MAGYAR "ZSIDÓ" VALÓSÁG: NEM MINDENT KELL KÁPÉNAK VENNI...
KI AKADÁLYOZTA MEG A LAU BOTRÁNYT?
Vita folyik arról a zsidóságban, kell-e bizonyos bugyuta kijelentésekre reagálni vagy sem. Van aki azt tartja: hagyni kell , hogy a karaván haladjon és a kutyák ugassanak kedvükre és van aki azon a véleményen van, hogy ha a karaván amúgy is kátyuban van, legalább az együgyü ügyvédek ne gondolják, hogy ők örökölték bölcs Salamon eszét. A vita két bibliai vers között jegecesedik ki és ha az ám-Hoórec (szkv.) táborszernagy "rabbi" nem tudja megmondani a vidéki fiskálisnak, hogy miről van szó – láthatja ezt lentebb (*)eredeti héberben. Majd a helyi káplánja leforditja.
Addig is: akihez ezidáig az Új Élet új száma nem jutott el, nem tudhatja miről van szó. Ott ugyanis, az egyik belső oldalon, egy kis "szösszenet" jelenik meg (KáPé) aláirással, amelyben többeket és igy bloggunk szerkesztőjét is, megvádolja a szuszogó "szöszögö", hogy ők akarták megakadályozni a Lau látogatást.
(Zárójelben: KáPé ezuttal nem Kardos Péter, a lap veterán főszerkesztője, akit kényszeritettek hogy adja le Kőrősi Péter remekmüvét, amit az ám-hoórec rabbi "súgott" neki. Kőrősi Péter egyébként egyik álneve Csoknyaknak).
Ha valaki valamit meg akart akadályozni, az az volt, hogy a Sip utca – és igy áttételesen a magyar zsidóság – csúnyán blamálja magát a Lau ügyben. Egyrészt abban ahogy át próbálták verni, hogy becsalják a Dohányba, ahová a halacha szerint tilos bemenni, másrészt pedig könyvének elorzásával (jogdij fizetés nélküli kiadásával) – mindez a tábornok és az üv.ig. "ötlete" volt.
Ez – hála Istennek – meghiusult, de a könyvvel majdnem blamálták magukat amikor egy helyi hülye pillanatnyi ötletére, a bojkottált Dohány képét nyomtatták a boritóra. Most nincs könyv, mert át kellett köttetni az egészet, ami egy vagyonba került, de erre van pénz, "miközben Ujpesten éheznek" (az üv.ig. kedvenc mondása).
Az egész űgy szellőztetésére csak itteni egyeztetés után kerül majd sor de a türelmes olvasó megvárja. Addig nincs kizárva, hogy a kőrösi Pé még szösszen egyet-kettőt. Utána jön majd az aranyos sor: "...neki megy a falnak, nagyot koppan és azután elhallgat".
A dolog személyi vetülete – ha van egyáltalán – csak annyi, hogy ezen sorok irója már akkor ismerte jól Ráv Laut, amikor "ezek" még zöldséget árultak...
ענה כסיל כאיוולתו (*) A pászuk a Példabeszédekben található. részletek a folytatásban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése