

NUSZÁCH (héber) imaszöveg. A szokásjog alapján megállapított szövegek, amelyeket bizonyos körök, közösségek és etnikai gyülekezetek elfogadtak. Van askenáz, szfárád, jemenita stb. N. Az eltérések az egyes N.-k között többnyire jelentéktelenek.

  (Folyt.köv.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése