„LAUDERES INDENTITÁS" vagy zsidó identitás?

Az ünnepi zsidóságot "le kell cserélni";

helyette jöN  a TÁrgy ÉS FILMTÖRTÉNET

ÍRTA: GADÓ JÁNOS (SZOMBAT

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

– Mit jelent a lauderes identitás, most? Milyen nehézségek vannak ma a zsidóság megélésével?

– Mi zsidó iskolaként pozitív zsidó identitást szeretnénk adni tanítványainknak, míg a hozott identitásmintáink, a túlélők leszármazottainak identitása többnyire negatív. Sokunk pozitív zsidóságképét éppen ez az iskola testesíti meg gyerekközpontúságával, liberalizmusával. A zsidóság megítélésem szerint nem csak szakrális események, ünnepek, viselkedésformák, hanem attitűdök kérdése is, melyek logikusan levezethetők a szerteágazó hagyományból.  Zsidóságunkat a maga teljességében kell értelmezni, s ennek az értelmezésnek megfelelően kell élnünk. A vallás és hagyomány meglévő rétegeihez egy harmadik réteget a kulturális identitást kell illesztenünk. Én személy szerint például büszke vagyok arra, ha a zsidókat a liberálisokkal azonosítják. A nyitottság, a tolerancia, a vitakultúra nem független a zsidóságomtól. Azt a környezetet, amelyben ezek a készségek kialakultak a (később gyakran elhagyott) vallási hagyomány határozta meg.

– A dilemma, hogy mit adunk át a zsidóságból a gyerekeknek, az iskola születése óta megvan. Miért most jött el az új válasz ideje?

23 év alatt nagyot változott a világ, a dolgok letisztultak, érlelődtek. Az érzelmi azonosulás lehetősége mellett mind fontosabb megadni az intellektuális kapcsolódás esélyét a gyerekeknek. Főleg a kamaszkortól válik mindinkább kevéssé, ha a zsidóságunk mindössze folklorisztikus, vallási szokásokhoz kötött, sokszor felszínes megközelítésekben merül ki. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy a szakralitás, a közösség vonzása, az érzelmi azonosulás nem fontos, de túl kell lépni a képeslap zsidóságon. Ha például a ros hasanáról tanítunk, akkor ne csak a sófárról és a mézes almáról beszéljünk, hanem gondolkodva, nyitottan, vitatkozva, intellektusunk révén jussunk közelebb az ünnep lényegéhez, s az ebből fakadó morális kötelezettségeinkhez.

– Hogyan fordítják le ezt a tankönyvek és a tanterv nyelvére?

– Elkészült és a kuratórium által jóváhagyatott egy alapszöveg, amelyben megfogalmaztuk, mit értünk a Lauder Iskola zsidóságán. Ennek segítségével szeretnénk megtanítani a kollégáinkat és a szülőket egy újfajta értelmezési lehetőségre is, amire szép lassan felfűzzük a saját régi/új tananyagainkat.
Azt a fajta judaisztika oktatást, amely évről évre az ünnepkört veszi elő és – egy fejlettebb szinten ugyan – de újra és újra elmagyarázza azt a gyereknek, le kell cserélni. Zsidó tárgytörténetet kell tanítani, filozófiát, filmtörténetet, stb. és mindezt az életkornak megfelelően. Így tehát új szaktanárokra is szükség lesz, akiket, ha kell, mi külön kiképezünk. Terveink szerint az utolsó két évben már megjelenik egyfajta kreditrendszer is, melynek alapja kinek-kinek saját identitásválasztása lesz. Ha valaki zsinagógába jár, azért kredit pontokat kaphat, csakúgy, mint az, akit zsidó filozófiát tanul vagy az izraeli filmek történetéből készül fel, esetleg önkénteskedik egy zsidó civil szervezetben. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy mindenki a maga módján élje meg a zsidóságát.

– Beszéljünk a közismereti tárgyakról. A Lauder Iskola soha nem tartozott az elit iskolák sorába: a különböző rangsorokban (egyetemi felvételik, tanulmányi versenyek, nyelvvizsgák) terén nem szerepelt soha az élenjáró iskolák között.

– Ez így egyszerűen nem igaz. Nem vagyunk versenyistálló, de a felvételi eredményeink ugyanúgy kiválóak, mint a nyelvvizsga eredmények. Volt OKTV győztes diákunk művészetekből, és második helyezett fizikából. De talán 2013-ban nem is ez a leglényegesebb. Számos pozitív visszajelzést kapunk arról, hogy diákjaink olyan készségek birtokába jutnak nálunk, ami megkönnyíti az életben való boldogulásukat. Megtanulnak gondolkodni, kérdezni és önállóan prezentálni, ha kell, idegen nyelven is. De ha valaki történésznek, vagy agysebésznek szánja gyermekét, s helyette dönt, annak 14 éves korában, az talán tényleg jobban teszi, ha egy versenyistállót választ. Ezekben az iskolákban ugyanis nagyon sokat lehet kapni, csak éppen nem jó odajárni. Mi azt valljuk, amit Horn György fogalmazott meg: a gyerek az iskolában nem az életnek tanul, hanem ott él. A Lauder nem válogat a diákok között, mint az elitképzők, amelyek igyekeznek csak a tehetségeseket fölvenni. Továbbtanulási adataink fent vannak a honlapunkon, és ebben azt látja majd, hogy minden diákunk továbbtanult, sokan közülük külföldön – van, aki éppen Cambridge-ben.

 

– Régi jelenség a Lauder iskolában, hogy az elemi elvégzése után sok szülő elviszi a gyerekét a Radnóti, a Berzsenyi, stb. gimnáziumokba.

– A szám változó. Van olyan évfolyam, ahol 2-3 gyerekről van szó, van, ahol 4-5-ről, ami szerintem nem sok. Amúgy valóban van ilyen nemzetközi trend a zsidó iskoláknál. Ennek egyik oka talán az, hogy sok szülő fontosnak tartja a zsidóságot az alapozásnál, de utána már a tanulmányi eredmények kerülnek előtérbe. Kérdés, hogy erre a jelenségre milyen választ adjunk. Jelenleg például igen sokan jelentkeznek az eleminkbe, három párhuzamos osztályt indítottunk. Ha arra készülünk, hogy ennyi gyerek fog érettségizni is, akkor új épületre lenne szükségünk. De erre nem lesz szükség, ha felkészülünk bizonyos mértékű elvándorlásra, vagy akár mi döntünk arról, ki maradhat.

– Hogyan folyik akkor a Lauderben a tehetséggondozás?

– Komoly küldetésünk, hogy a tehetséges gyerekeket – akiből sok van – itt tartsuk. Mi nem szedjük össze az ország tíz legjobb matekosát, mint az elitgimnáziumok, mert mi egy zsidó iskola vagyunk. De helybe tudjuk hozni – ahogy hozzuk is – a legjobb matektanárokat. Amit nem tudunk helybe hozni, az a kilenc másik zseniális matekos és az ő húzóerejük. Az elit iskolák sokszor ebből élnek, s nem a tanáraik által nyújtott hozzáadott értékből. Ha egy jó matekos gyerek jár a Lauderba, annak döntenie kell, mi a fontosabb számára: az iskolánk légköre, vagy a többi jó matekos osztálytárs, akik – mondjuk – a Fazekas matematika tagozatára járnak. A mi tehetséges gyerekeinknek tanári erőben próbáljuk mindazt megadni, amit az elit iskolák adnak. De róluk szól a Lauder Tehetségház is, ami egy amolyan „elitklub". Jelenleg 12 gyerek a tagja, akik maguk választják ki a mentoraikat. Előadásokat hallgatnak, de nekik is kell előadásokat tartani. Mi nem azt a logikáját választjuk a tehetséggondozásnak, hogy „Íme egy jó tanár, tanulj tőle, alkalmazkodj hozzá!", hanem azt mondjuk: „Íme egy tehetséges gyerek, mit tudunk neki nyújtani, mire lenne neki szüksége?". Nem tanárközpontúak, hanem gyerekközpontúak vagyunk ebben is.

– Régi gond, hogy a Lauder iskolában igen magasak a tandíjak.

– Formálódik egy terv a tehetséges zsidó gyerekek tanulását támogató alapítvány létrehozásáról. Ez az – iskolán kívüli – szervezet akár a tandíj 90 százalékával is megtámogathatja a sikeresen pályázókat.

– De miért olyan magas a tandíj? Miközben felszereltség dolgában a Radnóti nem rosszabb, ott pedig ott nincs tandíj.

– Ez ismét nem igaz. Iskolánk felszereltsége sokkal jobb a Radnóti felszereltségénél, valamint sokkal kisebb csoportokkal dolgozunk. Amúgy idén már a Radnótiban is van tandíj. De nem az a nagy kérdés, hogy milyen magas a tandíj, hanem hogy mennyi kedvezmény érhető el a diákok számára. Nálunk van egy olyan támogatási rendszer, amelyben tanulmányi és szociális komponensek is vannak.

– És a mostani rendszerben a gyerekek hány százaléka kap kedvezményt?

– A 640 lauderes gyereknek úgy 30 százaléka.

 

*

  A Leider-iskola fennállása óta birtokolja-bitorolja a "zsidó" jelzőt, holott már az elejétől a diákok és tanárok nagy többsége – gój volt. Zsidó iskola gójoknak – ilyen állat nincs az állatkertben, mondaná az egyszeri gyerek a zsiráf láttán. Több mint tiz évvel ezelőtt megirtuk valahol, hogy Lauder-Leider diákjainak kb, 7o% nem zsidó. Erre Szesszler Anna, az akkori igazgató, az válaszolta, hogy "honnan veszi N-K- a 70% -ot, amikor mi a felvételinél MEG SEM kérdezzük a beiratkozó vallását---"

Ez a Szesszler Anna egy korabeli interjuban elmondta, mint egy biztató, pozitiv jelt, hogy "tiz évvel azelőtt neki magának fogalma sem volt a zsidóságról " és most, ime.

  - - - -  Azóta a helyzet sokkal rosszabb(lásd a fenti interjut): több gój, nulla zsidóság. A kérdésekból kiderül, hogy G.J.sem lelkesedik, csak nem tartja illdomosnak megkérdezni, miben és mennyiben zsidó a Lauder? .

 

LEIDER.

 

                                                                            

 A JÖVŐ HÉTEN: ZSIDÓ ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON(1)