ORBÁN VIKTOR  LEVELÉT MEGIRTA---

a ZSIDÓKAT CSAK MINT "ÓHITÜEK"ET

EMLITI, DE  "NINCS MOZGÁSTERE"

Orbán Viktor négyoldalas levélben, amelyett Dávid Katalin professzornak irt - veszi védelmébe az épülőfélben lévő Szabadság téri emlékművet.

A levélben, melyet az origo.hu közölt, kifejti, hogy az angyal nem egy ártatlan államot jelképez, hanem csupán ártatlan áldozatokat. Maga az emlékmű "erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan" – vélekedik a miniszterelnök, aki sajátos fogalmazással, "óhitű"-ként tesz említést a zsidóságról, és "keresztényellenes szellemi irányzatot megtestesítő diktatúra"-ként említi a "megszálló német birodalmat".

Ami a német megszállás után elkövetett tettekért való felelősséget illeti, a miniszterelnök üzenete nem teljesen egyértelmű. Egyfelől nem vitatja a magyar felelősséget, mert "A magyar politikai vezetők…az ország megszállóival szemben nem kezdeményeztek ellenállást, nem indítottak honvédő és honmentő akciókat, nem tettek kísérletet arra, hogy megvédjék a honpolgárok szabadságát és vagyonát… ezért a kollaborálás felelősségét viselniük kell a földi és az isteni ítélőszék előtt is." 

Valamivel később azonban ezt írja: "…olyan felelősséget nem vállalhatunk, amely nem illett bennünket. Ezért egyenesen ki kell mondanunk, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elveszett életek sem."

Így a levélből – amit a Mazsihisz vezetőivel való találkozását közvetlenül megelőzően tett közzé a miniszterelnök, ezért érdemben nem reagálhattak rá, s amelynek állításait az elkövetkező hetekben bizonyára sokan elemzik majd – nem derül ki explicit módon, hogy a "kollaborálás felelőssége", amiről a miniszterelnök beszél, pontosan mire is terjed ki.

Orbán Viktor az eltérő történelemértelmezések, a felelősséggel kapcsolatos viták kapcsán felveti a súlyos kérdést: "mit kezdjünk az együttéléssel?"  Bár nem mondja ki itt sem – ahogy szövegében másutt sem szerepelnek a zsidó, holokauszt, vészkorszak kifejezések -, feltehető, hogy a zsidó és nem zsidó magyarok együttélésére céloz, bár célozhat éppen a különböző történelmi felelősséget érzékelő politikai közösségekre is. Álláspontja szerint, amit a magyarok megtehettek a felelősségvállalás tárgyában, már megtették: bocsánatkérésben, jóvátételben egyaránt.

Az emlékév hivatalosan április 16-án indult. Két héttel később aligha zárulnak le a múlttal kapcsolatos viták. Nem a bocsánatkérések mennyiségi gyarapítására van szükség.  "Az őszintétlen és bizalmatlanságra épített élet"-et sem kell folytatni, ebben egyetérthetünk. Habár kétségtelenül nehéz bizalmat érezni és őszinteséget feltételezni egy országban, ha a múlt értelmezése annyira része az aktuálpolitikai csatáknak, mint amennyire Magyarországon tapasztalható.

(Origo.hu, Szombat)